A magyarok 85 %-a szerint súlyos probléma a klímaváltozás
Az európai lakosság 93 százaléka, a magyarok 96 százaléka komoly problémának tartja az éghajlatváltozást, 92 százalékuk, a magyarok 95 százaléka támogatja az Európai Unió klímasemlegességre vonatkozó, 2050-re kitűzött céljait.
A magyar válaszadók 85 százalék szerint súlyos probléma, míg 11 százalék szerint elég komoly probléma az éghajlatváltozás. A felmérésből kiderült, hogy a válaszadók túlnyomó többsége az uniós tagállamok mindegyikében – így Magyarországon is – támogatja az éghajlatváltozás megelőzése érdekében eddig hozott uniós intézkedéseket, és azt szeretné, ha az uniós és a tagállami vezetők még komolyabb célokat tűznének ki ezen a területen, és növelnék Európa energiabiztonságát.
A megkérdezettek több mint kétharmada – uniós szinten a 72 százaléka, Magyarországon pedig a 76 százaléka – szerint a fosszilis tüzelőanyagok csökkentése az energiabiztonságra és a gazdaságra is kedvezően hatna. Ezen túlmenően a felmérés eredményei azt mutatják, hogy mindegyik tagállamban növekedett a lakosság szerepvállalása a klímaváltozás elleni küzdelemben. Uniós átlagban 93 százalék, Magyarországon pedig 91 százalék azoknak az aránya, akik személyesen is konkrét lépéseket tettek és tesznek az éghajlatváltozás mérsékléséért – közölte friss Eurobarometer jelentésében az Európai Bizottság. Magyarországon 1023 embert kérdeztek meg, a felmérés Európa szerte összesen 27 655 ember válaszolt a kérdésekre.
Na de ki mit tesz?
Magyarországon a megkérdezettek majdnem kétharmada azt mondta, hogy személy szerint tett lépéseket az éghajlatváltozás elleni küzdelemben az elmúlt hat hónapban (ez 5 százalékkal magasabb, mint az EU és jelentős növekedés 2017 óta.)
A leggyakrabban megtett lépés az, hogy megpróbálják csökkenteni a hulladékot, és rendszeresen szétválogatni az újrafelhasználáshoz, az arány azonban jelentősen alacsonyabb az EU átlagnál (60% a 75%-os EU átlaggal szemben). A második leggyakoribb lépés az eldobható dolgok használatának csökkentése (pl. műanyag zacskók a szupermarketből, túlzott csomagolás). A magyar válaszadók 53 százaléka jelölte meg ezt a választ (is), az EU átlag 62 %. A bizottsági közlemény szerint az Európai Unió elkötelezetten küzd azért, hogy gyorsabb előrelépést sikerüljön elérni az éghajlatvédelem terén.
Ki a felelős?
A legnagyobb gazdasági szereplők közül az Európai Unió az első, amely jogilag kötelező erejű keretszabályozást léptetett életbe, hogy teljesítse a 2015-ös Párizsi Klímamegállapodásban vállalt kötelezettségeit, és jó úton halad afelé, hogy alacsony üvegházhatású-gázkibocsátású gazdasági termelésre álljon át. Távlati célja az, hogy gazdasága 2050-re teljesen klímasemlegessé váljon – közölték. Ez az a cél, amit a németek, a csehek és lengyelek mellett a magyarok is megvétóztak, a magyar kormány magyarázata szerint egyrészt azért, mert óriási kiadásokkal járna és hatalmas terheket róna a magyar ipar számára, másrészt attól tartanak, hogy a rezsiköltségek emelkedésével járna.
Míg az EU-átlag szerint a legnagyobb mértékben a nemzeti kormányok a felelősek az éghajlatváltozás kezeléséért (55 %), addig Magyarországon a válaszadók 43 százaléka gondolja így. A kérdésre több választ is megjelölhettek. A magyar válaszadók legnagyobb arányban (52 %) a vállalatokat és az ipart vélik felelősnek (az EU átlag 51 %). Magyarországon az EU-átlagnál lényegesebb arányban látják úgy, hogy az Európai Uniós is felelős (34 % szemben a 49 %-os átlaggal).
forrás: greenfo.hu
