Szelektívbe az italos kartoncsomagolással!

A kartondobozos csomagolásnak számos előnyös tulajdonsága van más csomagolóanyagokkal szemben, mind a fogyasztók, mind a gyártók és a kereskedők igényei szempontjából. Emellett környezetkímélők is, hiszen megújuló alapanyagból, fából készített kartonlapból állítják elő.

Az üvegpalackkal szemben a kartondoboz szinte törhetetlen, emiatt könnyebben szállítható és tárolható. Többek között fontos tulajdonsága, hogy biztonságosan bontható, kis súlya miatt pedig lehetővé teszi az élelmiszerek gazdaságos tárolását, így a szállítás közben jelentős energia-megtakarítást jelent, hiszen a csomagolás a teljes rakomány súlyának mindössze 5%-a.
 
Nagy jelentősége van annak is, hogy ezek a csomagolások hermetikusan zárhatóak, így nagyfokú higiéniát biztosítanak. Annak köszönhetően, hogy a kartonok nem engedik át a fényt, védelmet biztosítanak a tejben és a gyümölcslevekben található vitaminok és tápanyagok számára. Az aszeptikus előállítási és csomagolási technológiának köszönhetően a tejek és a gyümölcslevek nagyobb része hűtés és tartósítószerek hozzáadása nélkül tárolható. A kartondoboz alkotóanyagai pedig újrahasznosíthatóak, ezért környezetkímélőek.
 
A kartondobozok legjelentősebb részét, 75-80%-át papír alkotja. A benne lévő cellulóz a skandináv erdők fáiból, megújuló nyersanyagból származik. A kartondobozhoz emellett alacsony sűrűségű polietilént, azaz LDPE-t is felhasználnak. A polietilén réteg tökéletes védelmet nyújt a nedvesség ellen. Az aszeptikus környezetben feldolgozott és csomagolt kartondobozok alumíniumot is tartalmaznak. A felhasznált alumínium fólia vastagsága 0,0065 mm. Ez a vékony réteg hatékonyan megvédi a termékeket a fény és az oxigén káros hatásaitól, és lehetővé teszi, hogy azok hűtés nélkül is tárolhatók legyenek. Az egy literes kartondobozban felhasznált alumínium súlya nem haladja meg a 1,5 grammot, ami töredéke az üvegpalackok zárásához használt kupakok és csavaros fedelek gyártásához szükséges alumínium mennyiségének.

A főként tejek és gyümölcslevek csomagolására használt kartondobozok könnyen újrahasznosíthatók. A fából nyert cellulóz, ami a kartondoboz fő alkotóeleme, megújuló alapanyag, amely olyan tanúsítvánnyal rendelkező erdőkből származik, amelyekben minden kivágott fa helyére újat ültetnek.
 
Egyetlen kivágott fából annyi cellulózmassza állítható elő, ami 12 ezer egy literes csomagolókarton legyártásához elegendő. Ez a mennyiség 30 éven át fedezi az egy család (napi egy liter) tej- vagy gyümölcsléfogyasztásához szükséges csomagolóanyagot.

A Tetra Pak a világ vezető élelmiszer-feldolgozóipari rendszer- és csomagolóanyag-gyártó vállalata, amelynek célja, hogy biztonságos, innovatív és környezetbarát termékeivel segítse százmilliók élelmiszerellátását a világ 190 országában, nap mint nap. A Tetra Pak csomagolásba töltött élelmiszerek 63,3%-a folyékony tejtermék, 17,6% dzsúsz és nektár, 8,5% szénsavmentes üdítőital, 4,3% egyéb tejtermék, 2,6% bor és tömény alkohol, 2,8% pedig szilárd élelmiszer. 2012-ben a világon összesen több mint 77 milliárd liter tejet, gyümölcslét és egyéb élelmiszert töltöttek a Tetra Pak által gyártott italos kartondobozokba.
 
