„Odamész, kirakod az ennivalót, aztán beülsz a kocsiba, elbőgöd magad, és mész tovább”

  • 2019. szeptember 10.
  • CsViki

Világszinten évente körülbelül kétmilliárd tonna fogyasztásra alkalmas élelmiszert dobunk a szemétbe. A Budapest Bike Maffia tavaly indult projektjének célja, hogy az ennivaló a kuka helyett a rászoruló emberekhez kerüljön.

A Budapest Bike Maffia (BBM) 2018-ban indította el az Ételmentés.hu nevű honlapot, hogy összegyűjtsék és eljuttassák a rászorulókhoz a jó minőségű, de kidobásra ítélt élelmiszereket. „Elsősorban olyan vállalkozások felajánlásait várjuk, amelyek – mint a pékségek, a rendezvényszervezők, a cateringes cégek, az éttermek vagy a szállodák – nagy mennyiségű ételt készítenek vagy rendelnek meg, de ennek egy jelentős részét a nap végén kidobnák – mondja Fehér Judit projektvezető. – Mi ezt az ételt vesszük át tőlük, és juttatjuk el a szociális ellátásban részt vevő intézményekhez. Kocsival és biciklivel visszük ki az adományokat a fapadra, a nappali melegedőkbe, az éjszakai szállásokra, az átmeneti szállókra és a gyerekotthonokba. Ötven adag alatt nem veszünk át ételt – hiszen ennek a programnak a keretében nem az utcán, hanem a sok embert befogadó szállásokon osztunk.”

Az Ételmentés.hu-t egy profi programozó csapat, az Emarsys készítette. „A felajánlóknak csupán annyi a dolguk, hogy regisztráljanak a rendszerbe, megadjanak egy kapcsolattartót, és ha adományozni való ételük, élelmiszerük van, jelezzék nekünk az erre kifejlesztett felületen, hogy a futáraink kiszállíthassák. Jelenleg nagyjából huszonöt rendszeres adományozónk van; nagyon sokat jelent a segítségük, hiszen a legtöbb szállón legfeljebb napi egyszeri étkezést tudnak biztosítani az ott lakóknak – mondja Judit. – A felajánlásokat dokumentáljuk is; a velünk együttműködő cégek többsége azt is szívesen veszi, ha feltüntetjük a nevét az oldalon, de persze olyanok is vannak, akik névtelenül segítenek.”

A BBM projektjének jelenleg huszonöt-harminc önkéntese van. „Ők azok, akik rendszeresen részt vesznek a munkánkban. Nagyon színes és nyitott társaság: van köztük diák, újságíró, marketinges és topmenedzser is. De az közös bennük, hogy segíteni akarnak, a saját szabadidejükben, a saját autójukkal, a saját pénzükből vásárolt benzinnel viszik el az adományokat az intézményekbe. Tanácsadással is segítjük a felajánlókat: ha kell, elmondjuk nekik, hogy milyen ételt milyen csomagolásban, milyen módon tudunk átvenni tőlük. Szigorúan csak csomagolt ételt veszünk át, és arra is odafigyelünk, nehogy romlott vagy lejárt szavatosságú élelmiszerek kerüljenek hozzánk. Szerencsére az elmúlt két évben sikerült egy nagyon jól működő, hatékony rendszert kialakítanunk, így rengeteg jó minőségű, kidobásra ítélt ételt tudunk megmenteni a rászoruló emberek számára.”

Márpedig megmentésre váró ételből nincs hiány, a 2016-os adatok szerint az EU-ban 80 millió, világszinten pedig nagyjából egymilliárd tonna étel megy a szemétbe – évente. „És ez még csak a kezdet, az ENSZ előrejelzése szerint 2030-ra már akár a kétmilliárd tonnát is elérheti az elpocsékolt élelmiszer mennyisége” – magyarázza a BBM önkéntese.

A civil szervezet természetesen csak teljesen friss, fogyasztásra alkalmas élelmiszert vesz át. „A felajánlott ételek egy hármas minőségbiztosítási rendszeren mennek keresztül. Az első szűrőt maguk az adományozók jelentik, hiszen magától értetődően nekik sem lehet érdekük, hogy romlott ételt adjanak át, és ezzel rossz hírbe hozzák saját magukat; a másodikat a futáraink, akik szigorúan ellenőrzik a minőséget és a szavatosságot; a harmadikat pedig a támogatott intézmények szakemberei, akik már csak azért sem vehetnek át kétes eredetű vagy romlott élelmiszert, mert személyes felelősséggel tartoznak a náluk elszállásolt emberekért – magyarázza Judit. – Ez az oka annak is, hogy könnyen romló, gombás, halas, majonézes vagy tojásos ételeket alapból nem fogadunk el.”

