Családi házad van?

Hazánkban potenciálisan a napenergiából nyerhető a legtöbb megújuló energia. Magyarországon a primerenergia felhasználás jelentős részét fedezni lehetne a nap segítségével. Ugyanakkor jelenleg a napenergia-hasznosítás terén van a legnagyobb szakadék a lehetőségek (elvi potenciál!), és a ténylegesen realizálható energiatermelés között.

"2003-ban még az előző Fidesz-kormánynak hála 30 százalékos támogatás volt a Széchenyi programon belül, és 12 százalékos áfa volt a napelemekre. Lassan eltelt 10 év, és a feltételek Magyarországon nemhogy nem javultak volna, hanem romlottak. Ma egyáltalán nem támogatják a napelemes rendszerek telepítését, sőt, 27 százalékos az áfa - döbbenetes. Látszik is, hogy nagyon kevés családi házas megrendelés van" - mondta el a Pénzcentrum.hu-nak Kitzinger Zsolt, a KLNSyS Kft. kereskedelmi vezetője.

A támogatások elmaradása mellett az áramszolgáltatók felé történő engedélyeztetés, illetve a szabályozás nehezíti meg leginkább az értékesítést, így a napelemes rendszerek terjedését. Nem sikerült ugyanis bevezetni a Metár-rendszert Magyarországon, mely arról szólt volna, hogy a szolgáltatók emelt átvételi áron átveszik a napelemek által megtermelt energiát, mint ahogy egyébként azt teszik már régóta Bulgáriában, Szlovákiában, vagy például Németországban. Ráadásul míg a korábbi jogszabály szerint az 50 kWh-nál kisebb erőművekben termelt áramot a szolgáltatóknak kötelezően át kellett venniük a fogyasztás erejéig, túltermelés esetén pedig a mindenkori szolgáltatási díj 85 százalékán, addig az idei évtől a túltermelésért 22 forintot kapnak kWh-ként (ez körülbelül 50 százalékos átvételi díj - a szerk.) a kiserőművek tulajdonosai.

A másik hatalmas probléma, mely szintén gátat szab a technológia hazai térhódításának, hogy az áramszolgáltatók nagyon szigorú követelményrendszert állítottak fel, és így csak bizonyos invertertípusokat engedélyeznek. Az áramszolgáltatóknál olyan feltételrendszert alakítottak ki egységesen, melyben minden invertergyárnak 4 szabványnak kell megfelelnie, míg külföldön például elég egyetlen certifikátot beszerezni.

Egy családi ház esetében egyébként a leghosszabb időt éppen az engedélyeztetés veszi igénybe - ez a folyamat a megrendeléstől számított 1-1,5 hónap. A rendszer telepítése jóval gyorsabb, egy nap alatt elkészül, komolyabb felfordulás nélkül. A szakemberek természetesen előzetesen felmérik a tető tájolását, de a tapasztalatok szerint szinte mindenhol találni olyan felületet, amely tökéletesen biztosítja a feltételeket. Ami egy családi házas rendszer bekerülési költségét illeti, általánosságban elmondható, hogy egy 3,6 kW-os rendszer - mely egy átlagos magyar háztartás éves villamos energia igényét fedezi tudja - munkadíjjal és engedélyeztetéssel 2 millió forint alatt marad.

Egy családi házas napelemes rendszer, az elmúlt 16 évben tapasztalt energiaár-emelkedés ütemét előre vetítve nagyjából 6-8 év alatt behozza az árát, s a jelenleg tapasztalható általános villamos energia díjak stagnálása esetén is 8-10 éven belül eléri a megtakarítás a rendszer bekerülési költségét. Ugyanakkor egy befektetést csakis egy másik befektetéssel érdemes összehasonlítani. Magyarország legnépszerűbb befektetési formájával, vagyis a bankbetétekkel összehasonlítva egyértelműen látszik, hogy a napelemes rendszerek egyelőre miért nem indultak rohamos terjedésnek. Mint már korábban is említettük, a terjedéshez tehát elengedhetetlen az elérhető támogatások fejlesztése, de minimum az átvételi oldal ösztönzése.

Másodsorban pedig be kellene indítani a Metár-rendszert, melyre mindeddig csak ígérgetések voltak. Minimálisan megemelt átvételi árral ugyanis lökést lehetne adni a magyar gazdaságnak. Hiszen, ha a befektetők idehozzák a pénzüket, s Magyarországon termelnek Magyarországnak áramot ("magyar napból"), az jókora lökést ad a GDP-nek. Arról nem is beszélve, hogy szép számmal létesülnének új munkahelyek is. Továbbá a tapasztalatok szerint a pénzintézetek is nyitottak lennének az előfinanszírozásra, hiszen a napelem egy gyorsan leszerelhető, tartós termék, így megfelelő fedezetet is nyújt.

