Újrahasznosítás

A petrolkémiai iparnak köszönhető műanyagválság felgyorsítja az éghajlatváltozást, megbetegíti a helyi közösségeket, beszennyezi az ivóvíz- és élelmiszerkészleteket, veszélyezteti az ökoszisztémákat és szennyezi a levegőt, a talajt, a folyókat és az óceánokat. A műanyag a teljes életciklusán keresztül szennyez, az alapanyag kinyerésétől a gyártáson át, a lerakásig és az égetésig, és az összes közbenső lépésben. Miközben az iparág 40%-os gyártásnövelést tervez az elkövetkező évtizedre, a “kémiai újrahasznosítás”-nak nevezett technológiai megoldásokat javasolja a műanyagválság a kezelésére. Az ipar arra használja ezt a fogalmat, hogy összekapcsolja az újrahasznosítást a műanyagból üzemanyagot előállító folyamattal, amely valójában a hulladékhasznosítás energiatermelő formája. E tekintetben a BFFP, amelynek tagjai (így a Humusz Szövetség is – a szerk.) a műanyagok teljes életciklusán keresztüli szennyezése ellen harcolnak, elutasítják ezt a megközelítést, mely eltereli a figyelmet a műanyaggyártás csökkentésének sürgető szükségességéről.

A biológiailag lebomló műanyagokról jól tudjuk, hogy miután tipikusan egyszer használatos műanyag termékek alternatívájaként jelennek meg, ráadásul megfelelő hulladékkezelésük, azaz ipari komposztálásuk nem megoldott jelenleg, ezért nem jelentenek valós környezetbarát megoldást a műanyagszennyezés problémájára. Ezt támasztja alá a nemrég megjelent EASAC tanulmány is.

A textilipar környezeti lábnyomának jelentős csökkentéséhez a jelenlegi üzleti modell radikális újragondolására lesz szükség: az egyre több új termék értékesítésén alapuló modell helyett egy olyat kellene kialakítani, amely a hulladékmegelőzésen és az erőforrás-hatékonyságon alapul.

Egy új EU-s kutatás szerint bizonyos elektronikai készülékek akár 18 évvel is rövidebb ideig működnek, mint ami a tervezett élettartamuk alapján várható lenne. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) a termékek élettartamának meghosszabbítása érdekében a javítást, szervizelést terhelő áfa csökkentését javasolja.

A ghánai Agbogbloshie-nál nincs mérgezőbb hulladéktelep a bolygón. Fillérekért dolgoznak heti hatszor 12 órát fiatal fiúk a gyilkos füstben. A problémának csak egy része, hogy a gazdagabb országokban kidobáljuk az elektromos eszközeinket, Afrikában ugyanis lesz egy második életük, mielőtt máglyára vetnék őket. A 24.hu riportja.

Hazánkban az uniós átlag felét sem gyűjtik be italos kartondobozokból - még úgy sem, hogy az elmúlt 4 évben egyébként növekedett a környezettudatos hozzáállás a magyar lakosság körében.

A reciklálás ugyan újkori fogalom, ám az alapjai messze az ókorba nyúlnak vissza.

Hatalmas túlkínálat alakulhat ki a műanyagtermékekből a világon, ugyanis rengeteg petrolkémiai üzem épül főleg Ázsiában, és már a koronavírus válság kirobbanása előtt is nyomás alá kerültek az árrések.

Ember okozta krízishelyzet a műanyagszennyezés, amely világszerte mindenhol hatással van a környezetre és azokra az emberekre, akik szennyezett területen élnek. A Humusz által mindeddig kétszer elérhetővé tett film három kontinenst beutazva mutatja be a szeméttel teli mezőket, a hulladékhegyeket, a kosszal telt folyókat és állóvizeket, valamint a műanyaggyártásból és -feldolgozásból származó mérgező anyagokkal szennyezett régiókat. A mindenki számára tanulságos eseteket bemutató műsort vasárnap este 20:00 órakor láthatták először a nézők a Discovery műsorán.