A 12 legfontosabb teendő a hulladékgazdálkodás terén. A HuMuSz összefoglalója Fodor Gábor miniszter részére
Röviden összegeztük, és Fodor Gábor miniszter úrhoz eljuttattuk, hogy - a HuMuSz szerint - melyek a közeljövõ legfontosabb hulladékgazdálkodási feladatai. A felsorolt pontok mindegyikében maximálisan lehet számítani ránk, szakmai és „mozgalmi" eszközökkel is szívesen megteszünk bármit, ami a „hulladékos paradigmaváltást" elõsegíti! - Megelőzési intézkedések
Elsősorban megelőzési intézkedésekkel 2010-re meg kell állítani a települési szilárd hulladék (TSZH) mennyiségének növekedését, más szóval a cél a „nulla növekedés". A TSZH-stratégia a GDP-növekedés felével kalkulálja a növekedést, de megelőzési intézkedések nincsenek benne.
A HuMuSz három évvel ezelőtt készített egy hulladékmegelőzési stratégia ajánlást az összes releváns társadalmi csoport számára, amelyet az Országos Környezetvédelmi Tanács (OKT) kisebb módosítással elfogadott, és a Kormány elé terjesztett. A javasolt intézkedéseket itt nem részletezzük. Megelőzéssel foglalkozó honlapunkon sok tippet adunk, hogy mit tehetnek az önkormányzatok és a magánszemélyek.
Az államnak elő kell segítenie, hogy a fogyasztók visszakaphassák a választás szabadságát. Lehetőséget kell biztosítani, hogy a környezettudatos emberek (és ne csak a tehetősek) választhassanak valódi környezetbarát alternatívákat.
- Betétdíj
Ígéretes folyamat indult el tavaly télen, de a tárgyalások megrekedtek, mert az ipari/kereskedelmi oldal mereven elzárkózik a kötelező betétdíjtól. Ez a szabályzó alapvetően segítené a nyersanyagok begyűjtésének hatékonyságát, sőt - kedvező esetben - az újratöltési rendszerek felé tolná a piacot. Több uniós és észak-amerikai állam példája bizonyítja, hogy érdemes a rendszert adaptálni. A hulladékszigetes gyűjtéssel az italcsomagolások 10%-át sem sikerült eddig begyűjteni, a kötelező betétdíjjal viszont 80% fölé lehet vinni a begyűjtési arányt. A kötelező betétdíj a fogyasztók szempontjából is lényegesen igazságosabb lenne, mint a mai rendszer.
- Termékdíj és licenszdíj
A termékdíjak jelentősége mára gyakorlatilag a nullára csökkent, a gyártói felelősségen alapuló koordináló szervezetek pedig nem érdekeltek sem a megelőzésben, sem egy bizonyos szinten túli hasznosításban. A rendszer szükségtelenül bonyolult, átláthatatlan, a kötelezettek mintegy 25%-a semmilyen rendszerben nem fizet termékdíjat, kvázi adócsaló. Az adóhatóság nem figyel eléggé erre a problémára. A szelektív gyűjtés alulfinanszírozott, a hasznosítási kapacitások pedig ki sem épültek. Számításaink szerint NEM teljesítette az ország az elmúlt években az uniós hasznosítási kötelezettségeket, ami uniós szankciókat vonhat maga után! Érdemes lenne alapjaiban átgondolni és megváltoztatni a termékdíjas szabályozást, sőt az összes környezetvédelmi célú adónemet.
- Szemétdíj
A jelenlegi rendszerrel kapcsolatban több alkotmányossági aggály is felmerült. A szolgáltatás díja nincs arányban az igénybevétellel, szociálisan és környezetvédelmi szempontból is több igazságtalanságot tártunk fel.
A differenciált szemétdíj közvetlen motivációt jelentene a polgárok számára, hogy háztartási hulladékukat szelektálják és komposztálják, sőt már a vásárlási döntéseket is befolyásolná. A környezetre kevésbé ártalmas életmódra serkentené a lakosokat, így a hulladékmegelőzés komoly eszköze lehetne.
