Hírek téma szerint
Tóth Mária, tanítónő tizenhárom évvel ezelőtt rájött, hogy milyen varázserő van a kezében: hogy pedagógusként megadhatja azokat az alapokat a gyerekeknek, amik segíthetnek nekik felelősségteljes és tudatos felnőttekké válni, és megalapította az önkéntes diákokból álló ökomókusok csapatát, akik olyan környezetvédelmi feladatokat látnak el az iskola körül, mint a szelektív hulladékgyűjtés, a komposztálás vagy udvar rendben tartása.
A hónap nagy kihívása a műanyag elhagyása, de legalábbis annak minimalizálása a mindennapjainkban. A műanyagmentesség azonban csak egy kis része a fenntarthatóságnak, mondhatni, a nulladik lépés a környezettudatosság felé vezető úton. Emellett még jó pár dolog van, amire érdemes odafigyelni, ha tényleg komolyan gondoljuk az egészet. Ilyen sarkalatos pont az öltözködés és a divat. Szántó Eszter írása.
Célunk, hogy Európa elmozduljon egy körforgásos, hulladékmentes (zero waste) gazdaság irányába, ahol a legfőbb értéket az anyagok újrahasználata jelenti, az újrahasznosításra pedig csupán végső megoldásként tekintenek, biztosítva ezáltal, hogy nem kerül hulladék a környezetbe. A betétdíjas rendszer (angolul Deposit return system (DRS)) bizonyítottan a leghatásosabb és legfenntarthatóbb útja annak, hogy ez megvalósuljon.
Az első pillanattól nyereséget termel az egy éve működő Swappis, ez idő alatt több mint 5 tonna ruha ment már át az alapító, Fritzson-Bajdor Tünde kezei között. A siker nem egyedi: szakértők szerint a használt ruhák piaca pár éven belül lehagyhatja a jelenleg egyeduralkodó fast fashiont is.
Jól vizsgázott Bécs első többször használatos kávéspohár-rendszere: az első két hónapban csaknem 50 ezer myCoffeeCups bögrét bocsátottak ki, amivel körülbelül egy tonna hulladéktól kímélték meg a környezetet.
Meredeken mélyülünk a műanyagmentes júliusban, aminek tapasztalatairól muszáj Nektek írnom, habár kissé anakronisztikus a téma egy olyan korban, mely még mindig nem számlálja háborúk ártatlan áldozatait, gondoljunk csak a ’96-os ruandai mészárlásra, melynek során orosz fegyverekkel ölték egymást afrikai gerillaharcosok, eredménye egymillió halott volt. Amikor tudjuk, hogy vízhiánytól és élelemhiánytól szenved a másik egymillió, vagy a harmadik, melynek otthonát fel fogja perzselni a Nap, vagy el fogja önteni a víz, akkor szinte nevetségesnek hangzik az, hogy a műanyagmentes igyekezetünk bármin is változtatna – súlya legalábbis nem mérhető a globális szenvedéshez képest, melynek alapvető oka és kiváltója az emberben lakó mohóság és önzés maga - Szente Kálmán Judit gondolatait és praktikus ötleteit olvashatjátok.
Műanyaghulladék-fronton vannak reménykeltő hírek a környezetvédők számára: az Európai Unió 2021-től betiltott egy sor egyszer használatos műanyag terméket, és a műanyag zacskók termékdíjának emelését is több országban napirendre tűzték, ez a magyar kormányban is felmerült már. Mivel a zacskókkal mindannyian napról napra találkozunk, és globálisan évente 500 és 1000 milliárd közé tehető az elhasznált műanyag szatyrok száma, ezekre nagy figyelem összpontosul, annak ellenére, hogy környezetvédelmi szempontból ezek jelentősége nem túl nagy. A zacskókhoz képest szinte nem is beszéltünk a plasztikhulladék több mint negyedét adó csomagolásról, ami még mindig jócskán alulszabályozott termék.
