Mit (t)együnk az élelmiszerpazarlás ellen?
Az élelmiszerpazarlás globális probléma, rengeteg felmérés, tanulmány foglalkozik a témával, az eredmények pedig meglehetősen sokkolóak és elszomorítóak. Lássuk, mi a helyzet a Magyarországon, és milyen megoldások léteznek!
Jelenlegi helyzet Magyarországon
Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet folyamatosan dolgozik azon, hogy javítson az élelmiszerpazarlás helyzetén, azonban sajnos mindenhol komoly gondot okoz az efféle pazarlás. A felmérések azt mutatják, hogy Magyarországon 1,85 millió tonna élelmiszer vész kárba évente. Tudtad például, hogy jelenleg egy háztartás teljes hulladékának 25%-a élelmiszer? [1]
Ha mindezt forintban szeretnénk megragadni, akkor azt látjuk, hogy ez nagyjából 50 ezer forintot jelent éves szinten háztartásonként. Sokan bele sem gondolnak abba, hogy ez mekkora terhet ró a környezetre, hiszen az élelmiszer nagy utat tesz meg, amíg a tányérunkig ér, majd ha hulladékként végzi a szemétlerakóban, újra terheli a környezetet.
Az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet adatai szerint az élelmiszer egyharmada válik hulladékká világviszonylatban, ami azt jelenti, hogy az üvegházhatású gázok 8%-a ebből keletkezik. [2]
Ahhoz, hogy ezen a problémán dolgozni tudjunk, tudatosabbá kell válni, azonban ez nem megy anélkül, hogy nem tárnánk fel a kialakult helyzet egészét és miértjét.
Miért tartunk ott, ahol?
Az élelmiszer-pazarlás világszerte sarkalatos pont, ahhoz pedig, hogy több hasznos információt is megismerjen ezzel kapcsolatban a társadalom, az Európai Unió egységesíti az ezzel kapcsolatos méréseket, összehasonlítják az adatokat, és elérhetővé teszik azok számára, akik a téma iránt érdeklődnek, netán tudatosabbá szeretnének válni.
A pazarlás oka országonként eltérő, hiszen amíg a fejlődő világban a sokszor rosszul kiépített, hiányos infrastruktúra az egyik legfőbb ok, addig a fejlettebb gazdaságokban az élelmiszerlánc végén, tehát a háztartásoknál keresendő a probléma gyökere, többek között a tudatosság hiánya miatt.
Tény, hogy legnagyobb mértékben a magasabb jövedelemmel rendelkező háztartások pazarolnak, őket követi az egyszemélyes háztartás, hiszen itt sokszor nem fogy el a megfőzött, megvásárolt adag.
A probléma sokrétű, és mind globális, mind lokális szinten szükséges tenni ellene. [3]
Milyen hatással van a pandémia az élelmiszervásárlásokra?
A COVID-19 erős hatással van az élelmiszervásárlási szokásokra is: az utóbbi néhány hónapban sokkal kelendőbbek a tartós élelmiszerek. Ezzel szemben a romlandó termékek iránti kereslet jócskán csökkent. A probléma igen összetett, hiszen a mezőgazdasági munkák is veszélyben vannak, a foglalkoztatás romlott, hiány alakult ki bizonyos vetőmagokból. Emellett azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a gondot sem, amit az élelmiszerpazarlás jelent. A vírus berobbanásakor sokan óriási mennyiségekben kezdték halmozni az élelmiszereket, azonban ennek az az eredménye, hogy rengeteg landolt a kukákban, így az eddig fennálló helyzet tovább súlyosbodott. [4]
Milyen megoldások vannak?
Az egyik legalapvetőbb dolog az, ha hidat építünk, eljuttatva az egyes emberek számára már felesleges élelmiszert azok számára, akik éheznek. Amikor az élelmiszerpazarlásról beszélünk, nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy rengeteg elmaradott, szegény terület van, ahol komoly éhínség uralkodik. Az újraelosztás így kulcsfontossággal bír.
Egyéni törekvések
A pazarlás egyik fő ellenszere legfőképpen a tudatosság, mind élelmiszerfogyasztásban, mind vásárlásban. A sok kicsi sokra megy elvét sosem szabad elfelejteni, nincs ez másképp ennél a problémánál sem.
Korábbi cikkünkben összegyűjtöttünk néhány applikációt, amelyek hatékonyan segíthetnek az élelmiszerpazarlás elkerülésében.
“Élj maradéktalanul!”
Idén augusztusban indult a Médiaunió Alapítvány “Élj maradéktalanul” néven futó kampánya, amelyben az élelmiszerpazarlás csökkentése a cél. A projektben több felületen osztanak meg hasznos tippeket, amelyekkel mindenki kiveheti részét a pazarlás elleni harcból. Erről bővebben ebben a cikkünkben és a projekt saját oldalán olvashatsz. [5]
Munch
A Munch egy nemrégiben indult oldal, amelyen éttermek, pékségek és szállodák (minimum 40 százalékos) kedvezménnyel értékesítik azon ételeiket, amelyeket nem sikerült eladniuk. Így olyan éttermek ételkülönlegességeihez is hozzájuthatunk, amit lehetséges, hogy nem engedhetnénk meg magunknak. A kezdeményezés további erénye, hogy a kiválasztott éttermek egy részében a saját dobozunkban is elvihetjük az ételt. Igaz, ezt jelenleg még nem tudják mindenhol biztosítani, de dolgoznak a környezetbarát csomagolás megoldásán. A Munchon úgy tudunk vásárolni, hogy az éppen aktuális ajánlatok közül a számunkra legmegfelelőbbet kiválasztjuk, és az adott étteremben átvesszük. A kezdeményezés által nem csak a bolygónk jár jól, hanem mi és a vendéglátóhelyek is. [6]
Vedd fel te is a harcot az élelmiszerpazarlással és válj tudatossá a mindennapokban!
További olvasnivaló a témában: https://humusz.hu/sites/default/files/zwe_food_systems_hun.pdf
Forrás:
[1] http://zoldtrend.hu/elelmiszer-pazarlas-magyarorszagon
[2] https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/MEMO_16_3989
[3] https://masfelfok.hu/2019/08/29/etel-a-szemetben-elelmiszer-hulladek-es-...
[4] https://www.agrarszektor.hu/elemiszer/elkeszult-a-jelentes-a-koronavirus...
[5] https://www.eljmaradektalanul.hu/
