írta: Hendinger Barbara

David Nelles és Christian Serrer könyvének - amit Prof.Rahmstorf a Potsdami (Németország) Klimakutatási intézet ismert tudósa és munkatársa ajánlott figyelmembe – második fejezetének címe: Energia. Ennek a fejezetnek a második része azzal a gondolattal kezdődik, hogy a klímabarát energia nem csak klimabarát áramot jelent, hanem klimabarát hőt is. Ebből a részből idézek most lényegét tekintve.

Körülbelül a fele annak az energiának, amit világszerte felhasználunk, hőenergia. Ebbe beleértendő az épületek fűtésére szolgáló hő, illetve az ipari folyamatokhoz használt hő is. Ennek a hőnek az előállitása a kibocsátott üvegházhatású gázok körülbelül 40%-áért felelős (ez nagyon nagy szám). A legismertebb módok, hogy hőt klimabarát módon és áram nélkül állitsunk elő a következők: geotermikus energia, napkollektorok és a bioenergia. Viszont a jövőben arra számithatunk, hogy a legnépszerűbb módja a klimabarát hő előállitásának a klimabarát áramból nyert hőenergia lesz.

• A napkollektoros hőtermelés: a Nap, amikor egy fajta médiumra pl. vízre süt, leadja energiájának egy részét. Direkt napsütésből akár 150 °C fokos hőmérsékleteket is elérhetünk. Ha a beeső napsütést tükrökkel, vagy lecsékkel kombinálják, akár 1000 °C fok is elérhető. Ez utóbbi hő ipari célokra is használható, sőt akár elektromosság előállitására is alkalmas. Ezt a fajta megújúló hőenergiát könnyebb tárolni, mint az elektromosságot, és hőtárolók révén akár éjjel is alkalmas arra, hogy elektromosságot nyerjünk belőle. 
• Geotermikus energia: a földkéregben tárolt hő felhasználását geotermikus energiának nevezzük. Ezt legtöbbször valamilyen folyadékkal pl. vízzel vagy gőzzel vezetik a felszínre. Az alacsony hőmérsékleteket közvetlen fűtésre, a magasabb és mélyebb rétegekből származó, vagy vulkanikus eredetű hőt akár áramtermelésre is lehet használni. A föld hője nemcsak klímabarát hőként szolgálhat, hanem akár a nyáron hűtésre is alkalmas. A geotermikus energia költségei nagymértékben függnek a helyszíntől és a bevetett technológiától. Maga az üzemeltetés nem jár magas költségekkel. Az előnye a geotermikus energiának a kis területhasználat mellett az, hogy egész évben időjárástól, napszaktól függetlenül használható. 
• A hőszivattyúk olyan készülékek, amelyek hozzáadott energia (legtöbb esetben elektromos áram) által segitenek a környezet hőjét felhasználni (hűtenek vagy fűtenek). Hőforrásként legtöbbször a környezet levegője, a földkéreg, a talajvíz, vagy akár ipari felesleges hő, vagy lefolyóviz hője szolgálhat. A felhasználhatóság a kisebb készüléktől - melyeket épületek fűtésére, ivóvíz felmelegítésére használhatunk - az egészen nagy hőszivattyúkig terjed, melyeknek főleg ipari jelentősége van. 

A hőenergia előállitásának az iparban nagy jelentősége van, legyen szó akár az élelmiszeriparról, papirgyártásról, textiliparról, vegyiparról, fémiparról, cement gyártásról stb. Az itt felsorolt klimabarát technológiák megmutatták, hogy vannak lehetőségeink ipari hő előállitására is ezen technológiák keretein belül.

2019-ben a világ elektromosságának körülbelül 36,7%-át állították elő klímabarát módon. És nagyjából feleennyi hőenergiát állítottak elő klímabarát módon. Az iparban tehát fontos folyamatnak számítanak azok, amelyek által a klímabarát módon előállított elektromos energiát az energia más, tárolható formájába alakítják át. Hogy ez lehetségessé váljon, kétféle dologra van szükség: energiaátalakítókra és energiatárolókra. 

• Energiatárolók: Két szerepük van. Egyrészt ez energia előállításának időpontját és a felhasználás időpontját függetlenítik egymástól, másrészt ellensúlyozzák az energiatermelés és a kereslet ingadozásait. Az egyik legolcsóbb és leghatékonyabb módja az energia tárolásának, ha a felesleges elektromos energiát hőenergíává alakítjuk. Példa egyéb energiatárolókra: elemek, akkumulátorok, viztározók, hidrogéntechnológia stb.
• „Power to X” technológia: egy gyűjtőfogalom arra, amikor az áramból hőt, gázokat, folyadékot vagy nyersanyagot állitanak elő, amit ezután nem energiacélú felhasználásra szánnak. Így állítják elő például az úgy nevezett e-üzemanyagokat, amikor is áramból és vízből hidrogént nyernek (elektrolízis), majd további feldolgozás révén szénnel (vagy nitrogénnel) vegyítik, és olyan anyagok jönnek létre, mint a benzin, dízel, kerozin stb. Ezt az előállítási módot viszont csak akkor tekintjük klímabarátnak, ha az áramot klímabarát módon állították elő, és a szén is a levegőből (szén-dioxid) vagy biomasszából származik. Ennek a technológiának leginkább akkor van jelentősége, amikor semmilyen más alternativa nem jöhet szóba a fosszilis energiahordozók helyett. Az éghajlatbarát üzemanyagok hosszú távon könnyen tárolnak nagy mennyiségű energiát, így hozzájárulnak az energiaellátás biztonságához, ezenfelül üzemanyagként és nyersanyagként elengedhetetlenek ahhoz, hogy a légi, tengeri és nehéz teherszállítás, valamint az ipari ágazat egyes részei éghajlatbaráttá válhassanak.

Az itt bemutatott és a fejezetben tárgyalt technológiák által egy klímabarát energiarendszer ugyanolyan megbízható, mint a hagyományos rendszerek, és képes az energia különböző formáiban a különböző szektorokhoz energiát szolgáltatni. 

Ahhoz azonban, hogy egy éghajlatbarát energiarendszer ténylegesen megépüljön, nem csak a műszaki megvalósíthatóság a döntő. A költségek mellett különösen fontos szerepet játszik az is, hogy a társadalom elfogadja-e az éghajlatbarát energiarendszer egyes elemeit. Úgyhogy a fejezet röviden ezekre a tényezőkre is kitért. Az elmúlt években sokat csökkentek a megújúló energiákkal járó költségek, sőt a jövőre nézve is ez a ternd várható. Hosszú távon is úgy tűnik, hogy a befektetések megtérülnek, és a megújúló energiák olcsó energiát tudnak majd szolgáltatni. A társadalmi elfogadottság kérdésében fontos szerepet kap a oktatás, felvilágositás. A világ energiaigénye jelenleg az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának több mint kétharmadáért felelős - egy éghajlatbarát energiaellátás ezért az éghajlatvédelem legfontosabb építőköve. Egy klimabarát és stabil energiaszektor technikailag lehetséges, és képes energiát szolgáltatni a különböző szektorokhoz. 

Bevallom nehéz volt olvasni ezt a fejezetet, mert műszaki dolgokról volt szó, én pedig nem vagyok túl képzett ezen a területen. Remélem, ennek ellenére érthető az összefoglalóm, és sikerült kiemelnem a lényeget. A következő részben az épületekről lesz szó. Látogassátok, kövessétek a Humusz internetes és Facebook oldalát, hogy a környezettudatodos hírek és információk hozzátok is eljussanak!