Egyre népszerűbb kezdeményezés hazánkban is a nemzetközi Plastic Free July, azaz Műanyagmentes Július, ami a július 3-i Műanyagzacskómentes Világnapból nőtte ki magát. A Humusz a #breakfreefromplastic mozgalom hazai képviselőjeként szintén elkötelezett a műanyagszennyezés elleni harcban, azért is tartottuk meg idén márciusban a #műanyagböjt kampányt. Idén nyáron az "Úton a nulla hulladék felé" projektünk keretében azt mutatjuk majd be, hogyan lehet a hétköznapok során csökkenteni a hulladék (és sok esetben ezzel párhuzamosan a műanyagok) mennyiségét.
Civil hulladékos közösségekben sokszor felvetett probléma az interneten rendelt áruk csomagolása, amely a legtöbb esetben a legkevésbé sem környezetkímélő: műanyag fólia, sokszoros papírburok, vagy éppen a dobozt kitöltő, szinte 100 százalékosan a szemétben landoló granulátum társul hozzá. Ez a helyzet a kinyomtatott és postán, vagy áruküldővel kézbesített könyvekkel is. Jó gyakorlatot mutathat fel viszont az egyik kis honi kiadó, amely gyakorlatilag hadat üzent a szemétbe kerülő hagyományos csomagolásnak.
Svilengrad az első önkormányzat Bulgáriában, amely hivatalosan elkötelezte magát és elindult a nulla hulladék felé vezető úton. A Za Zemiata / Zero Waste Bulgaria munkájának köszönhetően egy újabb ország került fel a hulladékcsökkentés iránt elhivatott települések hálózatának, a Zero Waste Cities térképére.
Nemrégiben jelent meg a magyar médiában egy cikk Mégsem olyan jó a környezetnek a vászonszatyor címmel. Sokan megdöbbentek, a szkeptikusok pedig bizonyítva érezhették igazukat, a dán tanulmányra hivatkozó írás ugyanis nagyjából azt állítja: nehéz olyan mennyiségben használnunk a nejlonzacskókat, hogy azzal többet ártsunk a környezetünknek, mint egy vászonszatyorral, pláne, ha biopamutból készült. Az információ minket is gyomorba vágott, ezért utánajártunk, valóban így van-e.
Ha már környezettudatosság és család, nem fura, hogy milyen ritkán hallunk férfiakat megszólalni a témában? A hétköznapok fenntarthatósága tényleg csak női illatban kapható? Mivel férfiszemszög nélkül koránt sem teljes a kép, május 29-én, a Zöld Kalandozások 4. előadásán Kozma Gergely, az Eco Punk Találkozó alapító főszervezőjének kezébe adjuk a mikrofont, hogy megtudjuk, létezik-e tudatosság szatyorvarrás, szappanfőzés és jóga nélkül.
Az öltözködés, a ruhavásárlás általában nem szerepel a környezetvédelem kiemelt témái között, pedig a ruhaipar a legkörnyezetszennyezőbb iparágak egyike. Hogyan öltözködhetünk környezettudatosabban? Mire figyeljünk a ruhatárunk frissítésekor? A következő zöld tanácsok ebben segítenek.
Tudtad, hogy minket is támogathatsz a MagNet Bank #Közösségi_Adományozási_Programjában? Az ügyfelek döntenek a rajtuk kimutatott teljes banki profit 10 százalékáról, társadalmi ügyek javára. Nagy örömünkre, mi is benne vagyunk abban az 56 társadalmi szervezetben, akik az idén támogatáshoz jutnak az ügyfelek döntése által! Szavazz ránk, nézd meg a környezetvédelem kategóriában Játékos környezetvédelem c. projektünket!
Mivel várható, hogy 2021-ig az online kereskedelem a világ legnagyobb kiskereskedelmi csatornájává válik, várhatóan tovább fog növekedni a környezetre gyakorolt hatása, mivel a jelenlegi szállítási / kézbesítési rendszer rengeteg csomagolási hulladékot termel. Erre mutat megoldást a RePack története, amely a Zero Waste Europe fogyasztási és termelési esettanulmányainak negyedik fejezete.
Egy EU tagállamokra kiterjedő felmérésből kiderül, 28 különböző megközelítés létezik a “körforgásos gazdaság” megvalósításához, több inspiráló, bevált gyakorlati példával. A témában élen járó országok általában a legnagyobb mennyiségű hulladék előállítói is.