Hírek téma szerint
Egyre egyértelműbb, hogy a jelenlegi, lineáris gazdasági modell fenntarthatatlan. Az EU számos olyan intézkedést fogadott el, amely ösztönzi az átállást a fenntarthatóbb, körforgásos gazdasági modellre. Ennek egyik fontos elve a keletkező hulladék mennyiségének minimalizálása, sőt, a hulladékmentes, azaz a ’zero waste’ életmód. Mi a körforgásos gazdaság lényege, mi szükséges ahhoz, hogy az EU országai mielőbb erre a modellre váltsanak, és mit tehetünk mi magunk hulladékunk minimalizálásáért – ilyen kérdésekről beszélgettünk nemrégiben Bauer Zsolttal a Climate Reality Projecttől, Horváth Bálinttal, a Holland Nagykövetség szakértőjével és Tóth Andi bloggerrel.
A zero waste, vagyis a hulladékmentes életmód, amelynek követői a csomagolásmentes hétköznapokat tűzték ki célul, hazánkban is egyre népszerűbb. Rezes Judit is így próbálja élni a mindennapokat, sőt a Jászai Mari-díjas színésznő az Indexnek elárulta, hogy már gyerekként is vonzotta ez a fajta életszemlélet.
Egy sor műanyag termék forgalomba hozását megtiltják, a rendelet megszegőit megbüntetik.
A Humusz oktatási programvezetője ezúttal a Lábnyomaink podcastban szerepelt.
Néhány nap alatt 257 köbméter hulladékot szedett ki a Szamosból a vízügy hulladékmentesítő géplánca, az áradó Szamos a romániai vízgyűjtőről sodorta magával a szennyezést – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivője az M1 aktuális csatornán.
A térképhez az Állami Ökológiai Felügyelőség a nemzeti űrközpont segítségével méri fel a műanyagszennyezés gócpontjait a Kárpátaljai folyók teljes hosszán – írja a Mukachevo.net alapján a Kárpáthír.com.
Milyen lenne az ideális italcsomagolás? Számos termékről állítják a reklámok, hogy a csomagolóanyaga zöldebb, mint a másé. Sok gyártó az alumínium dobozra esküszik, hangsúlyozva annak végtelen újrahasznosíthatóságát. Más cégek az újrahasznosított alapanyagok arányának növelésével csábítanák magukhoz a környezettudatos fogyasztókat, sőt már a papírcsomagolást is zöld alternatívaként hirdetik. A hagyományos zöld megoldást, az újratöltést viszont a nagy cégek próbálják lehúzni azzal az indokkal, hogy a szállítás és a mosás energia- és vízigényes. Ebben a cikkben különböző vizsgálatokat és életciklus-elemzéseket vetünk össze, hogy kicsit rendet vágjunk a sok állítás között. Simon Gergely környezetkémikus írása.
Az életterünk megóvásáért – a felhalmozódó hulladékok negatív hatásainak csökkentése, megelőzése érdekében – fokozott intézkedésekre van szükség. Ezt szolgálja a környezetünkre és az emberi egészségre kiemelten veszélyes egyszer használatos műanyagok felhasználásának, az azokból keletkező hulladék mennyiségének a visszaszorítása, valamint a fenntartható, újrahasznosítható termékek alkalmazásának előtérbe helyezése, amit környezetvédelmi termékdíj is igyekszik ösztönözni.
Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza hétszáz fát adományoz a 10 millió Fa Alapítványnak. A helyszínek kiválasztásában a kerületi önkormányzat segít. A fák egy része közterületre, más része intézményekhez kerül, illetve közel a feléből egy kiserdőt hoznak létre.
Permakultúra, komposztvécé, kaszálás. Ezek az alapszavak, amelyek azt a huszonhét éves férfit jellemzik, aki inkább fogta magát, és kiköltözött egy tanyára, mert elege volt abból, amit a fővárosban tapasztalt. Az Index stábja egy önfenntartó kisgazdaságban járt.
A Hawaii körüli vizek élővilágára súlyos fenyegetést jelentő és a partokat a beléjük gabalyodott állatok tetemeivel beterítő „szellemhálók” eredetének felkutatásába kezdtek helyi szakemberek.
Az Amerikai Vegyészeti Társaság (ACS) adatai szerint világszerte nagyjából 129 milliárd eldobható védőmaszkot használnak el havonta. Világjárvány és világharc – küzdelem a mindent elborító használt arcmaszkok ellen.
Várhatóan jövő héten véglegesíti a környezetvédelmi minisztérium a PET-palackok visszaváltását szabályozó határozattervezetet. Tánczos Barna miniszter néhány részletet is elárult a jogszabályról.
Konstanca városa az első Romániában, ahol a tömegközlekedés ellenértékét szelektíven gyűjtött hulladékkal lehet kiváltani – írja az Impact.ro. A tengerparti városban indul a “Váltsd meg a jegyed egy PET-palackkal” („Schimbă PET-ul cu biletul”,) kampány, amely keretében a városi tömegközlekedési eszközökön utazók PET-palackokkal vagy alumínium dobozokkal fizethetnek a jegyükért – írja a Transindex.