Teljes cikk és forrás: utajovobe.eu

*Amellett, hogy messzemenőkig egyetértek a cikk írójával a fő mondanivaló tekintetében, egy dolog "megütötte a fülemet". A háztartások szemszögéből a napelemrendszer kiépítését csupán mint pénzügyi befektetést tekinti, és hasonlítgatja össze bankbetétekkel, majd arra a következtetésre jut, hogy a mai szabályozás mellett jobban megéri lekötni a pénzünket, mint napelemeket vásárolni. Ez a megállapítás tisztán pénz alapú gondolkodást feltételez, amivel én nem tudok azonosulni. Szerintem a helyett, hogy folyton azt kérdezgetjük magunktól: "Vajon mivel tudok több pénzt szerezni/megspórolni?", inkább azt a kérdést kellene gyakrabban feltennünk magunknak: "Vajon mi lenne a helyes döntés/cselekedet?".

A két hozzáállás között óriási különbség van. Jelen esetben az első kérdésre lehet, hogy a bankbetét a válasz, a másodikra pedig az, hogy mivel a megújuló energia felhasználásával jelentősen tudjuk csökkenteni a környezetre gyakorolt negatív hatásunkat, mindenképpen érdemes beszerezni őket. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a pénz nem befolyásolja és korlátozza döntéseinket, csupán azt, hogy semmiképpen sem lehet önmagában álló cél. Csak ezköz lehet, amellyel értelmes célokat lehet elérni. Véleményem szerint semmire nincs ma nagyobb szükség, mint erre a szemléletváltásra, vagyis a pénz uralmának megdöntésére, és a tudatosság, a helyes gondolkodás elősegítésére.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése ma globális cél, ami a Kiotói Egyezménytől kezdve az EU-s célkitűzéseken át a mi Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégiánkig (merthogy bármily meglepő, ilyenünk is van) mindenhol szerepel, de amiben jelentős eredményt sajnos még nem sikerül elérni, pedig rengeteg kiaknázatlan lehetőség van ezen a téren. Kicsit távolabbról nézve egy ország kormányának tevékenységét, minden azon múlik, hogy az ilyen-olyan jogcímen (adók, járulékok, stb. formájában) beszedett pénzt mire költi. Az államnak egyfajta elosztó, újraelosztó, kiegyenlítő szerepe van (vagy kellene, hogy legyen).

Arra akarok kilyukadni, hogy minden azon múlik, hogy az államnak mik a prioritásai. Lehet költeni hadiiparra, oktatásra, egészségügyre, lehet támogatni gigaberuházásokat, vagy kisvállakozásokat, lehet szénerőművet építeni, vagy energetikai felújítást és napelemrendszerek kiépítését ösztönözni. Magyarországon 10 milliárd forint, amit a jelenlegi kormány simán elkölt 1-2 stadion építésének finanszírozására, a cikkben szereplő számok alapján legalább 5.000 háztartás napelemrendszerének teljes kiépítésére lenne elegendő. Ha 50% önrészt várnának el, akkor ez a szám már 10.000. Ez egyrészt költségcsökkentés a háztartások számára, munkahelyteremtés, klímavédelem, energiafüggetlenség elősegítése, valamint energiabiztonság növelése a decentralizált termelés révén. De - úgy néz ki - egyelőre a stadionépítés "fontosabb".

Gyakran felmerül ellenérvként a napenergia felhasználásával szemben, hogy kiszámíthatatlansága a villamosenergia rendszer instabilitásához vezet. Ez ügyben egyrészt azt lehet mondani, hogy a napelemek termelése nem annyira kiszámíthatatlan, mint sokan gondolják, ugyanis nem csak verőfényes napsütésben, hanem borongós időben is képesek (nyilván kevesebb) eletkromos energia előállításárára. Másrészt a rendszer stabilitását is csak akkor veszélyeztetnék, ha jelentős lenne a hányaduk az energiamixben, ami Magyarország esetében még messze nem áll fenn. Az igazi akadályok jelenleg a politikai akarat hiánya, és az emberek túlságosan pénz alapú gondolkodása. Mindkettő megváltoztatására szükség van, hogy tovább léphessünk.


*A szerkesztő (Pauló Gergő) jegyzetei