Klimamegoldások 4.

  • 2023. március 01. 01:00
  • Gyuri

írta: Hendinger Barbara

 

David Nelles és Christian Serrer könyvének – amit Prof.Rahmstorf a Potsdami (Németország) Klimakutatási intézet ismert tudósa és munkatársa ajánlott figyelmembe – negyedik fejezetének címe: Közlekedés. A fejezet azzal a gondolattal kezdődik, hogy 1990 óta a közlekedési szektor üvegházhatásúgáz-kibocsátása körülbelül 80%-kal nőtt világszerte, olyannyira, mint semmilyen másik szektoré. 2018-ban a világ kibocsátásainak körülbelül 15%-a a közlekedés miatt keletkezett. Ennek messze legnagyobb részét a közúti közlekedés (főleg a személyautók) teszik ki.

 Klimamegoldások

A közlekedési ágazat CO2-kibocsátásának megoszlása 2018-ban:

  • 45,1% személyi közlekedés: autók, motorok
  • 29,4% teherszállitás
  • 11,6% légi közlekedés 
  • 10,6% hajók
  • 1% vonatok
  • 2,2% minden más, mint pl. üzemanyag-szállítás

 

Személyforgalom: az országok között nagyok a különbségek, pl. az EU-ban a megtett kilométerek körülbelül 80%-át a személyautók tették ki, addig Indiában a megtett kilométerek 45%-a busszal és vonattal történt 2017-ben. A növekvő bevétellel együtt jár az is, hogy növekszik a személyautók száma is a családokban. Az elektromos autókat meg tudjuk teljesen klímabarát módon is hajtani, ha 100%-ban megújúló energiáról töltjük őket. A valódi kihívás abban rejlik, hogy a szükséges hatalmas mennyiségű megújúló energiát biztositsuk. Ehhez szükséges lesz az is, hogy a közlekedéshez szükséges energia mennyiségét csökkentsük, azaz elkerüljük a forgalmat (pl. online ügyintézés) az utakat lerövidítsük, az autók helyett tömegközlekedést, biciklit használjunk.    

Forgalmi váltás/átmenet: a váltás célja, hogy az egyik közlekedési eszközről a másikra való váltás során a szükséges energiamennyiséget csökkentsük, ezzel együtt pedig a káros ÜHG-kibocsátásokat is. A tömegközlekedésnél kevesebb energiára van szükség több ember szállításához, tehát ez jó alternativa! Az üvegházhatású gázok kibocsátása is jelentősen kevesebb. Ahhoz, hogy elősegítsük ezt a fajta váltást, átmenetet, a tömegközlekedésnek megfelelően kiépítettnek és olcsónak kell lennie. Bicikliutak kiépítésének is nagy a jelentösége a váltáshoz! A bicikliutak és parkolóhelyek karbantartása egyszerűbb és olcsóbb. Kevesebb parkolási helyre van szükség, mint az autóknál. Ezenfelül a biciklizés egészségesebb, kisebb a zaj- és a környezeti terhelés.

Alternatív meghajtás és üzemanyagok: 1. CO2-neutrális szintetikus üzemanyagok használata (nagyon drága) 2. egy elektromos motor, amit egy üzemanyagcella és hidrogén hajt 3. egy elektromos motor, amit egy akkumulátor hajt. Ezek közül a leghatékonyabb az energia felhasználása szempontjából, ha egy elektromos járművet egy akkumulátoron keresztül hajtatunk meg. A másik kettő technológiának inkább ott van jelentősége, ahol ez a legcélszerübb technológiai alkalmazás a hátrányai miatt kevésbé használható (mint pl. nehéz teherforgalom, repülőgépek, hajók). 

Elektromos autók: az elektromos jármüvek egyik előnye, hogy kevesebb energiát fogyasztanak, mint az üzemanyaggal vagy hidrogénnel hajtott jármüvek. Ennek a technológiának vannak viszont hátrányai is, mint pl. hogy gyakrabban kell tölteni (kisebb a hatótávolság) és tovább tart a töltés. Leginkább a személyszállitásban, a motoros közlekedésnél és a rövidtávú (városi) teherforgalomnál van jelentösége és jövője. Viszont az e-autók szén-dioxid-kibocsátása szempontjából is döntő fontosságú, hogy a lehető legnagyobb mértékben CO2-mentes villamos energiával töltsék fel őket (azaz megújúló energiákról).

Teherautók: a világ transzportjának körülbelül csak 20%-a történik teherautók által, viszont ennek a fajta teherszállitásnak köszönhetjük a CO2-kibocsátás körülbelül 65%-át. Ennek oka az, hogy a hajók és a vonatok kevesebb energiafelhasználással kerülnek meghajtásra, és ennek köszönhetően kevesebbett károsanyagot is bocsátanak ki. Ahhoz, hogy a nehéz teherautók, amik hosszú utat tesznek meg (6-800 km) szintén klímabarát módon tudjanak közlekedni, több lehetőség áll rendelkezésünkre: 1. elektromos teherautók, amik nagy teljesítményű töltőpontok által kerülnek töltésre 2. felsővezetékek által kerülnek töltésre 3. az akkumulátorok kicserélésre kerülnek 4. elektromos teherautók, amik hidrogén által kerülnek meghajtásra 5. belső égésü motorok által hajtott teherautók, melyek klímabarát módon előállitott, szintetikus (korábban volt róla szó) üzemanyaggal kerülnek meghajtásra. 

Légiközlekedés: a világ kibocsátásainak körülbelül 1,6%-áért felelős, ebböl körülbelül 80% az utasszállitás. Viszont a repülőgépek más módon is hatnak az atmoszférára, pl. a kondenzcsíkok által is melegszik a légkör és felerösődik a hatás. Egy München-Miami repülőút körülbelül 5,3 tonna CO2-kibocsátásnak felel meg egy személyre számolva (tehát nem egy repülögépre, hanem az egyes utasokra), és ez nagyjából annyi CO2-kibocsátás,  mint amennyit egy európai táplálkozása okoz egész évben. Tehát néhány óra repülőút mégiscsak rengeteg CO2 kibocsátással jár!   

Hajózás: a világ kibocsátásainak körülbelül 2,9%-a keletkezik a hajózás miatt, és ennek körülbelül 95%-a teherszállításból ered. A teherszállítás körülbelül 70%-a hajókon történik, ez ennek ellenére a CO2-kibocsátásoknak csak körülbelül 20%-át jelenti, azaz a hajózás sokkal klímabarátabb szállítási mód, mint a teherautók, vagy a repülők.    

Természetesen most se volt lehetőségem mindenről ebben a rövid összefoglalóban beszámolni, amiről a fejezetben szó volt. Sok érdekes tartalom maradt ki, igy aki teheti, olvassa el a könyvet magát (németül van).  A következő részben a mezőgazdaságról lesz szó, néhány hét múlva már ezt is olvashatjátok itt. Ehhez látogassátok, kövessétek a Humusz internetes és Facebook oldalát!