Hírek téma szerint
Régóta folyik a vita a kérdésben, hogy az egyéni cselekvés számít-e valamit a klímaváltozás elleni harcban vagy csak időpazarlás? Mert oké, hogy lelkesen újrahasznosítjuk a hulladékot, de nem lehet, hogy a lelkiismeretünk megnyugtatásán túl nincs az egésznek túl sok gyakorlati haszna? Hiszen a nagy cégek közben úgyis fékezhetetlenül szennyeznek tovább…
A brit parlament tudományos és technológiai bizottságának friss jelentése szerint a közlekedésben a technológiai innováció önmagában nem lesz elég ahhoz, hogy a kormány elérje a károsanyag-kibocsátás csökkentésére vonatkozó céljait – írja a BBC.
A gyerekek egyre tudatosabbak és érzékenyebbek a jövőjüket érintő dolgokkal kapcsolatban, gyakran könnyebben meglátják, mit lehet tenni természeti értékeink megőrzése érdekében.
Az európai lakosság 93 százaléka, a magyarok 96 százaléka komoly problémának tartja az éghajlatváltozást, 92 százalékuk, a magyarok 95 százaléka támogatja az Európai Unió klímasemlegességre vonatkozó, 2050-re kitűzött céljait.
Bár a témakör teljes feltárására – beleértve a hazai rendszer hiányosságait és a küszöbönálló átalakítására vonatkozó kérdőjeleket – nem vállalkozhatunk álljon itt néhány alapvető tudnivaló a csomagolóanyag hulladék utóéletére vonatkozólag. A Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének cikkét olvashatják.
Az osztrák főváros tudatos intézkedésekkel igyekszik ellensúlyozni a klímaváltozás negatív hatásait. Nemrégiben elkészíttette a város hőségtérképét és klímavédelmi területek létrehozása mellett döntött. Ezeken a területeken az újépítésű épületeknél már egyáltalán nem alkalmaznak fosszilis energiahordozókat.
A mikroműanyagok és a gyógyszermaradványok bejutnak a természetes vizeinkbe, veszélyeztetve a vízi ökológiai rendszer egyensúlyát. Záray Gyula professzor, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos tanácsadója a ZIP Magazinnak elmondta, hogy az egyik legégetőbb kérdés az antibiotikumokra rezisztens baktériumok megjelenése. Új antibiotikum-családok kifejlesztésére van szükség, ha nem szeretnénk, hogy az olyan, már visszaszorított betegségek, mint a tuberkulózis, újra megjelenjenek.
Világszinten évente körülbelül kétmilliárd tonna fogyasztásra alkalmas élelmiszert dobunk a szemétbe. A Budapest Bike Maffia tavaly indult projektjének célja, hogy az ennivaló a kuka helyett a rászoruló emberekhez kerüljön.
Bár a szeptemberi évkezdés számos kötelezettséget és feladatot ró pedagógusokra és gyerekekre egyaránt, de egyben lehetőséget is teremt arra, hogy ezek a közösségek kisebb-nagyobb mértékben zöldítsék az iskolákat, óvodákat és az ott töltött hétköznapokat.
Ingyenes részvétel mellett nyerj osztálykirándulást! Idén is beköltözik az erdő a belvárosba! Ökoiskolákból érkező, alsó tagozatos iskolás csoportok jelentkezését várja 2019. szeptember 20-án, pénteken 12:30-tól vagy szeptember 21-én, szombaton 10:00-től a Szabadság téren zajló „Erdővarázs” családi nap erdei iskola programjaira az eseményt lebonyolító Országos Erdészeti Egyesület.
Az élelmiszerhulladékok keletkezésének megelőzését, mérséklését segítő útmutatókat állított össze a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatala (Nébih) Maradék nélkül című programjának négy munkacsoportja.
Meglepő vagy sem, de a műanyag élelmiszer-csomagolás a második leggyakrabban talált szeméthulladék az óceánokban - állítják az Ocean Conservancy nonprofit környezetvédelmi szervezet önkéntes óceántisztítói.
2019-ben hetedszer hirdeti meg a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség a „Mozdulj a klímáért!" felhívást. Az idei kampány központi gondolata a „Klímakiskövetek", mellyel utalni szeretnénk arra, hogy a jövő generációinak, a fiataloknak fontos szerepe van a klímaváltozás folyamatában és közös felelősségünk, hogy egy élhető környezetben nőhessenek fel.
Súlyos pénzbüntetésre számíthatnak a szemetelők Berlinben 2020-tól, a tartományi rangú német főváros vezetésének tervei szerint a kutyapiszok feltakarításának elmaradása akár 1500 euróba (490 ezer forint) is kerülhet, egy cigarettacsikk vagy egy rágógumi eldobásáért pedig 120 eurós bírságot szabhatnak is.
Évente 1,3 milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe. Már ez is horrorisztikus mennyiség, de a túlevés miatti ételpazarlás ennek több mint százszorosa, nagyjából 140,7 milliárd tonna. Ezt az úgynevezett metabolikus ételpazarlást olasz kutatók számolták ki, tanulmányuk a Frontiers in Nutrition szakfolyóiratban jelent meg.
Egyre több vendéglátóhely, cukrászda, étterem csatlakozik a tavaly indított csapvizet népszerűsítő kampányhoz. A cél, hogy egyre több ember fogyasszon egészséges, bárki számára elérhető csapvizet, különösen a nyári időszakban. A csapvíz fogyasztásával ráadásul a környezetünket is kíméljük, hiszen szemben a palackozott vizekkel itt nem keletkezik műanyag hulladék.
A szeptember a szülőkre legalább annyi feladatot ró, mint a gyerekekre, hiszen be kell szerezniük mindent, ami az iskolában szükséges. A zöld szemléletmódot azonban ilyenkor se vessük el, azaz érdemes az alábbi apró tippeket megfontolva megvásárolni, vagy beszerezni a valóban fontos iskolaszereket, amennyiben lehetséges.
Az élelmiszerhulladékok keletkezésének megelőzését, mérséklését segítő útmutatókat állított össze a Nébih Maradék nélkül programjának négy munkacsoportja. A vendéglátás, a kereskedelem, az ipar és a civil szektor szereplőinek szóló segédleteket ingyenesen letölthetik az élelmiszer-vállalkozások.
Az indonéziai Dzsakarta a világ leggyorsabban süllyedő metropolisa, ezért a kormány arra kényszerült, hogy új fővárosba, Borneó szigetére helyezze át a szigetország kormányzatát.
Gyors változást sürgetett Ferenc pápa a teremtett világ védelmének ötödik imanapján közölt üzenetében, amelyet a környezetért szavukat hallató fiatalokhoz intézett vasárnap.
A hallgatóknak minden olyan hulladékot haza kell vinniük, amely nem újrahasznosítható és nem komposztálható. Nem ártana átvenni a példát!