Hírek téma szerint
Amióta megjelentek az elektronikus könyvolvasó eszközök, a könyvmolyokat világszerte megosztja a dilemma, hogy vajon a hagyományos papírkönyvek vagy az e-könyv-olvasók-e a jobbak. Ezt a kérdést számos tényező árnyalja, van, aki a könyvek utánozhatatlan illatára esküszik, van, akinek pedig a könnyű és gombnyomással lapozható kütyü adja meg az utazás közbeni olvasás igazi kényelmét. De mi a helyzet a fenntarthatósággal? A korkorosgazdasag.hu cikke ezt a szempontot is körbejárja.
Az uniós országokból évente körülbelül 37 millió ruhadarab érkezik csak Kenyába, amelyek java az újrahasznosításra is alkalmatlan, cserébe viszont komoly egészségügyi és környezeti problémákat okoz az ott élők számára. Sok darab annyira rossz minőségű, hogy csak elégetésre használható.
Az ENSZ szerint a Föld szárazföldi területeinek 31%-át erdők borítják, melyek évente nagyjából 15,6 milliárd tonna szén-dioxidot nyelnek el. A zöld területek több mint fele Oroszországban és Kanadában, az Amazonasban, illetve Kína területén található. Adam Symington a Terra műhold MODIS szenzora által gyűjtött adatokból készített látványos adatvizualizációt, amely jól szemlélteti, mely térségek a világ legzöldebbjei.
Az első Valentin-napi üdvözlőlapot feltehetően Nagy-Britanniában 1415-ben Károly, Orleans hercege küldte feleségének, az első kereskedelmi forgalomba hozott Valentin-napi üdvözlőlapot pedig 1849-ben Massachusettsben készítette Esther Howland. Mára Valentin-kártyák milliói cserélnek gazdát világszerte a szerelmesek napján, ám szerencsére egyre többen vannak, akik azt szeretnék, ha nemcsak szerelmük, de a tiszta levegő is tartós maradna. A Valentin-napi lapokat, illetve az apró ajándéktárgyak csomagolását fontos lenne újrahasznosítani – emlékeztet rá a Rondo Hullámkartongyártó Kft. Adunk egy kis segítséget abban, hogy ezt hogyan tegyük.
Tavaly csaknem 239 ezer nélkülöző ember részesült azokból a lejáratközeli, illetve csomagolási hibás termékekből, amiket a Magyar Élelmiszerbank Egyesület áruházakból és gyártóktól gyűjtött össze. A szervezet 2022-ben másfélszeresére növelte élelmiszermentő kapacitását, hogy lépést tudjon tartani a növekvő rászorulói igényekkel. Önkénteseik segítségére támaszkodva az idén még több adományt szeretnének célba juttatni.
Ahogy azt 1967 óta a budapestiek megszokhatták, a fővárosi hulladékgazdálkodási közszolgáltató a téli kényszerszünet után, idén is elindítja éves lomtalanítási programját. A Budapesti Közművek keretein belül önállóan működő FKF Hulladékgazdálkodási Divízió munkatársai évente egyszer, külön díjazás nélkül, előre meghirdetett menetrend szerint minden budapesti háztartástól elszállítják a nagydarabos hulladékot. Idén Csepelen, február 13-án kezdődött az éves program, majd Lipótváros, Víziváros, és a XVI. kerület következik.
Megdöbbentően alacsony az EU hulladékégetőinek energiahatékonysága – derül ki a Zero Waste Europe (ZWE) által kiadott, „Az energetikai hasznosítás hatékonyságának cáfolata: az uniós hulladékégető művek teljesítménye” című tanulmányából. Az Equanimator által készített anyag (amelynek összefoglalója magyar nyelven ITT olvasható) szerint nem csupán a hulladékégető létesítmények közti, energiahatékonyság alapján történő különbségtétel okafogyott és önkényes – a riport alapjaiban kérdőjelezi meg a fogalom használatának létjogosultságát is.
Hamarosan érkezik a kilencvenes években bevezetett környezetvédelmi termékdíj nagytestvére, az EPR, azaz a kiterjesztett gyártói felelősség, ami gyökeres változásokat hozhat a hazai hulladékgazdálkodásba. Az európai uniós hulladékgazdálkodási irányelveknek megfelelően 2023 júliusától a termék előállítója felel azért, hogy az általa gyártott termék anyagának, jellemzőinek megválasztása hulladékgazdálkodási szempontból kedvező legyen – az erre vonatkozó törvények szükséges módosítását pedig már az Országgyűlés is elfogadta.
A keletkezett hulladék mennyiségének csökkentése számos európai országban okoz nehézséget, ám egy észak-olaszországi város, Párma olyan példával szolgált az elmúlt években, amely iránymutató lehet minden környezettudatos régió számára is.
