Követjük a német példát?

Február 15-én délelõtt a Deutsche Umwelthilfe nevû környezetvédelmi szervezet munkatársa a HuMuSz Házban elõadást tart a német betétdíj rendszer tanulságairól. Nem véletlen, hogy éppen most. A téma Magyarországon ismét aktuálissá vált, mióta környezetvédelmi minisztériumunk (KvVM) verbálisan elszánta magát a kötelezõ betétdíjak bevezetésére. A KvVM nemes nekirugaszkodását a Hulladék Munkaszövetség fenntartással támogatja, a problémát okozó (évi kb. 840 ezer tonna hulladékot termelõ) csomagolóipari lobbi fenntartás nélkül támadja. A Népszabadságban is zajlik a vita arról, hogy a kötelezõ betétdíj tönkreteszi-e a szelektív gyûjtést. A vitatkozók - pro és kontra - a német példára hivatkoznak. Érthetõ, hiszen ott 2003-ban vezették be a kötelezõ betétdíjakat, azóta együtt él a két rendszer. Kalas György jegyzete.
Tegnap este a HuMuSz Házban elkezdõdött a szerdai esték idei sorozata. A félelmetes cím ellenére - vagy éppen azért - megint pótszékeket kellett hozni az oktatóterembe. Benda Judit gyógyszerész, egészség-tanácsadó Halál a konyhában címû elõadásáról Földesi Dorkát, az este házigazdáját Gadó György Pál kérdezte.
A magyar újságolvasók 2006. novemberében értesülhettek arról, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium áprilisban peren kívül több mint 7,5 milliárd forintot fizetett ki az AGM Beton Rt-nek. A céggel még 1998-ban bontották fel a garéi veszélyes hulladék lerakó felszámolására vonatkozó szerzõdést. Az ebbõl származó veszteségek miatt az AGM Beton Rt. eredetileg 1,9 milliárd forint kártérítést kért az államtól. A Pécsi Zöld Kör szeretné megtudni, hogy a magyar állam miért bánt ilyen nagyvonalúan a közpénzekkel. A régi történetet és az újabb fejleményeket Pánovics Attila foglalta össze.
Magyarországon a szelektív hulladékgyûjtés terén az elmúlt években komoly elõrehaladás történt. A lakosság gondosan válogat, a konténerek szépen telnek. A kukabuvar.hu rendszeres olvasói tudják, hogy a nagy kérdés az, hogy van-e hazai háttéripar a szelektíven összegyûjtött hulladék újrafeldolgozására. Elég, ha a mûanyag PET-palackok példáját említjük, ezeket nem csekély környezeti terheléssel Kínába szállítják újrafeldolgozásra. Ezért lepõdtem meg, mikor elõször hallottam, hogy az Orosházi Üveggyár - mai nevén Egyesült Magyar Csomagolóüveg Kft. a jelenleginél sokkal több üveghulladékot is fel tudna dolgozni. Krasznár Györgyit, a cég minõségfejlesztõ mérnökét Gadó György Pál kérdezte.
EU-polgárok véleménye a környezeti ügyekrõl
Kocsis Kenéz, az Öko-Gum Gumiabroncs Begyûjtõ és Hasznosító Kht. ügyvezetõ igazgatója
A SZIKE segítségével Budapest II. kerületében házi komposztálási program indult.