Hírek téma szerint
A belga főváros, Brüsszel úgynevezett Öko-bölcsőde projektje annak elérését tűzte ki célul, hogy az összes brüsszeli önkormányzati bölcsődében 2026 végéig fokozatosan bevezetésre kerüljenek a mosható és újrahasználható pelenkák. Az eldobható pelenkák kérdése a városban ugyanis igencsak égetővé vált, mert az önkormányzati bölcsődék évente 1700 gyermeket fogadnak, és csaknem 1,5 millió eldobható pelenkát használnak fel. A bölcsődék helyzetét tovább rontja, hogy 2021-ben megszűnt a hulladékkezelési díjak alóli felmentésük, ez pedig nagy költségterhet is jelent a számukra.
A szelektív hulladékgyűjtés további népszerűsítése érdekében Mindent bele, szelektálj okosan! címmel új kampányba kezdett a DTkH Duna–Tisza közi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.
Az európaiak gyorsan növekvő fast fashion fogyasztása, különösen az online vásárlások térnyerése miatt, jelentős környezeti terhelést okoz az EU környezetvédelmi ügynökségének legfrissebb jelentése szerint - számolt be a Politico.
Az Európai Bizottság 458 millió euró bírságot szabott ki 15 jelentős autógyártóra, valamint az Európai Autógyártók Szövetségére (ACEA) az életciklusuk végére ért járművek (ELV) újrahasznosításával kapcsolatos, kartellben való több mint 15 éven át tartó részvételük miatt – közölte a brüsszeli testület.
A szegedi Móra Ferenc Múzeum pályázatot hirdet újrahasznosított anyagokból készült ruhák tervezésére, amelyre bárki nevezhet, aki professzionálisan vagy hobbiszinten foglalkozik divattervezéssel.
Az Európai Bizottság és 25 tagállam, valamint Izland és Norvégia nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságai közzétették a használt termékeket – például ruházati cikkeket, elektronikus berendezéseket vagy játékokat – értékesítő online kereskedőkre irányuló ellenőrzési akció eredményeit.
Az uniós tagállamok képviselői és az Európai Parlament átmeneti megállapodást kötött az élelmiszer- és textilhulladék csökkentését szolgáló új szabályokról.
Az üveg-újrahasznosítás az egyik leghatékonyabb módja az üveghulladék körforgásban tartásának. Az üveg arra is alkalmas, hogy tisztára mosva újra és újra felhasználjuk: konyhai alapanyagokat tároljunk benne, befőzzünk bele lekvárt. Még jól is néznek ki a kamrapolcon a rizzsel, babbal, szotyolával teli üvegek, nem beszélve arról, mennyivel esztétikusabb a műanyag zacskóknál. Amennyiben pedig úgy gondoljuk, tovább nem tudjuk felhasználni az üveget, esetleg túl sok gyűlt fel belőle, akkor mindenképpen szelektív gyűjtőbe vigyük, ha ugyan nem csinálunk belőle mécsestartót…
A Nulla Hulladék Tanösvény megújult formában 2023 ősze óta fogad ismét csoportokat. 2024-ben több mint 600 diák találkozott az interaktív foglalkozással és tanult a hulladékmegelőzésről. Egy új projektünk keretében most 20 csoportnak tudunk ingyenes foglalkozást biztosítani.
A fogyasztói termékek javításának ösztönzése és élettartamuk meghosszabbítása céljából irányelveket fogadott el az Európai Unió, amelyek a közeljövőben, 2026-tól jelentős változásokat hoznak a kereskedelemben. A bevezetésre kerülő új irányelvek az EU fenntarthatósági stratégiájának részét képezik, és a fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalását erősítik.
Indulása óta rengeteget foglalkozik a sajtó az italcsomagolások visszaváltási rendszerével, amelynek célja, hogy a műanyag, üveg- és fémpalackok, dobozok minél nagyobb részét lehessen anyagában újrahasznosítani. Van azonban egy olyan módszer is, amellyel legalább ennyire hatékonyan lehetne a szemét mennyiségét csökkenteni, lassan mégis teljesen eltűnik a szemünk elől: az újratölthető üvegek, szakszóval a többutas csomagolás használata.
Ilyeneket már alig lehet a hazai boltokban vásárolni, és ezen az elméletileg a fenntarthatóságot segítő hulladékkoncesszió sem segített – sőt, valószínűleg még fel is gyorsította a többutas rendszer régóta zajló visszaszorulását.
A Harmonizált Áruleíró és Kódrendszerben (HS) szereplő vámtarifaszámok láthatóan már nem tükrözik megfelelően a nemzetközi kereskedelemben használt textilek sokféleségét.
A biztosi testület megbízatásának első jelentős kezdeményezéseként előterjesztette a versenyképességi iránytűt, mely stratégiai és egyértelmű keretet biztosít a Bizottság munkájának irányításához.
A versenyképességi iránytű egy olyan pályaívet jelöl ki, amelyet követve Európa képes lesz otthont adni a jövőbeni technológiák, szolgáltatások és tiszta termékek feltalálásának, gyártásának és forgalomba hozatalának, és egyúttal az első klímasemleges kontinenssé is válik.
