Magyarországon először (a Discovery-s premier előtt!) a Humusz Szövetség szervezésében lesz megtekinthető a THE STORY OF PLASTIC című vadonatúj dokumentumfilm. Magyar feliratos verziót láthattok majd.
Az Európai Unió Körforgásos Gazdaság Csomagjához kapcsolódó jogszabálymódosítások hazai átültetése jelenleg zajlik. A csomag rengeteg olyan előremutató intézkedést tartalmaz, ami kiváló lehetőséget teremt mind a hulladékmegelőzés, mind az újrafeldolgozás terén. Miután a V4 országai mind elmaradásban vannak az EU-s célszámok teljesítésében, az országok környezetvédelmi szervezetei közös javaslatokat fogalmaztak meg a csomag hatékony bevezetésére.
A dm "Kezdd kicsiben!" kezdeményezéséhez a Zöldunió felkérésére zöld portál-főszerkesztőként én is csatlakoztam, és a nyaralás témájában tettem környezettudatos vállalást. Ez nem csak a nyári szezon miatt volt aktuális, hanem azért is, mert idén először döntöttem úgy, hogy egy hetet feláldozok a szabadidőmből arra, hogy önkéntes munkát végezzek. Mivel az utóbbi időben amúgy is igyekszem a nyaralásaim során csökkenteni az ökológiai lábnyomomat, és ezt most is tartottam, fontosnak tartottam, hogy valami pluszt is adjak amellett, hogy én kikapcsolódom. Bár a szakmámtól nem állt távol az, hogy a PET Kupán részt vegyek, azért első hallásra nem sokan mondanák azt, hogy az egy hetes tiszai szemétszedés egy tipikus szabadidős tevékenység, egyenesen nyaralás. Bízom benne, hogy a beszámolóm után többen fogjátok úgy gondolni, hogy érdemes belevágni mind az önkéntesség, mind a környezettudatos nyaralás világába.
Amikor első látogatásomat teszem a CRKL® honlapján, kellemes látvány fogad: a naplementében tündöklő Badacsony. Jó nyitókép – gondolom, illő egy hazai, környezettudatos koncepción alapuló vállalkozáshoz. Az „előző életüket” hulladékként bevégző karkötők felcsigázzák az érdeklődésemet, kíváncsi leszek, mi minden rejlik a sokadik pillantásra is szép, ízléses külső mögött. Erről kérdezem tervezőjüket, Zele Bencét, a környezetvédelmet támogató kezdeményezés megálmodóját.
Bár a szeptemberi évkezdés számos kötelezettséget és feladatot ró pedagógusokra és gyerekekre egyaránt, de egyben lehetőséget is teremt arra, hogy ezek a közösségek kisebb-nagyobb mértékben zöldítsék az iskolákat, óvodákat és az ott töltött hétköznapokat.
Amikor a jelenlegi hulladékhierarchia megszületett [1], a hulladékgazdálkodás arról szólt, hogy az egészségre illetve a környezetre legkevésbé káros módon ártalmatlanítsuk a hulladékot. Annak ellenére, hogy jogilag nem kötelező érvényű, jó eszköznek bizonyult a modern hulladékgazdálkodás felé vezető úton. Azonban a hulladékhierarchia korlátozott és korlátozó is, mert csak és kizárólag környezeti szempontból közelíti meg a helyzetet, azaz nem veszi figyelembe a körforgásos gazdaság felé vezető átmenethez szükséges társadalmi, gazdasági és logisztikai megfontolásokat.
Célunk, hogy Európa elmozduljon egy körforgásos, hulladékmentes (zero waste) gazdaság irányába, ahol a legfőbb értéket az anyagok újrahasználata jelenti, az újrahasznosításra pedig csupán végső megoldásként tekintenek, biztosítva ezáltal, hogy nem kerül hulladék a környezetbe. A betétdíjas rendszer (angolul Deposit return system (DRS)) bizonyítottan a leghatásosabb és legfenntarthatóbb útja annak, hogy ez megvalósuljon.
Ha már környezettudatosság és család, nem fura, hogy milyen ritkán hallunk férfiakat megszólalni a témában? A hétköznapok fenntarthatósága tényleg csak női illatban kapható? Mivel férfiszemszög nélkül koránt sem teljes a kép, május 29-én, a Zöld Kalandozások 4. előadásán Kozma Gergely, az Eco Punk Találkozó alapító főszervezőjének kezébe adjuk a mikrofont, hogy megtudjuk, létezik-e tudatosság szatyorvarrás, szappanfőzés és jóga nélkül.