Az OKT - a HuMuSz kezdeményezésére - határozatot fogadott el a szemétdíjreformról, és javaslatot tett egy hulladékgazdálkodási és fogyasztóvédelmi szempontból előre mutató rendszerre. A HuMuSz számításai szerint a szolgáltatók sem járnának rosszul.
- A lerakók
A lerakókat az uniós kötelezettségek szerint mentesíteni kell a szerves hulladékoktól. Erre nyilvánvalóan a legjobb eszköz a komposztálás. A TSZH stratégia meghatározza, hogy régiónként mekkora új telepi kapacitást kell építeni, de kis jelentőséget tulajdonít a háztartási komposztálásnak. Minimális beruházással (de annál több kommunikációval és szemléletformálással) a háztartások mintegy felében(!) helyben lehetne hasznosítani a szerves hulladékot.
2009-ig ezres nagyságrendben kell bezárni lerakókat, és ezek rekultiválása is megoldásra vár. A szakfőosztály anyagaiban is több helyen szerepel a „landfill tax" bevezetésének szándéka. Több európai országban sikerrel alkalmazzák ezt a lerakóktól való eltérítés eszközeként, így hazánkban is fontos lenne bevezetni. Megjegyezzük, hogy nem adóként kellene kivetni, hanem kötött felhasználású díjként. Megítélésünk szerint nem csak a lerakást kellene sújtani ezzel a díjjal, hanem az egyéb ártalmatlanítási formákat is (pl. hulladékégetés).
- Hulladékégetés
Elkeseredve figyeljük, hogy a hazai szakmai koncepciókban egyre inkább teret nyer a kommunális hulladékok égetése. Egyre több beruházási terv tartalmaz szemétégetőt, a TSZH stratégia is legalább két új égető építésével számol. Terjed az ún. együttégetés is (erőművekben, cementgyárakban történő hulladékégetés). Megítélésünk szerint mindez elkerülhető lenne, ha valóban elérnénk a nulla növekedést, továbbá hasznosításban és komposztálásban többet vállalnánk, mint a kötelező minimum.
A hulladékgazdálkodásra szánt EU források tekintetében Magyarország válaszút előtt áll: új hulladékégetőket épít vagy a felhasználható támogatásokat inkább az újrahasznosító háttérkapacitás kiépítésére és valódi hulladékcsökkentésre fordítja. Mindenképpen ez utóbbira lenne érdemes törekedni, hosszú távon ugyanis csak ez jelent megoldást!
- A TSZH stratégia felülvizsgálata
A mi forgatókönyvünk szerint a megelőzési intézkedések és a szemléletformálási erőfeszítések a keletkező hulladékok összmennyiségét csökkentik. Ha csak a kötelező betétdíj megvalósul, akkor máris alapvetően változnak az egyes hulladékáramok adatai. Hasznosítási és komposztálási erőfeszítések révén teljesül a lerakó direktíva minden elvárása, és nem kell új égetőkapacitásokat építeni!
Másik fontos szempont, hogy a stratégia alapjául szolgáló adatbázis hihetetlen fogyatékossággal bír! A Hulladékos Információs Rendszer (HIR) legfrissebb, 2004-es(!) adatai gyakorlatilag hasznavehetetlenek, így a stratégia felülvizsgálatának első lépése egy komolyabb adatbázis létrehozása kell, hogy legyen!
- KEOP támogatások
Még sürgetőbb, de az előbbivel összefüggő feladat a KEOP Akciótervének módosítása. A mostani verzióban található támogatási rendszerek nem felelnek meg egy megelőzésen alapuló korszerű hulladékgazdálkodási struktúrának, de az unió által megálmodott Recycling Society elvárásnak sem. Nagyon drága és végletekig centralizált rendszerek fognak így kiépülni, amelyek összességében még gazdaságilag sem lesznek fenntarthatóak. Üzemeltetésük rendkívül drága lesz, ami komoly szociális feszültségekhez vezet majd.