Negyedik működési évét kezdte meg 2025. januárjában az állami tulajdonban lévő Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft. (ÉMK), ez idő alatt pedig már több milliárd forintot költött az állam a működésére. Bár a civil hátterű Magyar Élelmiszerbank már 2005 óta dolgozik azon, hogy az áruházaknál felhalmozódó élelmiszer-fölösleg eljusson a rászoruló családokhoz, az állam 2021-ben döntött úgy, hogy beszáll az élelmiszermentésbe.
A lekváros, befőttes, savanyúságos, bébiételes és hasonló üvegcsomagolások kimaradtak a tavaly indult magyar visszaváltási rendszerből. A fogyasztó szemszögéből nézve legalábbis nem nagyon érthető, hogy egy félliteres sörös- vagy akár egy 7,5 decis borosüveg miért betétdíjas, a félliteres meggybefőttes azonban nem. A visszavételi szabályok egyelőre csak a 0,1-3 liter közötti italcsomagolásokra vonatkoznak.
2025 elején Ausztriában bevezették az egyszer használatos betétdíjas rendszert. Aki műanyag palackokat és alumíniumdobozokat vásárol, 25 cent pluszt fog fizetni. Az elárusítóhelyeknek is vissza kell venniük az üres csomagolásokat a kínálatukból, és vissza kell fizetniük a betétdíjat – írja az orf.at.
A Mol tavaly nyáron vásárolta meg a Szarvasi Biogázüzemet
Itt a vaskor vége? Az 1960-as évek elején a tudósok és a műanyaggyártók azt jósolták, hogy a polimerek gyártásában elért káprázatos fejlődésnek köszönhetően a műanyag le fogja taszítani a legelterjedtebb anyagok dobogójáról a fémet, az üveget és a fát. Mindenki el volt ragadtatva. Mohamed Larbi Bouguerra írása.
Az ünnepek közeledtével a boltok polcain és az online áruházakban is bőséges kínálat várja a vásárlókat. A karácsonyi ajándékvásárlás azonban gyakran hatalmas mennyiségű műanyaghulladékot generál, ami jelentős környezeti károkat okoz, mivel 91 százalékukat sosem hasznosítják újra. Csupán Európában évente közel 32 millió tonna műanyaghulladék keletkezik, melynek jelentős része bekerül a tengerekbe és óceánokba, több mint egymillió madár és százezer tengeri emlős halálát okozva. Az idei ünnepi szezonban figyeljünk a tudatos vásárlásra, és keressünk fenntartható alternatívákat.
Évről évre hatalmas az igény a jótékonysági szervezetek karácsonyi ételosztásaira, amelyeken általában tömött sorok várakoznak a segítséget jelentő meleg ételre. A rászorulók kiszolgáltatottságát a téli zord időjárás mellett az utóbbi évek gazdasági válsága, az elszálló infláció és energiaárak csak tovább mélyítették. Cikkünkben a Krisna hívők, az Ökomenikus Segélyszolgálat és a Heti Betevő karácsonyi ételosztó akciói kapcsán nyújtunk betekintést a munkájukba.
A #BreakFreeFromPlastic Mozgalom korábban is óvatosságra intett, amikor a Coca-Cola újrahasználati célszámokat tűzött ki maga elé, ahogy erről mi is beszámoltunk. A BFFP tagjai ezúttal is reagáltak a hírre, miszerint a Coca-Cola csendben lemondott az általa kitűzött célszámok teljesítéséről. A BFFP sajtóközleményét közöljük.
Rekorderedménnyel zárult a Magyar Élelmiszerbank Egyesület hétvégi élelmiszergyűjtése, 374 ezer kiló felajánlás érkezett az ország 365 áruházában megvalósított akcióban. Az adományokból 75 ezer élelmiszercsomagot tudunk összeállítani és a nélkülözőkhöz juttatni, de összesen 500 ezer pakkal szeretnénk segíteni az év utolsó két hónapjában.
Calatafimi Segesta egy kis szicíliai település Trapani megyében, amely példát mutat a nulla hulladékra való törekvés terén. A város 2011-ben fogadta el a „Nulla Hulladék Jegyzőkönyvet”, amely figyelemre méltó eredményeket hozott: az újrahasznosítási arány eléri a 85%-ot, a maradék hulladék pedig több mint kétharmaddal csökkent az elmúlt évtizedben. Ezt a sikert az önkormányzat és a közösség szoros együttműködésével és a megújító kezdeményezésekkel érték el.
A jóléti társadalom jellemző kérdése: Hogyan szabaduljak meg a régi holminktól? Mindenki másképp kezeli a helyzetet. A többség lomtalanítás alkalmával, kevesebben adományozással, hulladékudvari leadással vagy csereprogrammal oldják meg ezt a problémát (nem győzöm hangsúlyozni, hogy a társadalom egy szerencsés rétegének dilemmájáról van szó itt). Önkéntesünk, Kovács Eszter az Ágymester Manufaktúrában járt, cikkét e látogatás ihlette.
A NASA nem szeretné összeszemetelni a Holdat, ezért ötleteket vár arra, hogy miként lehetne újrahasznosítani az égitesten felhalmozódó hulladékot. A legjobb elképzeléseket igen komoly keretből díjazzák.