A vegyes háztartási hulladék szétválogatása kulcsfontosságú az EU körforgásos gazdasági célkitűzéseinek eléréséhez

Az MWS legfontosabb hozzájárulása a hulladékhoz kapcsolódó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, mivel ez hatékony módszer annak biztosítására, hogy az energiaigényes anyagok ne vesszenek el a hulladéklerakókban és az energetikai hasznosításban, hanem újrahasznosíthatók legyenek, kiváltva az új anyagok szükségességét. 

A Mixed Waste Sorting to meet the EU´s Circular Economy Objectives (Vegyes hulladékok válogatása az EU körforgásos gazdasági célkitűzéseinek elérése érdekében) című jelentés azt vizsgálta, hogy a csomagolások jobb újrahasznosíthatósága és a települési hulladék szelektív gyűjtésének növelése révén teljesíthetők-e az uniós újrahasznosítási célok, és ha nem, milyen intézkedésekkel lehetne ezeket elérni.

A tanulmány – amely három magas újrahasznosítási teljesítményt nyújtó uniós országban (Németországban, Belgiumban és Svédországban) vizsgálta, hogy a vegyes települési hulladék szétválogatása milyen szerepet játszhat – arra a következtetésre jut, hogy a szelektív hulladékgyűjtés és a műanyag csomagolások jobb újrahasznosíthatósága mellett a hatékony MWS-rendszerek széles körű bevezetésére is szükség lehet az újrahasznosítási célok következetes teljesítéséhez, és az EU tágabb értelemben vett szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési céljainak eléréséhez.   

A szelektív hulladékgyűjtés sikerétől függően a vegyes hulladék szétválogatásának fejlesztésével 10,2 és 23,2 millió tonna CO₂e/év közötti megtakarítást lehet elérni. Ez a 2020-as teljes uniós hulladékágazati kibocsátáshoz képest akár 21%-os csökkentést jelentene. A csökkenés akár a 28 MtCO₂e/év értéket is elérheti, ami az uniós hulladékágazat kibocsátás 25%-ának felel meg, ha ambiciózusabb, nagyobb szelektálási hatékonyságú MWS rendszereket vezetnek be. 

A vegyes hulladék kötelező szétválogatásának bevezetése segítené a műanyag- és papírcsomagolások újrahasznosítására vonatkozó, 2030-ra kitűzött célok következetes teljesítését is, és 2,9-8,2 százalékkal járulna hozzá a települési hulladékok újrahasznosítási céljaihoz (a MWS-hez kapcsolódó erőfeszítések szintjétől és a szelektív gyűjtés fejlesztésének sikerétől függően).

A három vizsgált országban az előrejelzések szerint 2030-ra a termikus kezelés és a hulladéklerakás előtti vegyeshulladék-válogatás hatása a következő: Németországban 50%-ról 62%-ra, Belgiumban 53%-ról 65%-ra, Svédországban pedig ~44%-ról ~58%-ra növelné az újrahasznosítási arányt. 

Janek Vähk, a ZWE éghajlat-, energia- és légszennyezési programjának koordinátora szerint: „Egyértelmű, hogy az MWS alapvető megoldás az éghajlati célok eléréséhez. A szelektív gyűjtés melletti kiegészítő szerepét az uniós szabályozásnak is fel kell ismernie”.  

Clarissa Morawski, a Reloop vezérigazgatója elmondta: „Csak akkor bízhatunk abban, hogy a műanyag- és papírcsomagolások újrahasznosítására vonatkozó célkitűzések következetesen teljesülnek, és az erőforrások körforgása maximalizálható lesz, ha minden tagállam olyan intézkedéseket vezet be, amelyek nyomán az EU egész területén hatékonyan kiválogatják az újrahasznosítható anyagokat a vegyes hulladékból az égetés, illetve a hulladéklerakóba helyezés előtt.”

Andy Grant, az Eunomia Research & Consulting műszaki igazgatója elmondta: „Az EU már most is élen jár a körforgásos gazdaságra való átállásban, és a MWS-rendszerek bevezetése – a szelektív gyűjtési rendszerek és a jobb újrahasznosíthatóságú csomagolások mellett – ezt az átállást tovább segíti az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése és az újrahasznosítási arányok javulása által.” 

Szabó György, a Humusz Szövetség nulla hulladék programjának vezetője hozzátette: "Rendkívül fontosnak tartjuk az ehhez hasonló tanulmányok megszületését, ezért próbálunk minél többről hírt adni, illetve lehetőségeinkhez mérten magyarra is átültetni ezeket és eljuttatni a döntéshozókhoz. Magyarországon jelenleg a hulladékkezelés tekintetében a lerakás és az égetés dominál, noha ezek a hulladékhierarchia legalján találhatók, azaz az EU hulladék keretirányelve szerint is a legkevésbé támogatandók. Fontos lenne, hogy a jövő hulladékgazdálkodása a nulla hulladék irányábe mozduljon el, ebben pedig a vegyes háztartási hulladék szétválogatása is sokat segíthet."

A kulcsfontosságú uniós szabályozások – a hulladékokról szóló keretirányelv (WFD), az ipari kibocsátásokról szóló irányelv (IED) és a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv (RED) – folyamatban lévő felülvizsgálatával, valamint az EU-ETS közelgő felülvizsgálatával összefüggésben a ZWE és a Reloop a következő intézkedéseket javasolja a nagyobb mértékű körforgásos gazdaságra való gyors átállás érdekében: 

• Az IED vagy a WFD (vagy mindkettő) révén írják elő a vegyeshulladék-válogató rendszerek meghatározott minőségű használatát az újrahasznosítható anyagok égetés előtti eltávolítására; 
• A hulladéklerakókról szóló irányelvben definiálják a „hulladék lerakás előtti kezelése” fogalmát a vegyes hulladékok válogatásának előírása érdekében, a WFD-ben meghatározott eljárás révén meghatározott válogatással;
• Írják elő, hogy a vegyes hulladékok megújuló energiatermelésre történő felhasználása esetén az üzemeltetőknek olyan vegyeshulladék-válogató rendszereket kell alkalmazniuk, amelyek megfelelnek a vonatkozó teljesítménykritériumoknak, és amelyek célja az anyagok eltávolítása oly módon, hogy a vegyes hulladékból előállított energia nem megújuló részaránya minimális legyen; 
• Töröljék el a hulladékokról szóló keretirányelv II. mellékletében szereplő R1 képletet, hogy a települési hulladék égetése többé ne legyen „hasznosításnak” minősíthető;  
• 2028-ig vonják be az égetőműveket az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerébe, hogy ezzel is ösztönözzék a szelektív gyűjtés után visszamaradó vegyes hulladékból a műanyagokat eltávolító válogatórendszerek minőségének javítását. 
• Tiltsák be az újrahasznosítható/újrafelhasználható anyagok égetését és ártalmatlanítását a hulladékokról szóló keretirányelv a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló irányelvének (vagy mindkettőnek) a felülvizsgálatával.

Fordította: Uray Katalin

Forrás: Humusz, ZWE