A nemesített vadmuroknak a városi ember csak módosult karógyökerét ismeri, amit sárgarépa néven árulnak a piacokon, vagy mostanában inkább a szuper- és hipermarketekben. Ez az írás viszont a vad faj szúrós termésével foglalkozik, annak is lilásvörös színével, vagyis pirnyagosságával. A fehér virágból elõször pirnyagos termés lesz, aztán a pirnyagosság is eltûnik. Takács Attila mondanivalójának megértéséhez további botanikai ismeretekre nincs szükség.
Miközben New York Cityben megkezdõdik a 2500 tonnányi karácsonyfa begyûjtése és felaprítása, Ferjentsik Viola folytatja a város hulladékgazdálkodásáról szóló összefoglalóját. Megtudhatjuk, hogy milyen trükkökkel próbálják javítani a szelektív gyûjtés minõségét, milyen karácsonyi ajándékokat javasol a város köztisztasági osztályvezetõje, és hogyan érhetjük el, hogy nevünk felkerüljön egy utcai szemétgyûjtõre.
Nem elõször hoztak furcsa döntést a Magyar Köztársaság Országgyûlésében. A 2008. évi költségvetésnek nagyon sok vesztese van. Nem csoda, hogy kevés figyelmet kapott a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CXLVI. törvény egyik „apró" részlete, amelyet a Magyar Közlöny december 5-i számában már ki is hirdettek. Valószínûleg a képviselõk nagy része sem volt tudatában, hogy a komposztálás terén jelentõs lépést szavazott meg. Visszalépést. Lukács Bence írása
Egy jó környezetvédõ mindent megtesz, hogy más országok hulladékgazdálkodásával megismerkedjen. Ferjentsik Viola - a Rügyecskék Alapítvány lelke - azt a megoldást választotta, hogy New York City-be ment férjhez. Tudósításának elsõ részét máris olvashatják. 
A HuMuSz-t rabul ejtette egy Budapesttõl 140 km-re fekvõ település, szlovákul Palárikovo, magyarul Tótmegyer. 2007 májusában még mások úságcikkei és elõadásai alapján írtuk A tótmegyeri példa címû összefoglalónkat, nyáron már rövid látogatásunk után készült a Hogyan bánik hulladékával a szlovák kistigris? címû írás. A Nemzeti Civil Alap támogatása lehetõvé tette, hogy november 19-20-án kicsit alaposabban utána járjunk a júniusi cikk végén feltett kérdésnek: Miért tud Tótmegyer környékén jól mûködni az, aminek megoldása idehaza reménytelen feladatnak tûnik? Gadó György Pál és Rátz Judit beszámolója 
Mindenkinek más a fölösleges. Nekünk a kiállításon és a honlapon bemutatott tárgyak közül szinte mind, miután jól belegondoltunk. Ma, a Ne Vásárolj Semmit! Napon, arra kérünk mindenkit, hogy szintén gondolja végig, mire van szüksége és mire nincs. Szilágyi László jegyzete
Interjú Vincze Gáborral, az Inter-Metál Recycling Kft. ügyvezetõjével
Szeptemberben már a Die Presse címû lap is foglalkozott vele, hogy Magyarországon virágzik a fémlopás. Visznek mindent, ami mozdítható és látszólag mozdíthatatlan: szobrokat, csatornafedõket, vasúti síneket. A kábellopás és kábelégetés sem új jelenség, lapunkban és honlapunkon is évek óta feltûnik a téma. Ami új, hogy most az egyik legnagyobb hazai fémkereskedõ sürgeti: Végre állítsuk meg ezt az õrületet!
A Nemzeti Civil Alapprogramnak köszönhetjük, hogy a KukaBúvár mostani és következõ számaiban a szomszédos országok hulladékgazdálkodásával foglalkozhatunk. A bevezetõ után talán nem meglepõ, hogy elõször miért Erdélybe indultunk. Székelyföld Erdélyen belül is külön világ. A történelmi Marosszék, Udvarhelyszék, Csíkszék és Háromszék területén, a mai Maros megye kisebbik részén, Hargita és Kovászna megyében legalább 700 000 székely él egy tömbben. Gadó György Pál összeállításaA hulladékgazdálkodás terén látványos fejlesztések még nem indultak el Romániában. Nálunk, Székelyföldön is inkább csak tervek vannak. Elkészült az országos hulladékgazdálkodási stratégia, és kész van a Hargita megyét magába foglaló Központi régió stratégiája is, sõt a szakterületre vonatkozó törvénykezés is meglehetõsen jól ki van dolgozva, de ezek életbeléptetése, alkalmazása még várat magára. Ambrus László, a székelyudvarhelyi AGORA – Fenntartható Fejlesztési Munkacsoport vezetõje írása.
