Íme a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer részletes szabályai
2023 júliusától indul az új kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, amelyben a termékek gyártói viselik a pénzügyi felelősséget a hulladékkezelésért a termék teljes életciklusa során.
Azzal együtt, hogy megjelent a Magyar Közlönyben a 80/2023. (III. 14.) számú kormányrendelet a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól, kiadott egy összefoglaló közleményt az Energiaügyi Minisztérium. Ebben azt hangsúlyozzák, hogy az egyébként is júliustól induló új hulladékgazdálkodási rendszerrel együtt szintén júliustól indul az új kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, amelyben a termékek gyártói viselik a pénzügyi felelősséget a hulladékkezelésért a termék teljes életciklusa során. Az új rendszer a csomagolásokat, egyes egyszer használatos műanyagtermékeket, elektromos és elektronikus berendezéseket, elemeket és akkumulátorokat, gépjárműveket, gumiabroncsokat, irodai és reklámhordozó papírokat, sütőolajat és -zsírt, bizonyos textiltermékeket, valamint fabútorokat érinti.
A tárca közleménye emlékeztet rá, hogy a július 1-jétől induló új hulladékgazdálkodási rendszerben a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt., mint koncessziós társaság végzi a háztartások és a gazdálkodó szervezetek települési és kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékekből képződő hulladékának átvételét, gyűjtését, elszállítását, előkezelését, kereskedelmét és a kezelésre történő átadását, valamint működteti az új kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert.
Azt is rögzítik, hogy az új kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben a termékek gyártói viselik a pénzügyi felelősséget a hulladékkezelésért a termék teljes életciklusa során. Az új szabályozás a csomagolásokat, egyes egyszer használatos műanyagtermékeket, elektromos és elektronikus berendezéseket, elemeket és akkumulátorokat, gépjárműveket, gumiabroncsokat, irodai és reklámhordozó papírokat, sütőolajat és -zsírt, bizonyos textiltermékeket, valamint fabútorokat érinti. Fontos tudni, hogy a gyártó által fizetendő, úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősségi díjat az energiaügyi miniszter a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) javaslata alapján rendeletben határozza meg.
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működtetésében részt vevő felek – többek között gyártók, forgalmazók, hulladékhasznosítók, önkormányzatok, civil szervezetek – közötti együttműködés érdekében országos konzultatív testületek jönnek létre, a fórumok feladata a rendszer működésével kapcsolatos kérdések megvitatása, a díjtanácsok a MEKH díjelőkészítő tevékenységének szakmai támogatását látják el – jegyzik meg.
A tárca emlékeztet rá, hogy Magyarországon az elmúlt években az újrafeldolgozott hulladék aránya jelentős mértékben, 2010 óta több mint duplájára nőtt. Az új kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben a hulladékok gyűjtési és hasznosítási arányának további emelkedése növeli a hulladékokból előállított másodnyersanyagok kínálatát, mérsékli az elsődleges nyersanyagok felhasználását, ezáltal segíti a hulladéklerakás és az illegális hulladékelhagyás visszaszorítását, valamint csökkenti a környezeti terheket.
A portfolio szerint összességében az új rendszer elindításával a kormány célja az, hogy Magyarország minél gyorsabban átállhasson a körforgásos gazdaságra, amelyben egyre kevesebb termék válik hulladékká, és a képződő hulladék a lehető legnagyobb arányban nyersanyagként hasznosul újra.
Az új kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer is pedig hozzájárul ahhoz, hogy tovább nőjön hazánkban az elkülönítetten gyűjtött hulladékok mennyisége és a hasznosítás aránya, valamint teljesítsük az uniós hulladékgazdálkodási célokat – jegyzi meg a közlemény.
Forrás: greenfo.hu
