Hírek téma szerint
Az installáció célja, hogy megmutassa: a mai kor emberének kényelmi elvárásai és az ökoszisztéma védelme megfér egymás mellett, tudatos tervezéssel.
Kiállítást bérelnél rendezvényednek? Iskolai zöld programot szervezel és ötletket keresel? Összegyűjtöttünk néhány olyan lehetőséget, amik színesíthetik környezeti neveléssel kapcsolatos programokjaitokat. Sőt akár önálló programként is megállják helyüket.
„Mától Romániában is hivatalosan vége az egyszer használatos műanyagtermékek korának – kormányrendelettel ültetjük gyakorlatba a Single-use plastics nevű uniós irányelvet! A fenntartható, újra felhasználható termékek kerülnek előtérbe, mert csak így mérsékelhető a környezetre gyakorolt káros hatás és biztosítható élhetőbb jövő a Földön” – mutatott rá Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter azt követően, hogy szerdai ülésén elfogadta a kormány az egyszer használatos műanyag termékek betiltását szabályozó jogszabálytervezetet.
Évente annyi műanyaghulladék kerül hulladéklerakóra, illetve jut ki a környezetbe, hogy a kínai nagy fal jelenleg álló 6000 km hosszú szakaszát újra fel lehetne belőle építeni. És ez is csak az összes felhasznált műanyag 60%-a. A műanyagszennyezés itthon és világszerte is egyre növekvő probléma, ami a környezetszennyezésen túlmenően az éghajlatváltozást is fokozza a gyártási folyamaton keresztül. A megoldást sokan a bioműanyagokban keresik, azonban ezekből továbbra is nagyon keveset gyártunk, a világ műanyaggyártásának csupán 1%-át teszik ki. A kínálati oldal problémáit fokozza, hogy ezek a lebomlónak mondott műanyagok sokszor csak ipari körülmények között bomlanak le, de más környezetben (pl. óceánokban) nem. A globális műanyagproblémát biztosan nem oldja meg a bioműanyag, azt továbbra is csak a használat jelentős és gyors visszaszorításával tudnánk kezelni.
Jurecska Laura írása.
A pályázat kiírói elkötelezettek a klímaváltozás elleni küzdelemben. A fenntartható jövőért végzett több évtizedes munkájukban kiemelt partnerként tekintenek a pedagógusokra, környezeti nevelőkre, a jelenkori diákokra valamint az őket nevelő családokra és oktatási intézményekre. Olyan megoldások felé szeretnék terelni a társadalmat, melyek a közös tudásszerzés, hálózatos gondolkozás, reziliencia, cselekvésbe ágyazott tanulás segítségével példát közvetítenek a gyorsan változó társadalmi környezet számára. Szeretnénk elérni, hogy a fenntarthatóság a mindennapokat átszövő, motiváló, vonzó és valódi életformává váljon, melynek előmozdítói lehetnek az iskolai közösségek.
Mit kezdjünk a használt gumiabroncsokkal? Hány élete van ennek az anyagnak? Veszélyes? Ártalmatlan? És ha ártalmatlan, miért nem lehet belőle intézmények sokaságában kerékpártároló vagy virágtartó? Ha pedig az újrahasznosításának mégis megvannak a bevált formái, miért kerül még mindig sok abroncs az erdőkbe, illegális hulladékként? Ezekről is beszélgettünk Morenth Péterrel, a Magyar Gumiabroncs Szövetség ügyvezető elnökével.
Eredetileg újrahasznosításban (azaz, ahogy a környezetvédelmi fogalmat angolul nálunk is meghonosították „recycling”-ban) gondolkodott Szőke Tibor kohómérnök, végül kiderült, ebben az esetben újrahasználás (azaz a „reuse”) a jobb, a környezetkímélőbb megoldás. Hogy miről van szó? Hát az alumínium dobozokról, amelyeket eredetileg egyszeri használatra gyártanak – üdítőkhöz, sörökhöz – csakhogy a fogyasztás után iszonyatos mennyiségű hulladék keletkezik, amit muszáj visszagyűjteni, újrahasznosítani, ha élhető bolygót akarunk. Elvégre 600 évbe telik, mire az alumínium lebomlik!
