Egy ideje az a hír járja, hogy a Szobi Szörp Rt 0,5 literes visszaváltható üveges paradicsomleve megszûnik. Miután valószínûleg ez a hazai piac egyik leginkább környezet-és emberbarátabb terméke (csak paradicsom, cukor, só, semmi E-szám !!!), aggódva elkezdtem kutatni a boltok polcait. Többnyire legalul kellett keresni.
Idén tizennegyedszer volt VOLT – Sopron büszkesége, a fesztivál. Ötvenezer látogató a kánikulában, zene és zene, sör, bor, pálinka, barátságok, szerelmek, szakítások és kibékülések – és ami mögötte VOLT. Mármint környezetvédelmi szempontból. Munkatársunk hajlott kora ellenére a fesztiválon járt.
Csomagolási alternatívák összehasonlítása a sör esetében Vajon gondolunk-e arra egy meleg nyári nap estéjén - mikor a kertben ülve jólesõn legurítunk egy pofa sört vagy épp kedvenc foci csapatunknak szurkolunk baráti társaságban - hogy vajon miféle környezeti károk nyomják nedûnk vállát? A KÖVET által készített esettanulmány az egyik vezetõ hazai sörgyár a piacon legjelentõsebb termékének kiszerelési alternatíváit és azok környezeti teljesítményét vizsgálja. Az ismertetett adatok egy fél éves termék életciklus vizsgálat eredményeit mutatják.
A Fehérvári úti piacon piacon megszûnt a mosogatás, már csak mûanyag tányérba mérik a meleg ételt. Szerzõnk utánajárt az okoknak, és kiderült, hogy nem a piacfelügyelet és nem az ÁNTSZ áll a háttérben. Viszont lehet rájuk hivatkozni, ha akadékoskodnak a vevõk. Gadó György riportja.
Kísérleti jelleggel üzembe helyeztek egy alma-automatát a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Általános Iskolájában. Az automata üzemeltetése nem várt sikereket eredményezett. A kisiskolások már az üzembe helyezést is nagy érdeklõdéssel figyelték és alig várták, hogy az elsõ almákat kivehessék a gépbõl. A gép derecskei piros almát ad ki, ami valószínûleg nagyon ízlik a gyerekeknek, hiszen napi 80 kiló fogy belõle.
Idén hosszú volt a nyár. Sok helyen jártam, sok mindent láttam. Kihagytam "Spanyolt", Balcsit, a Plázst, kiestek a mindenféle bícsek is, de cserébe megjártam például Svájcot.
A fair trade, azaz a méltányos kereskedelem a nemzetközi árucsere szokásos felfogásától eltérõ megközelítés. Kereskedelmi partnerséget jelent, amely a hátrányos helyzetû termelõk számára hivatott a fenntartható fejlõdést elõmozdítani elsõsorban biztonságos és igazságos kereskedelmi feltételek biztosításával, valamint a fejlett országokban folyó szemléletformáló kampányokkal. Júniusban Budapesten is megnyitotta kapuit az elsõ fair trade üzlet: „Treehugger Dan” antikváriuma és kávézója a Csengery utcában. 
Még a fõvárosban is lehet!
A XVI. kerület helyi programja nagyszerû példája az önkormányzat, egy civil partner - esetünkben az Öko-Fórum Alapítvány - és a lakosság összefogásának. Az olajozottan mûködõ rendszer a „zöld javakat" menti ki a háztartási hulladékok közül, hogy házi komposztálással hasznosítsa azokat.
Itten most jogilag besült ügyek következnek. Reklám-tényállásilag felvetõdik ugyan a fogyasztók megtévesztése, de a felelõsség érvényesítése reménytelen. Reménytelen, mivel a jogi szabályozások a gazdasági reklámokra érvényesek - nem vonatkoznak viszont a társadalmi célú reklámokra (TCR) illetve a választási (politikai) reklámokra. Nagy nevetség, de ezek jogilag leginkább megfoghatatlanok. Etikai elvárások emlegethetünk ugyan - feltételezve, hogy az erkölcsösségnek van egyáltalán találkozási pontja a politikai szférával... Dr. Kalas jegyzete a KukaBúvárból.
Óriási a népsûrûség, rengeteg pénz és óriási fogyasztás, viszont nagyon kevés hely. High-tech hulladékgazdálkodás és más csõvégi csodák: ez Japán. Perneczky László írása.