Miközben egymást érik a lakossági konfliktusok a szemétégetõ-beruházások körül, Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter szerint "nincs mese, néhány égetõre biztosan szükségünk lesz". (Origo, január 17.) Ugyanaz a miniszter, aki a szentgotthárdi égetõ ügyében többször hangot adott aggodalmának, a hatezer tiltakozó aláírást kiváltó hajdúböszörményi égetõrõl azt nyilatkozta, hogy "olyan fejlett a technika, hogy szinte nulla a kibocsátás". (Hajdú-Bihari Napló, 2007. október 31.) [Népszabadság • Szilágyi László, a HuMuSz elnöke • 2008. február 21. - Marabu rajzával]
- Mi lesz a sorsa a sok ezer mûanyag komposztáló edénynek?
2005-ben, a dunakanyari faluban, ahol lakom, a Polgármesteri Hivatal beszerzési áron kezdett árusítani szép, nagy (400 literes), zöld komposztáló edényeket a lakosok számára. Én is vettem egyet édesanyámnak, aki Budapesten lakik, és akinek rendezett kis kertjében jó megoldásnak tûnt ez a kúpos formájú kukaszerûség ami „esztétikus megjelenésû, ezáltal a kert «díszévé» válhat". Benedek Attila írása
Ritka, hogy egy helyi népszavazáson a választópolgárok több mint 71%-a megjelenjen, Medgyesegyházán azonban egy tavaszi hangulatú februári vasárnap ennyien szavaztak, és nagy többséggel (véletlenül ez is éppen 71 % volt) nemet mondtak a gigantikus szalmatüzelésû erõmûre. Ami persze lehet, hogy nem csak szalmát égetett volna... Szuhi Attila jegyzete. 
Újabb hulladékégetõ, újabb célpont. Ezúttal Ács a kiszemelt, és még öt másik település - valahol Magyarországon. A beruházó elvárása: a település mondjon igent, és becsszóra jól jár. Azt egyelõre nem tudni, hogy pontosan mit égetnek, honnan származik a hulladék és a technológia. És persze hatástanulmány sincsen. A demokrácia most Svájcból érkezik. Szuhi Attila tudósítása 2007 decemberében készült, de a történet 2008 januárjában is aktuális. 
A hulladékprobléma nem oldható meg hulladékgazdálkodással. Mert nem a hulladék a probléma. Amíg óriási anyagi ráfordítással a szeméthegyek eltüntetésén dolgozunk, addig tulajdonképpen fenntartjuk ezt az öngyilkos rendszert, másrészrõl további terheket rakunk az amúgy is több sebbõl vérzõ természetre. A társadalom pénzét, energiáját elhasználjuk a tünetek kezelésére. Zalatnay László (E-misszió Egyesület) jegyzete
Lester R. Brown nevét a magyar közönség az évente megjelenõ A világ helyzete címû kötetekbõl ismerte meg. Brown néhány napja publikálta új könyvét, melynek címe: Vészforgatókönyv: mozgósítás a civilizáció megmentésére. A BOCS Alapítvány máris lefordította a könyv 7. fejezetének 2. pontját, amelyrõl maga a szerzõ írja: "A globális akciótervben a legsürgetõbb pont a családtervezési szolgáltatások hiányának megszüntetése."
A Zöld Reneszánsz program keretein belül 2008 júniusa és szeptembere között Magyarország 6 régiójában és Budapesten jön létre a „Kiutak” c. szabadtéri vándorkiállítás: 14 díjazott mûvet állítanak ki félig nyitott sátorban, illetve elõtte. A témához kapcsolódva, a kiállítás helyszínén újrahasznosított termékek bemutatója, gyerekfoglalkoztatók, valamint helyi civil szervezetek, vonatkozó vállalkozások standjai is várni fogják az érdeklõdõket.
A Fölösleges Áruk Fórumát megtekintette Fábry Sándor, majd a show-jában bohóckodott egyet az elektromos PET-zsugorítóval, ami miatt a készülék gyártója vehemensen tiltakozott. Nagy vita bontakozott ki a készülékrõl a honlapunkon is: „Miért kell áramot használni ilyesmire, amikor rá is lehet taposni?” Késõbb a Heti Hetesben is elõkerültek a PET-pogácsák, kiderült, hogy Farkasházy Mimi lelkes zsugorító, sõt Alföldy direktor úrnak is megtetszett a végtermék, mondván, majd ilyenekbõl épít tavat a Nemzetiben.... Ez a cikk mégsem elsõsorban a zsugorító készülékrõl szól, fogunk arról még vitatkozni eleget, hanem a fejlesztõ cég által a készülék mellé felállított begyûjtési-feldolgozási rendszerrõl