80 tonna hulladék összegyűjtésével zárult az a háromoldalú összefogás, amelyet a Tiszai PET Kupa, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a The Coca-Cola Foundation – a Coca-Cola globális alapítványa – indított útjára két évvel ezelőtt. A Hulladékmentes Tisza program azonban a rövidtávú hulladékgyűjtésen túl sokkal többet adott a Tiszának és a résztvevőknek: a hulladéktérképezéshez elindult a GPS alapú nyomkövetés, kiépült az első Kiskörei Folyómentő Központ és a műanyag hasznos másodnyersanyagként a Plasztikkajak prototípusaiban öltött különleges formát. A sikerekkel a program kiérdemelte a folytatást.
A Gaja Környezetvédő Egyesület és az Alcoa Alapítvány támogatásával megvalósított szemléletformáló sorozat utolsó elemeként a Szent Kristóf Ház területén alakítottak ki egy komposztáló rendszert, és tanították meg az intézmény dolgozóit és gondozottjait a helyes komposztálási folyamatokra.
A tesztelési fázisban lévő létesítmény csökkenti Ukrajna más országoktól való függését a nukleáris hulladék ártalmatlanításában.
De hol, milyet, és legfőképp mennyiért? Tapasztalataink szerint ezek a leggyakoribb kérdések az újrapapír használatával kapcsolatban, ezért következzen egy táblázat, amely kicsit közelebb hozhat minket a válaszokhoz, és magához az újrapapír témához is.
A következő sorok szerzője öt évvel ezelőtt kezdett a fenntartható divattal foglalkozni. Erzsébetvárosi lakosként (a lakcímkártyáján ez szerepel) olyan megoldásokat gyűjtött össze, amelyek segítenek abban, hogy környezettudatosabbá tegyük a ruhatárunkat és fenntarthatóbbá az öltözködésünket.
A Momentum-elnök Fekete-Győr András szerint a kiírás paramétereinek lényegében egyetlen cég, a Mol tud csak megfelelni.
Hiánypótló edukációs anyagot dolgozott ki hazai környezetvédelmi szakértők csoportja azért, hogy mindannyiunk számára könnyen érthető tájékoztatást nyújtson a hazai piacon jelenlévő műanyagfajtákról és azoknak újrahasznosítási lehetőségeiről, segítve ezzel környezettudatos döntéseinket.
Az augusztus 28-án megrendezésre kerülő GLAMOUR Doing Good Summit-on inspiráló előadásokon vehetsz részt online. Szó lesz a divatról, fenntarthatóságról, újrahasznosításról és rengeteg olyan témáról, ami a hétköznapi életben is segít, hogy saját magad legjobb változata lehess!
Az Európai Bizottság pénteken bejelentette, hogy nyilvántartásba veszi a “ReturnthePlastics” nevű polgári kezdeményezést, amely az újrafeldolgozható műanyag palackok terjedéséért harcol.
A kormány harcot hirdetett az illegális hulladék ellen, önálló új hatóságot mégsem állított föl. A szankciók szigorúbbak lettek, de kérdés, mennyire sikerül élni velük. Lenne hol: az országban sokéves, hatalmas szemétdombok is akadnak.
Az angliai Hull Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy az éghajlatváltozás, a műanyaghulladékok és különböző molekulák együttesen milyen hatással vannak a tengeri fajokra – írja az egyetem honlapján publikált cikk nyomán az MTI.
Már csibekorukban fenyegeti a tengeri madarakat a műanyag szemét: ilyen hulladékot találtak számos tengeri madár fészkében Északnyugat-Európában – közölték skót kutatók.
Újabb lélektani határt lépett át hazánk egyik legnagyobb jótékonysági szervezete: a Magyar Élelmiszerbank Egyesület 16 éves tevékenysége során megmentett és szétosztott élelmiszerek összértéke idén júliusban elérte az 50 milliárd forintot. A szervezet az élelmiszeripari cégektől és kereskedelmi láncoktól összegyűjtött élelmiszerrel minden évben többszázezer rászoruló magyar emberen segít.
A tűzoltóknak sikerült megfékezniük a lángokat.
Legalábbis környezeti szempontból. A meghökkentő szám egy barcelonai kutatás eredménye.
Hatalmas köszönet minden jó ügy követnek és minden adományozónak, akik hozzájárultak, hogy átvészeljük ezt a nehéz időszakot!
Milyen egyéni előnyünk származik a fenntartható tettekből? Belső indíttatásból vagyunk környezettudatosak, vagy csak a spórolás és az anyagi haszon hajt minket? Az UniCredit Bank és a SteiGen négygenerációs kutatása kiderítette, hogy az egyes korosztályok fenntartható cselekedetei sok esetben nem fenntarthatósági céllal, hanem spórolásból vagy anyagi előnyszerzésből születnek.