A civil szervezet jól ismert márkákkal is együttműködik. „Tavaly, az adventi időszakban a Zing Burgerrel közös akciónkban három nap alatt ezerkétszáz hamburgert szórtunk szét. Rengeteget dolgoztunk, de megérte: egyetlen olyan szálló sem volt, ahol ne fogadtak volna örömmel minket az éhes emberek.”

Fehér Judit szerint az ételmentésben az a legjobb, hogy rászorulókon segíthetnek. „De az is nagyon jó és megnyugtató érzés, hogy nem kerül a szemétbe a friss élelmiszer: így amellett, hogy segítünk az elesetteken, a magunk szerény eszközeivel az élelmiszer-pazarlást is csökkenthetjük, és így kicsit talán élhetőbbé tehetjük a környezetünket” – fejtegeti. A kezdeményezésnek komoly közösségteremtő ereje is van, és az adományozási kultúrát is erősíti. „A mi adományozóink nem lyukas zoknit, szakadt pulóvert, lejárt élelmiszert adnak, hanem olyan ételeket, amiket ők maguk is szívesen elfogyasztanának – és ez nagyon fontos.”

A BBM önkéntese azt mondja, maga sem tudja, hogyan kezdett el segítő munkával foglalkozni. „Ez egy belülről jövő késztetés. Ha elkezdesz ebben a közegben dolgozni, nagyon hamar rájössz, hogy nem kell félned a nálad szerencsétlenebb sorsú emberektől, mert nem fogják leharapni a fejedet – és ez egy nagyon erős, világnézet-formáló tapasztalat. Sokan tartanak attól, hogy a hajléktalan embereké egy nagyon más világ – és valóban az. Mégis, semmi rossz nincs abban, ha bemész egy szállóra: odamész, kirakod az ennivalót, aztán beülsz a kocsiba, elbőgöd magad, és mész tovább. Semmihez nem hasonlítható érzés segíteni, ezekre az élményekre szükség van. Arról nem is beszélve, hogy ha – mint nálunk – egy cégvezető hajlandó beülni a terepjárójába, felvenni a kaját, és a Hugo Boss öltönyében elvinni a Dankó utcai fapadra, azzal nemcsak a gyerekeinek, a családjának vagy az alkalmazottainak, hanem a társadalom egészének is fontos példát és mintát mutathat.”

Judit szerint a kezdeményezésükben van fejlődési potenciál. „Persze az olyan nagy ünnepekkor, mint a karácsony meg a húsvét, lényegesen több a felajánlás, mint általában, de azért folyamatosan nő az adományok száma: most már bőven havi ezer adag felett osztunk ki. Gondolj csak bele, havi ezer ember reggelijét, ebédjét biztosítani mekkora munka – és milyen fantasztikus érzés. Voltam többször szendvicskészítési akciókon, csapatépítőkön cégeknél; nagyon megható volt látni, hogy ezek az emberek, akik a hétköznapokban szinte sosem találkoznak a szegénységgel, milyen lelkesedéssel, boldogsággal kenik, pakolják és csomagolják a rászorulóknak szánt szendvicseket. Ez mindig visszaadja a hitemet abban, hogy az emberek valójában jók, csak néha egy picit segíteni kell nekik abban, hogy megtalálják magukban ezt a jóságot. Mi ebben is segíthetünk; azt hiszem, hozzájárulhatunk ahhoz, hogy áttörjük a társadalom két vége között felépült falakat.”

A Ételmentés.hu projektmenedzsere ma már elképzelni sem tudná az életét az önkéntes munka nélkül. „Én ezt nagyon szeretem, pedig először akkor beszéltem hajléktalan emberrel, amikor negyvenévesen lementem a Lónyai utca sarkán ülő bácsihoz, és vittem neki egy kisrádiót. Rám nézett, mosolygott, aztán azt mondta: »Köszönöm kedves, nagyon aranyos, hogy gondolt rám. De tegye már meg, hogy pár elemet is hoz hozz, mert anélkül nem tudom hallgatni a Kossuthot.«”

 

Ha te is támogatnád a BBM ételmentő projektjét, kattints ide.

 

Szerző: Dávid Imre

Forrás: nlc.hu