Az 1989-ben alapított budaörsi Tetra Pak gyárban jelenleg hat különböző méretű italos kartont gyártanak tíz különböző kivitelben. Termékei 92 százalékát a vállalat 28 országba, elsősorban a közép- és kelet-európai piacokra exportálja. A Budaörsön gyártott csomagolóanyagok legnagyobb felvevői lengyel, cseh, német, horvát, szlovák, szlovén és osztrák partnerek, de Japántól Dél-Afrikáig és Szudántól Chiléig a világ minden részére szállítják az itt gyártott dobozokat. A Tetra Pak magyarországi vállalatai több mint 200 főt foglalkoztatnak. A zöld beruházásoknak köszönhetően a budaörsi Tetra Pak gyár az elmúlt évek során 39 százalékkal csökkentette fajlagos energiafelhasználását, miközben 95 százalékkal növelte termelését.

Teljes cikk és forrás: greenfo.hu

*Bár a cikk részletesen ír a többrétegű italos kartondobozok néhány valóban előnyös tulajdonságáról, elmulasztja megemlíteni a hátrányait az alternatívákkal szemben, továbbá tartalmaz egy-két pontatlanságot.

Bármennyire is anyag- és energiahatékony egy egyszer használatos csomagolóanyag előállítása, annál biztos, hogy nem hatékonyabb, mintha nem is használnánk új csomagolást. Erre jó példa a tejautomaták használata. Az ember elviszi a többször használható üvegét, vagy műanyag palackját, és beletölti a tejet: hulladék nem keletkezik. Nem véletlenül szerepel az Európai Únió és Magyarország hulladékos szabályozásában is magasabb prioritással a megelőzés és az újrahasználat az újrahasznosításhoz képest.

Az, hogy egy csomagolás újrahasznosítható, még nem jelenti azt, hogy környezetkímélő. Sok múlik azon, hogy a mekkora környezetterhelés árán állítják elő, hogy mennyire energiaigényes az újrahasznosítása, és hogy milyen arányban hasznosítják újra ezeket a csomagolásokat.

A kartondobozok műanyag része kőolajszármazék, az alumínium előállítása pedig egyáltalán nem mondható környezetkímélőnek. Hogy a felhasznált papír valóban fenntartható erdőgazdálkodásból származik-e, abban csak akkor lehetünk biztosak, ha a nemzetközileg elfogadott és ellenőrzött FSC-logót látjuk a csomagoláson. Ellenkező esetben nincs garancia.

A többrétegű kartondobozok szelektív gyűjtése és újrahasznosítása Magyarországon sajnos sok helyen nem megoldott. A Fővárosi Közterület-fenntartó szelektív gyűjtőrendszerében igen, de számos vidéki városban nem. Ezen kívül a lakosság szelektálási hajlandósága is komoly akadályt jelent. Szóval hiába újrahasznosítható valami, ha hulladéklerakóban vagy hulladékégetőben végzi.

A fenti számolgatáshoz hozzátenném, hogy ha napi 1 liter elfogyasztása 30 év alatt egy kifejlett fa kivágásával jár, és feltételezzük hogy minden ember elfogyaszt naponta ennyit (ami nyilván ma nincs így, de a Tetra Pak szerint valószínűleg kívánatos cél lenne), akkor 7 milliárdszor 1 fa 30 év alatt, az már legalább 10.000 négyzetkilóméteres nagyságrendű erdőterület. És ez csak egy nagyon picike szelete az ember hulladéktermelésének, erőforrásfelhasználásának. Persze a környezetterhelés az újrahasznosítás növelésével mérsékelhető lenne, ha az eredményesen működne.

Nagyon jól hangzanak a Tetra Pak ember- és környezetközpontú céljai, de azért ne felejtsük el, hogy egy alapvetően profitorientált nagyvállalatról van szó, ami a hasznát nem fogja feláldozni például környezetvédelmi célok érdekében. A vállalat továbbá - mint olvashattuk - nagy súllyal vesz részt a nemzetközi kereskedelemben is, ami például a szálltásigényt nézve - szemben a lokalitással, a helyi erőforrások előnyben részesítésével - egyáltalán nem áll összhangban a környezetvédelmi törekvésekkel.


*A szerkesztő (Pauló Gergő) jegyzetei