RePityke : egy márka, ami hulladékokból készít egyedi termékeket

  • 2019. július 24.
  • Abigail
Szerző: 

A hónap nagy kihívása a műanyag elhagyása, de legalábbis annak minimalizálása a mindennapjainkban. A műanyagmentesség azonban csak egy kis része a fenntarthatóságnak, mondhatni, a nulladik lépés a környezettudatosság felé vezető úton. Emellett még jó pár dolog van, amire érdemes odafigyelni, ha tényleg komolyan gondoljuk az egészet. Ilyen sarkalatos pont az öltözködés és a divat. Szántó Eszter írása.

 

Köztudott, hogy a divat a második legszennyezőbb iparág az olajipar után, ahogy a fast-fashion márkák ellentmondásossága is egyre égetőbb kérdés. Azonban még mindig sokan gondolják úgy, hogy minek vennének meg több tízezerért egy-egy jó minőségű ruhadarabot vagy kiegészítőt, ha annak áráért számtalan olcsóbb darab is az övék lehet. Ezzel nyilvánvalóan nem tudja felvenni a versenyt egy fenntartható vagy a zero waste-et hirdető márka, de szerencsére úgy tűnik, egyre többen válogatják meg azt is, hogy mit vegyenek magukra.

A magyar online divatpiac működését nemrég megvizsgáló, cseh bázisú divatböngésző, a GLAMI friss kutatása szerint a magyarok 71%-a hajlandó lenne többet fizetni egy-egy ruhadarabért, ha tudná, hogy az fenntartható körülmények között készült, 67%-uk pedig ignorálná a tisztességtelen munkakörülményeket, gyártási folyamatokat alkalmazó vagy környezetet szennyező márkákat, amennyiben erről pontos információjuk van.

A válaszadók 47%-a azonban egy fenntartható márkát sem ismer, 90% nyitott lenne a hazai és fenntartható divatmárkákra, hiszen 86%-uk jobb minőségűnek tartja a magyar termékeket, mint az Ázsiából importált divatcikkeket.

 

Több mint önkifejezés

A WYHOYS – organic clothing nevű magyar divatmárka a társadalmi felelősségvállalás elkötelezettje, alapítója, Pápai Lilla tervező kollekcióiban súlyos környezeti-szociális problémákhoz nyúl vissza, legyen szó az olajszennyezettségről vagy a felelős állattartásról.

Pápai olyan alapanyagokat próbál használni kollekciójában, melyeket ő maga tervez. A márka egyik legfontosabb alapanyaga a kötött, illetve a nemezelés, Pápai pedig mindkettő esetében felügyelni tudja azt is, hogyan készül el maga az alapanyag, ráadásul ezeknél a technológiáknál tudja megoldani, hogy már a szabásnál ki legyenek alakítva a formák, így nem keletkezik hulladék. A legfontosabb számára, hogy az összes anyag, amivel dolgozik, igazoltan organikus legyen.

Nálam úgy indult el az egész, hogy frusztrált, hogy nem találom a helyem a divatvilágban, nem tudtam azonosulni azzal, hogy ez egy önkifejező eszköz legyen csak, azzal pedig pláne nem, hogy olyan dolgot hozzak létre, ami negatív hatást gyakorol a környezetre

– mondja Pápai, aki arra is odafigyel, hogy kollekcióit ne cserélje le félévente, ezért azok ma már nem évszám, hanem inspiráció alapján kategorizáltak. „Fontosabb számomra az értékteremtés, hogy a ruhának története legyen, amit a vásárló is megismer, onnantól kezdve pedig talán már az ő számára is mindegy, melyik évben készült az adott termék.”

A tervező szerint is nagyon nehéz egyik pillanatról a másikra változtatni, ezt ő is megtapasztalta a saját bőrén.

Hogy a műanyagmentes júliust említsem, rengetegszer nekifutottam, mert nagyon hirtelen akartam változtatni, ami sosem sült el jól. Most már sokkal természetesebben kezelem ezt. Sok mindenre figyelek, ahogy rengeteg dolgon változtattam is már, de van olyan időszak, amikor kicsit lazítok.

Szerinte azonban a legnagyobb probléma itthon az, hogy még nem annyira értik, hogy például mi különbözteti meg az organikusat a természetes pamuttól, így hosszú távon márkájával edukálni is szeretne.

 

Bútorkárpitból táska

A 2015 óta működő RePityke olyan kidobásra szánt anyagokból készít egyedi táskákat, mint bútorkárpit hulladék, lakástextil hulladék, bőr-és textilhulladék, farmer vagy akár az ingek. Baktai Dóri és Németh Kati számára ezen anyagok más formában való újrafelhasználása a legfontosabb, nem pedig az, hogy azok honnan erednek. Odafigyelnek, hogy minél kevesebb szabászati hulladékot próbáljanak termelni, ami mégis megmaradt, azt az általuk tartott workshopokon felhasználják. Jövőbeni terveik között szerepel, hogy a már most is külön gyűjtött textilhulladékot olyan helyre szállítsák, ahol az egészet fel tudják dolgozni.

Hisznek abban, hogy egyedileg gyártatni és készíteni táskát valakinek a legfenntarthatóbb dolog, nem pedig egy árukészletet felhalmozni.

Hozzánk például be lehet hozni az anyagokat, amit már nem hordana az illető abban a formában, máshogy viszont szívesen és megpróbáljuk beledolgozni azt a táskába. Így lesz valóban értéke egy-egy darabnak.

 

Mindenki számára elérhető

Révai Krisztina ékszerkészítő, a Rekreáció márka alapítója használt számítógépek alaplapjaiból és videokártyákból készít ékszereket, illetve az acéllal kísérletezik mostanában. Az ötlet úgy jött, hogy egy, a Máltai Szeretetszolgálat használt elektronikai eszközök bontásával foglalkozó üzemében dolgozik, ahol halmokban áll a hulladék. Két évig tartott, míg Révai kitalálta, hogyan lehetne belőlük ékszert készíteni, jelenleg pedig azt tervezi, hogy egyéb használati tárgyakat is létrehozzon. Mivel fontosnak tartja, hogy termékei mindenki számára elérhetővé tehetőek legyenek, ezért nem gondolkodott magas árkategóriában.

Szeretném, hogy mindenki meg tudja vásárolni ezeket. A design világában viszont nem errefelé halad, inkább azt látom, hogy csak egy réteg engedheti meg magának. Én ezt szeretném kiküszöbölni, a célom egy széles vevőkör kialakítása és hogy minél többen megismerhessék, megvehessék ezeket a termékeket. Mindeközben látom, hogyan működik a piac, ezért kezdtem el egy magasabb minőségű termék készítését, magasabb, de nem elérhetetlen áron.

Révai elmondta, hogy nem hozzá folyik be az összes bevétel, hanem a munkahelyébe, amely nem mellesleg megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztat.

 

A kép és a hír forrása: 24.hu