A biohulladék elkülönített gyűjtése és újrafeldolgozása 2023. december 31-től európai uniós kötelezettség. Ebből kifolyólag a Humusz egy szakmai állásfoglalást készített, amiben kitér a különböző biohulladék-kezelési módokra. A szakmai ajánlás tagszervezetek és külső szakértők bevonásával készült. Egyetértesz a tartalmával? Szervezetként lehetőséged van aláírásoddal támogatni az alábbi űrlap kitöltésével.
Mindig a műanyag „viszi el a balhét”, amikor a tengeri és a szárazföldi szeméthegyek kerülnek szóba. De mi lesz a rengeteg üveghulladékkal, amit azokon a helyeken termelnek, ahol ezek újrahasznosítása még gyerekcipőben jár?
Az urbanizáció hatására felborult környezetünk hidrológiai körforgása, a víz természetes keringését jelentősen megzavartuk a folyamatos építkezéssel, a városfejlesztésekkel. A korszerűtlen csatornázás sem segít a természetes folyamat támogatásában, azonban még így is vannak lehetőségeink hatékony, fenntartható beruházásokra, melyek nemcsak a környezet minőségét, de az egészséges életkörülményeinket is javítanák.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) január 19-én döntésében kimondta, hogy nem áll összhangban az uniós joggal az a hazánkban is korábban alkalmazott gyakorlat, hogy a cégek eseti szükséghelyzeti derogáció alapján gyártanak tiltott növényvédőszerekkel kezelt (csávázott) vetőmagokat. Ez az ítélet véget vet a tagállamok által a betiltott növényvédőszerekre adott derogációk közel felének.
Használt sütőolaj gyűjtésére és tárolására alkalmas konténereket telepített országszerte 40 üzemanyagtöltő állomásán az OMV olajtársaság – közölte a vállalat az MTI-vel.
Nem tévesztendő össze Visegráddal, de a látvány szomorú.
Újra a miskolci MiReHu Nonprofit Kft. lett az első helyezett az Európai Hulladékcsökkentési Hét hazai díjának „gazdálkodó/ipari szervezet” kategóriájában, a „Dobd le/fel a textilt! – közösségi upcycling program a textilek és bútorok újrahasználatáért” elnevezésű programsorozatát tartotta a hazai döntőbizottság a legjobbnak. Ezzel 2021 után a vállalat 2022-es tematikus akciója is díjat nyert. (Az Egyesület/civil szervezet kategóriában a Humusz Szövetség programja nyert "Ember a divat mögött" című programjával, Az Ökologistic Alapítvánnyal és a Réthy Fashionnel közösen. - szerk.)
Sokat olvasni, hallani arról, hogy bolygónkat milyen terhelés éri, mind a kibocsátott szennyező gázok mind a nem megfelelően kezelt hulladékok nyomán. Sajnos az egzisztencia javulásával, vagyonosodással elmondható, hogy az ember egyre nagyobb mértékben járul hozzá ehhez a terheléshez. Így hát a bolygónk megóvása érdekében, mi magunknak is tudatosan és felelősen kell viselkednünk a jobb egzisztencia elérése során.
Lezárult a 2022-es „Passzold vissza, Tesó!” című, használt mobiltelefon visszagyűjtő kampány, íme az eredmények: 1410 kg mobiltelefon érkezett be, 180 gyűjtőpontról. Az országos programot 5 évvel ezelőtt a Jane Goodall Intézet, a KÖVET Egyesület, az Afrikáért Alapítvány és a Védegylet közösen hirdette meg. Azóta már 6 tonnánál jár a gyűjtés eredménye!
A hagyma és a burgonya például a hűvöset szereti, de a hűtő párás mikroklímája nem kedvez egyiknek sem.
Az előállítási módjuk alapján megkülönböztethetünk egymástól szürke, kék és zöld hidrogént. De vajon mi a „színek” jelentősége, és melyek a legfenntarthatóbbnak tartott zöld hidrogén előnyei és hátrányai?
Sokan szoktátok kérdezni, hogy mégis miből tartja fenn magát egy környezetvédelmi szervezet manapság? Bár a közhasznúsági jelentéseinkben kötelesek vagyunk erről részletesen beszámolni, most kicsit közérthetőbben mutatjuk be, milyen bevételeink és fő kiadásaink voltak a 2022-es évben.
Míg itthon a Kormány elhalasztotta az egyszer használatos műanyag elviteles poharak forgalmazásának betiltását – valljuk be teljesen jogosan, mert sajnos az ipar egyáltalán nem állt készen erre a hatalmas lépésre – addig Németországban 2023. január 1-től lépett életbe a csomagolási törvény (Verpackungsgesetz) 33. §-a.
100 európai civil szervezet (köztük a Humusz Szövetség) sürgősen felszólítja az EU tagállamait és az Európai Bizottságot, hogy 2025-ig tiltsák be az összes PFA-vegyületet a fogyasztási cikkekben, 2030-ig pedig minden felhasználásukat.