Több ételt pazarolunk el túlevéssel, mint amennyit a kukába dobunk

  • 2019. szeptember 05.
  • PKata

Évente 1,3 milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe. Már ez is horrorisztikus mennyiség, de a túlevés miatti ételpazarlás ennek több mint százszorosa, nagyjából 140,7 milliárd tonna. Ezt az úgynevezett metabolikus ételpazarlást olasz kutatók számolták ki, tanulmányuk a Frontiers in Nutrition szakfolyóiratban jelent meg. 

A túlevés által okozott környezeti teher három szegmensből áll: föld-, víz- és szén-dioxid-lábnyom. A Teramo Egyetem környezettudósai először megállapították, mennyi az egyes országok "túlsúlya" az átlagnépesség testtömeg-indexe (BMI) és magassága alapján, és ezt összevetették az adott országban legnagyobb arányban rendelkezésre álló élelmiszerek energiatartalmával. Méghozzá úgy kalkuláltak, hogy az egészséges testsúly felső határát jelző 21,7-es érték felett minden elfogyasztott kalória gyakorlatileg felesleges, és csak túlsúlyt okoz. 

Az említett 140,7 milliárd tonna a világ népességének jelenlegi túlsúlya visszaszámolva az elfogyasztott ételekre: ha ennyit nem ettek volna meg, nem lennének túlsúlyosak. Vagyis ennek a 140,7 milliárd tonna élelmiszernek a megtermelését meg lehetett volna takarítani, az előállításához szükséges szántóföldet, legelőt, ivóvizet, üzemanyagot stb. másra lehetett volna fordítani.

Nyilván ez így túlzás, hiszen bármely embernél a 21,7-es BMI érték feletti érték bőven lehet izomtömeg is, míg az olasz kutatók minden pluszsúlyt hájnak tekintettek. Azt sem vették figyelembe, hogy a túlsúly változhat idővel, illetve a fokozott testmozgásnak köszönhetően is mérséklődhet. Ettől függetlenül a 140 milliárd jelen pillanatban a lehető legközelebb áll a valószínűhöz. És irdatlan mennyiség.

A tanulmányt böngészve kiviláglik, mekkora eltérések vannak az egyes kontinensek között. A túlevés miatti ételpazarlást Európa vezeti, 39,2 milliárd tonnával. Ha a három szegmenst vesszük figyelembe (föld-, víz- és  CO-lábnyom), akkor Európa és Észak-Amerika (kiegészítve Óceániával) 14-szer többet fogyaszt, mint a szubszaharai Afrika.

Az olasz kutatók szerint Európában, valamint Észak-Amerikában és Óceániában a tejtermékek, tej és tojás előállítása rója a legnagyobb terhet a környezetre (a túlsúlynak számított lábnyom 30,2 százaléka felel meg ennek), utána a hús, az alkoholos italok és a cereáliák következnek, míg például az iparosodott Ázsiában a cereáliák és a keményítőtartalmú gyökérzöldségek megtermelése.

Európa és Észak-Amerika (kiegészítve Óceániával) vízlábnyoma hasonló, de közel kétszerese Latin-Amerikáénak, és tízszerese a szubszaharai Afrikáénak. Az üvegházhatású gázok lábnyoma is tízszeres ezekre a régiókra, míg a földhasználat lábnyoma 15-szörös.

Egyébként az ENSZ becslése szerint a gazdag országok évente közel annyi, 230 millió tonna élelmiszert dobnak ki, mint amennyi a szubszaharai Afrika teljes termelése. A világ teljes zöldség- és gyümölcstermésének közel fele a kukában végzi. 

 

Forrás: https://365.reblog.hu