Az adománygyűjtésbe nagy reményekkel vágtunk bele, és az eredmények már az első pár nap után is lelkesítőek!
Magyarországon széles körben elterjedt nézet, hogy a szelektív hulladékgyűjtéssel érdemben tehetünk a klímaváltozás ellen. Egy korábbi felmérés szerint a magyarok 54 százaléka tartotta magáról, hogy személyesen tesz a klímaváltozás ellen, példaként messze a legtöbben a szelektív hulladékgyűjtést említették. Hasonló következtetés olvasható ki egy Eurobarométer-felmérésből vagy néhány ismert magyar nyilatkozatából is.
Tamási belterületén, a Vasút utcában található egy hulladékfeldolgozó telephely, ahol a feldolgozás sehogy sem akar elindulni, a kamionokkal felhalmozott szeméthegy viszont egyre nő. Lakossági jelzések alapján a katasztrófavédelem vizsgálatot tartott a telephelyen, és megállapította, hogy a helyiek megalapozottan tartanak a tűzveszélytől.
Hússzor annyi mikroműanyagot juttat a szervezetébe egy évben, aki csapvíz helyett kizárólag palackozott termékeket iszik. A magyar ivóvízbázis egyelőre nincs veszélyben, de a hazai folyók közül a Felső-Tisza nemzetközi összehasonlításban is súlyosan szennyezett, míg Budapestnél egy-egy pontminta adataiból az látszik, hogy ötödével emelkedik a szennyezés a város alatti szakaszon. A műanyagokkal együtt olyan egészségre káros adalékanyagok is megjelennek vizeinkben, amelyeknek a veszélyeire az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is felhívta a figyelmet – ezért még inkább aggasztó, hogy jelenleg sem rendszeres mérések, sem ezekre épülő egészségügyi kockázatelemzés nem készül, ahogy nincs szó a szennyezés lehetséges mérsékléséről sem. A vízhálózatban használt anyagok, csövek kopása is szennyezőforrásnak tekintendő, ennek mértékéről sem ismerünk még átfogó hazai kutatást - olvasható a Másfélfok cikkében.
A ruhakészítéssel egy időben született a ruhák átalakítása, újragondolása is. Régebben azért volt ez fontos, mert nem tudtunk mindig új ruhadarabot készíttetni vagy venni. Ma pedig elsősorban a környezettudatosság, a fenntarthatóság motivál bennünket. Az országos Reduce, Reuse and Recycle fenntartható divattervező pályázat kapcsán 15 olyan magyar alkotót mutat be Mengyán Eszter legújabb blogbejegyzése.
Tudósok arra figyelmeztetnek, hogy az érzékeny tengeri ökoszisztémák súlyosan veszélyeztetettek, és emberek milliói számára jelentenek komoly egészségügyi és gazdasági kockázatokat. Évente öt és tizenkét tonna közötti mennyiségű műanyag és 640 ezer tonna halászháló köt ki az óceánokban. Emellett az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint a világ óceánjainak kétharmada már túlhalászottnak számít.
A PET Kupa szakemberei és önkéntesei az Aktív Magyarország Program támogatásával ártéri hulladékgyűjtő akciót indítottak Mosolygó Zsák néven több Tisza-menti településen. Szelektív gyűjtő zsákok kihelyezésével ösztönözték a lakosságot a folyópart megtisztítására. Az ártéri hulladék több mint fele újrahasznosítható, amelynek fortélyait egy mobil kiállító térben mutatják be több állomáson a Tisza mentén. A Műanyag Műhely utánfutón gördül egyik településről a másikra, és hajókabin hangulatával egy röpke pillanatra a folyóra repíti a látogatót. Odabent pedig a folyami hulladékok változatos világával ismerkedhetünk. A folyók rengeteg műanyag hulladékot hoznak, amelyek újrahasznosítási lehetőségeit is bemutatja a MüMü.
A Jelenlét Program keretében a Magyar Máltai Szeretetszolgálat fenntartható társadalmi célú vállalkozásokat működtet, melyek legfontosabb célja, hogy a perifériára szorult embereket integrálja az értékteremtő munka világába. A program válságálló, hazai munkahelyeket hoz létre és sikeres termékeket juttat a piacra.
A 10 éves pécsi EccPecc gyerekzenekar fontos küldetésének tartja, hogy a gyermekek látó- és hallókörébe vonzza a környezettudatos látásmódot, a "zöld" életformát. Ennek szellemében több "ökodalt" is alkottak már. Ezúttal a zenekar énekesnőjének, Horváth Genovévának két nemrég megjelent saját dalát szeretnénk megosztani, melyeket zenésztársával, Szalai Bencével ad elő - amíg a pandémia nem engedi, hogy élőben, az EccPecc zenekarral játszhassák el azokat a gyerekeknek és szüleiknek.
Május 9-től négy hulladékudvarban is bevezeti a vasárnapi nyitvatartást az FKF, és május 3-tól ismét megnyíltak a Szemléletformáló és Újrahasználati Központok is.
Május 20-áig van lehetőség rendelkezni az SZJA 1% felajánlásról. A Humusz közhasznú civil szervezetként jogosult 1% fogadására, így hálásan megköszönjük, ha minket támogatsz!