Hírek téma szerint
A Humusz Szövetségnek idén márciusban sikerült megszerveznie az I. Országos Nulla Hulladék Találkozót, melyre főleg a Tagszervezetek és a Nulla Hulladék Hálózati Tagok voltak hivatalosak. A közösségi rendszer újjáélesztését és fejlesztését fókuszba állító rendezvény első állomása egy szakmai terepprogram volt: látogatás a Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központban.
A tampont és a betétet mindenki ismeri, ki erre, ki arra esküszik. A környezettudatosak képesek a menstruációt mosható betéttel kibekkelni, de a tengeri szivacs is létezik, mint a tampon alternatívája. Néhány éve tűnt fel Magyarországon a menstruációs kehely vagy csésze névre keresztelt, szilikonból készült tamponhelyettesítő, melynek nagy előnye, hogy egyszer kell megvenni, kicsit hozzászokni, és utána évekig használni.
Konzultációra hívja az Európai Bizottság az ipari szereplőket a műanyag-hulladékok rohamosan növekvő mennyiségének csökkentéséért. A testület által elfogadott zöld könyvvel az EU jogszabályi garanciákat hozna a hulladék keletkezésének megelőzésére és az újrahasznosítás fokozására.
Nagy visszhangja van annak a brit kezdeményezésnek, miszerint 2020-ra Nagy-Britanniában el szeretnék érni: ne maradjon semmi hulladék a rendezvények után, azaz a tömegesemények helyszínéről ne kelljen hulladéklerakókba semmit se szállítani.
Egy az összes eldobható italcsomagolásra kiterjedő kötelező betétdíjas rendszer bevezetésére vonatkozó javaslatot dolgozott ki a Magyar Értékes Hulladék Kezelők Közhasznú Egyesülete (MÉHKE). Az Egyesület számításai szerint a kötelező betétdíjas rendszer elindítása hosszútávon több tízmilliárd forinttal növelné az állam bevételeit, s mintegy 10 ezer új munkahely megteremtéséhez járulna hozzá, miközben egyszerre segítené az európai uniós hulladékhasznosítási célok teljesítését, valamint a fekete és szürke termékáramok kizárását a piacról, s a hazai italgyártó szektor védelmét.
Ötvenezer forintos büntetést szabtak ki egy csanádpalotai nőre, mert a szegedi Tesco éttermi részében ételmaradékot kért el az ebédjüket befejező vásárlóktól. - írja az index.hu.
A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával idén sikerült megszervezni, az I. Országos Nulla Hulladék Találkozónkat, ahol Tagszervezeteink és a Nulla Hulladék Hálózati Tagjaink is nagy számban képviseltették magukat!
A Humusz Szövetség idén is komposztáló programot hirdet minden budapesti telephelyű közoktatási intézménynek!
A projekt keretén belül, a Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjának támogatásával 30 budapesti oktatási intézménynek (óvoda, általános-, középiskola és gimnázium) 2-2 db komposztkeretet tudunk térítésmentesen biztosítani.
Néhány éve nemzeti ügy lett idehaza egy osztrák hulladékégető felépítésének megakadályozásából, közben azonban magyar vállalkozások tízezer tonnákban mérhető mennyiségű hulladékot importálnak, hogy fűtőanyagként égessék el. A zöldhatóság szerint üzleti titok a kilétük, ezért a hvg.hu perre megy az adatokért.
Minden év március elseje az Újrapapír Világnapja. Keresve sem találhatnának jobb alkalmat arra, hogy kollégáikkal együtt elgondolkodjanak az irodák környezeti terhelésén, papírfogyasztásán és egyben a fák környezeti hasznán!
Újabb „ronda” rövidítés, amelyről talán még nem hallottunk. Pedig a RoHS-szabályozás (Restriction of Hazardous Substances, azaz a termékek veszélyesanyag-tartalmának korlátozása) bevezetéséről már a 2002/95/EK irányelvben döntött az Unió. Hazánkban a vonatkozó rendeletet 2006. július 1-től kell alkalmazni (16/2004 (X.8.) KvVM rendelet).
Valamennyi Japán atomerőmű megbukott azon a vizsgán, amelyet az ország atomenergetikai hatósága végzett el és fő célja az volt, hogy megvizsgálják, mely erőművek felelnek meg a biztonsági előírásoknak.
A fantázia szinte táncra perdül, ha valódi kihívással találja szembe magát: mit lehet kihozni valamiből, aminek már van egyfajta funkciója, sőt: betöltötte szerepét és másfajta hasznosításra vár? A kreatív lelket a kikukázott, haszontalannak titulált holmik csak megihletik, a róluk való lemondás helyett megmentésükre siet. Nem véletlen, hogy az újrahasznosítás jegyében vidám és fantáziadús holmik tarka serege születik a limlomból.
A természeti és kulturális környezet megóvását célzó négynapos rendezvénysorozat mindamellett, hogy teret ad a Magyarországgal szomszédos országokban (Románia, Szlovákia) élő magyar ajkú és hazai kreatív fiataloknak a szakmai találkozóra, azt is célul tűzte ki, hogy a környezetvédelmet, a népi hagyományaink motívumvilágát és a fenntarthatóságot új formába öntve – REmese Gyermekruhák bemutatása által – a lakosság és a sajtó figyelmébe ajánlja azt, mint megoldást a környezetvédelem problémáira, feladataira és a személyes felelősségvállalásra. Másfelől arra bátorítja a fiatal alkotókat, hogy olyan minőségi alkotásokat hozzanak létre a tárgyi és szellemi újrahasznosítás eszközével, amely új trendet alkot, és akár a nemzetközi gyermekdivat piacon is megállja a helyét. Ez esetben a program ideje alatt szervezett nyilvános divatbemutatók (Aréna Pláza), szakmai beszélgetések (Design Terminál) adnak egy impulzust a programban résztvevő fiataloknak.
A Breuer László Oktatóközpont üzemeltetője, a Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület pályázatot hirdet „Kedvezményes szállás erdei iskolai programok igénybevételéhez a Magas-Bakonyban” címmel.
A Humusz Javítóműhelyes adatbázisa profil szerint
rendszerezve tartalmazza a még élő és alkotó susztereket, szabókat,
műszerészeket, a még üzemelő javítóműhelyeket és szervizeket.Önkénteseinknek köszönhetően, több száz javítóműhellyel bővült az adatbázisunk!:)
Fafaragó és ács munkára keresnek 18 és 30 év közötti fiatalokat, akiknek 4 hónapnyi tanulmányutat biztosítanak ezen mesterségek gyakorlására.
A Talplatnyi Zöld, a legrégebben jelentkező Kárpát-medencei ökológiai magazin lekerült a képernyőkről. Ha ismét a képernyőn szeretnénk látni, lépnünk kell!
Elindult a Zöldkalauz portál, melynek célja alapvető információk összegyűjtése az ország értékes, közcélú zöldterületeiről – beleértve a városi parkokat, játszótereket, köztereket, botanikai érdekességeket, egyes természetvédelmi területeket is – valamint azok feldolgozása és mindenki számára elérhetővé tétele. Közparkjaink és köztereink is az építészeti kultúrkincsünk részét képezik, amiről ez idáig összefoglaló adatbázis nem készült. A honlap mindenki által szerkeszthető, virtuális közösségi térként is funkcionál, mely kordokumentumként egyben hasznos adatbázisa kíván lenni a különféle terveknek, kutatásoknak.