A divatipar jövője: az újrafelhasználás, a javítás és az átalakítás
A textilipar környezeti lábnyomának jelentős csökkentéséhez a jelenlegi üzleti modell radikális újragondolására lesz szükség: az egyre több új termék értékesítésén alapuló modell helyett egy olyat kellene kialakítani, amely a hulladékmegelőzésen és az erőforrás-hatékonyságon alapul.
Amíg évente exponenciálisan egyre több új ruhát adnak el, addig az iparág súlyosan negatív környezeti hatása is növekszik – függetlenül a textilhulladék új fonalakká és szövetekké történő újrafeldolgozásának technológiai fejlődésétől vagy az kisebb hatású gyártási technikák nagyobb mértékű elterjedésétől.
Ez azt jelenti, hogy elsősorban a szűz, a gazdasági körforgásba első alkalommal belépő forrásokból készült új textiltermékek mennyiségét kell csökkentenünk.
Az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB) hírportálja, a META összegyűjtött néhány követendő példát, amelyek az újrahasználatra, javításra és az átalakításra helyezik a hangsúlyt. A döntéshozók felelőssége, hogy olyan szabályozást hozzanak létre, amely az ezekhez hasonló jó gyakorlatok megvalósítását segítik és ösztönzik, és hozzájárulnak, hogy ez az irány lehessen az új norma.
Újrafelhasználás: megosztás és csere
Az amszterdami Lena Fashion Library arra bátorít mindenkit, hogy gondolja újra a ruhákhoz fűződő viszonyát: kölcsönözési szolgáltatásuk segítségével a látogatók a divatos termékeket úgy tudják kölcsönözni, akár egy könyvet a könyvtárban. Az ír kölcsönzési platform, a Sharedrobes „peer to peer” modellben működik: lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy pénzt keressenek azáltal, hogy ruházatukat másoknak kölcsönadják. Az írországi Swapsies és a szlovéniai Swap Party ruházati cserebere börzéket szervez, míg az ír NuWardrobe alkalmazásban minden „megosztásra elérhető”, nem pedig „eladó”. (A Humusz is rendszeresen szervez, illetve támogat használtruha börzéket.)
Javítás: otthon és a boltokban
Egyes márkák úttörő szerepet játszottak a javítási rendszerek kialakításában. A svéd Nudie Jeans farmer márkacég világszerte javítóműhelyek és partnerek hálózatával működik, ahol az ügyfeleik elvihetik sérült, kiszakadt farmerjeiket. A német szabadidős ruházati márka, a Vaude házon belüli javítási szolgáltatást is kínál, valamint vásárlóiknak is igyekeznek minden segítséget megadni, hogy saját maguk javítsák meg a megvásárolt termékeket: honlapjukon javítási útmutatókat tesznek közzé, valamint a javításhoz szükséges alapanyagokat is elérhetővé teszik. A Pool egy kis belga társadalmi vállalkozás, amelynek célja a ruházati cikkek élettartamának meghosszabbítása a fogyasztók képzésén keresztül: különböző ruhadarabok javítását ismertetik edukációs jellegű workshopokon.
Átalakítás: újrahasznosítás (upcycling) és újragyártás
Számos olyan cég és tervező van, amely az egyébként hulladékégetőbe vagy -lerakóba kerülő textíliákat használja fel: darabjaira szedi, és valami új dologgá alakítja. A folyamatot „upcycling” néven szoktuk említeni. Egy kisebb márka, az Isatio például Belgiumban volt úttörője ennek a koncepciónak. Talán az egyik leginspirálóbb példa a francia La Tête dans les Nuages cég, amely a kiszuperált léghajók textilanyagából többszínű babzsákokat készít (igaz, ha a szó szorosabb értelmében nézzük, erre talán inkább a „downcycling” kifejezést használnánk…). A vállalat ráadásul különös figyelmet fordít arra, hogy olyanok számára is munkalehetőségeket teremtsen, akik valamilyen oknál fogva kiszorultak a munkaerőpiacról.
Cikk és képek forrása: meta.eeb.org