Szükség van infrastrukturális fejlesztésekre a hulladékgazdálkodásban, de valódi demokratikus folyamatok által kimunkált, organikus fejlődésen alapuló, kistérségi léptékű fejlesztéseknek lenne értelme, és az államnak az lenne a feladata, hogy több kistérségi programból segítsen összeállítani olyan méretű projekteket, amelyek már megfelelnek az unió fiskális szempontjainak.
Egyelőre nem látjuk teljesülni az unió eredeti szándékát (hogy önkormányzatokat, önkormányzati szövetségeket támogat), szinte mindenhol kitapintható egy mögöttes befektetői szándék. A támogatások haszonélvezői nem az önkormányzatok és települések polgárai lesznek!
- Tiszta Magyarország
Az illegális szemételhagyás kritikus mértékű az országban, és komoly kulturális gyökerei vannak. 2000 óta foglalkoztat minket a probléma, éveken át futott a Tájsebészet nevű kampányunk. A HuMuSz becslése alapján az országban több tízezer illegális hulladéklerakó található, a kisebb 1-2 m³-es útszéli szemétkupacoktól a diffúzan szemetes, 200-500 m³-nyi szemét alatt nyögő erdőterületekig.
Úgy gondoljuk, hogy egy nyilvános, interneten elérhető adatbázis létrehozása és működtetése hatékonyan hozzájárulhat a fenti probléma megoldásához.
Szervezetünk koordinálja az Összefogás a Tiszta Magyarországért! Munkacsoportot, amelynek munkájában az érintett tárcák, valamint számos érdekelt társadalmi és gazdálkodó szervezet képviselői vesznek részt. Az adózók 2007-ben már az illegális szemétlerakók felszámolásának támogatására is felajánlhatták az SZJA 1%-át. Ezt a lehetőséget a HuMuSz javaslata nyomán fogadta el a Parlament. A befolyt összeg felhasználását miniszteri rendeletben kell szabályozni, egyértelművé és átláthatóvá téve a működési és pályáztatási rendet.
- Szemléletformálás
Általában kiemelt fontosságúnak tartjuk, hogy a fogyasztói nevelés váljon az alapképzés részéve, lehetőleg a már létező tantárgyak keretein belül. Ugyanígy a hulladékgazdálkodással és fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismeretek átadására is nagy hangsúlyt kell fektetni. Az ügyészek és a bírák környezetvédelmi képzése alapvető fontosságú, mint ahogy az államigazgatás dolgozóinak környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási továbbképzése is. Környezetvédelmi speciális képzésre van szükség a felsőoktatásban és nélkülözhetetlen a pedagógusok környezetvédelmi alap- és továbbképzése is.
A hulladékokkal kapcsolatos tájékozottság nagyon alacsony a társadalomban, a hulladékkultúra fejletlen, ezért komoly szemléletformálási programokra van szükség. Meg kell erősíteni és helyzetbe hozni a Környezeti Tanácsadó Irodákat (KÖT), helyreállítani az erdei iskolák támogatási rendszerét, segíteni a természetes életmódú közösségek és táborok életét, stb.
- A kormányzati intézmények példamutatása
Az állami szervek példamutatása elsődleges fontosságú. A kormányzati szerveknek már a pályázatok kiírásakor gondolniuk kell a környezeti szempontokra. Ha beszerzéseik során a hatóságok jelentős része a „zöld" termékeket részesítené előnyben, igen jelentős hatással lehetnének a környezetbarát termékek piacára azáltal, hogy a termelőket a környezetkímélőbb termékek előállítására ösztönzik.
- A hatóságok megerősítése
Szakmai és szervezeti segítséget kell adni a hulladékos és fogyasztóvédelmi ügyekben érintett hatóságoknak, hogy ne fordulhasson elő, hogy illegális szeméttel vagy szennyezett élelmiszerrel árasztják el az országot.