Hírek téma szerint
A XI. kerületi Önkormányzat tájékoztatta a Humusz Szövetséget, hogy ismét komposztkereteket osztanak a kerületi lakosok részére.
A környezetvédelmi szervezet jelentése szerint a kozmetikumok nagy része, 664 termékből 502 tartalmaz mikroműanyagot.
Az űrszemét eltávolítására létrehozott eszközt is pályára állított a március 22-én útnak indult Szojuz űrhajó.
A műanyagokról való vélemények mindig is megoszlóak voltak, és lesznek is. Természetesen nem minden rossz, ami műanyagból készült, azonban van pár dolog, amit érdemes tisztázni velük kapcsolatban. Például hogy hogyan érdemes szelektíven gyűjteni és mikor is éri meg, de azt sem árt, ha tudjuk, hogy a „bioműanyagok” milyen veszélyt rejtenek magukban, és még pár visszatérő kérdést is tisztázunk. Lássuk hát a tényeket és tévhiteket.
Panyi Zita kutyatréner, terápiáskutya-kiképző és állatorvosi asszisztens hazánkban az elsők között indította el saját állat és ember közti kommunikációs programját, melynek sok éves gyakorlati tapasztalatait azóta is a harmonikus kutya-gazdi viszony kialakításának szenteli. Soron következő cikkünkben Zita megosztja velünk gondolatait arról, városi környezetben hogyan is kivitelezhető a környezettudatos állattartás.
A Klímapolitikai Intézet a fogyasztói világnap alkalmával kutatást végzett, amellyel a tervezett elavulás egyre aktuálisabb témáját járta körül. A következőkben a kutatás összefoglalóját tesszük közé.
Nem kell már sokat várniuk a Bikás park közelében élőknek, hiszen hamarosan ők is élvezhetik a március 22-én nyíló csomagolásmentes kisbolt, a Lemérem nyújtotta zero waste vásárlás lehetőségeit.
Mára már nem idegen a fővárosi fülnek az a szó, hogy közösségi kert, sőt mi több, egyre felkapottabb és népszerűbb az a tendencia, ahogy elhagyott, elhanyagolt telkek borulnak zöldbe és virágoznak ki újra.
Folytatódik a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) élelmiszerpazarlás elleni programja, a Maradék nélkül.
Mielőtt államosítaná a kormány a hulladékgazdálkodást, előtte még keresztbe tesz az életben maradt szereplőknek, és kevesebb hulladékot akar újrahasznosítani. Az államosítás azért történik, hogy utána visszaadják egy nagy piaci szereplőnek, amelyik majd monopólium lehet. Ezzel az állam pedig hosszú ideig ki lesz szolgáltatva.
Kollektív szemétszedést szervez a húsvéti hosszú hétvége első napjára Balatonszemesen egy gimnazista lány, akinek már a neve hallatán a természetre és a közelgő nyárra vagyunk hajlamosak asszociálni. Rózsa Virág nap mint nap magányos természetvédő küzdelmet folytat a koronavírus-járvány idején is, és gumikesztyűt húzva, zsákokkal felszerelkezve járja Balatonszemes partvidékét, hogy a tó környékének látképét a nyári szezonban ne a nemtörődöm emberek által eldobált szeméthalmok jellemezzék. Sajnos akad dolga bőven.
Egy friss kutatás szerint a járvány felfutásával egyre több maszkot dobunk el – percenként 3 milliót.
A műanyagok alapanyagainak kitermelése, a gyártás, a használat, valamint a hulladékként való kezelése nem csak környezeti problémákat vet fel. A folyamat minden lépése komoly egészségügyi kockázatokat rejt. A műanyagokkal való mindennapos, szoros kapcsolatunkkal saját magunk és utódaink bőrét visszük a vásárra. Néhány alapvető információt érdemes tudni erről a mérgező kapcsolatról azért, hogy szokásainkon változtatni tudjunk. Saját magunk és környezetünk egészségének érdekében.
Az elemzés a hazai hulladékhelyzetet mutatja be nemzetközi összevetésben. A hazai hulladékgazdálkodási infrastruktúra az európai uniós támogatásoknak köszönhetően sokat fejlődött, mégis a hulladékkérdés környezetbarát, mai divatos szóval élve fenntartható kezelésétől még távol állunk. Milyen okok állnak ennek hátterében?
A műanyaghasználattal minden rendben, az újrahasznosítás mindent megold? Messze nem így van. Az egyszerhasználatos kultúra rendkívül energia- és nyersanyag-pazarló, ráadásul a gyerekjátékokban, konyhai eszközökben felhasznált újrahasznosított műanyagok számos már betiltott kockázatos anyagot tartalmazhatnak. Simon Gergely környezetkémikus írása.
A műanyagmentes július és a zöld mozgalmak hasonló környezettudatos akciói ellenére a statisztikákban egyelőre nem látszik, hogy elkezdtünk volna tömegesen leszokni a műanyag zacskókról. Sőt, ha 2001 óta nézzük, akkor majdnem a duplájára nőtt a magyarok nejlonzacskó felhasználása.
Ahogy arra már a kampányindító cikkünkben is utaltunk, a műanyag nem önmagában rossz. Hiszen relatíve olcsón tartós és rendkívül előnyös tulajdonságokkal rendelkező használati eszközöket lehet létrehozni belőle. A mikroműanyagokról viszont már nehéz lenne pozitívan nyilatkozni. Ezek a parányi (jellemzően 5 mm-nél kisebb), műanyagtárgyak kopásából származó vagy szándékosan létrehozott részecskék komoly aggodalomra adnak okot.