Kevesebb ideig használjuk az elektronikai eszközeinket, mint amennyire tervezték őket

  • 2020. június 24.
  • Gyuri

Egy új EU-s kutatás szerint bizonyos elektronikai készülékek akár 18 évvel is rövidebb ideig működnek, mint ami a tervezett élettartamuk alapján várható lenne. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) a termékek élettartamának meghosszabbítása érdekében a javítást, szervizelést terhelő áfa csökkentését javasolja.

Az EU-s intézmény frissen közzétett tanulmánya azt vizsgálja, hogy az elektronikai eszközök bevonása a körforgásos gazdaságba milyen előnyökkel jár a környezet számára. Ez már csak azért is kiemelten fontos kérdés, mert egy személyre vetítve évente több mint 20 kg elektronikai terméket gyártanak az EU-s piacra, és négy különféle termékkategória megvizsgálása alapjána a tervezett vagy elvárt élettartamnál legalább 2,3 évvel rövidebb élettartam a jellemző.

Az elemzés szerint a legnagyobb különbség a termék tervezett és tényleges élettartama között a televíziók esetében figyelhető meg: ezek átlagosan 7,3 évig vannak használatban, pedig mintegy 25 évre tervezték őket. A 10 éves élettartamra tervezett porszívók és mosógépek általában hozzávetőleg nyolc évig tartanak ki a háztartásokban. Az okostelefonokat, amelyeknek az elvárt élettartama 5,2 év, csupán mintegy 2 év használatra tervezik.

Kevesebb ideig használjuk az elektronikai eszközeinket, mint amennyire tervezték őket

Az EEA szerint a termékek élettartamának meghosszabbítására és a korai elavulásuk ellen irányuló intézkedések jelentősen hozzájárulhatnak az EU környezetvédelmi, éghajlati és körforgásos gazdasággal kapcsolatos célkitűzéseinek eléréséhez. A dokumentum megállapítja, hogy érdemes kiterjeszteni és előremozdítani a körkörös üzleti modelleket az ökodizájnra, az energetikai címkézésre, zöld közbeszerzésre és kiterjesztett gyártói felelősségére vonatkozó intézkedések támogatásával.

Az ügynökség jelentése az EU frissített körforgásos gazdasági cselekvési tervének márciusi közzétételét követően jelent meg - ez már magában foglalta az ökodizájn szabályainak az energiateljesítményen túlmutató kibővítését olyan szempontokkal, mint például a tartósság és a javíthatóság, a termékek újrafelhasználhatóságának és fejleszthetőségének biztosítása, valamint az újrahasznosított nyersanyagtartalom növelése, illetve a veszélyesanyag-tartalom csökkentése.

 

 

Hazai javaslatok

Mindez nagyban összecseng a Humusz Szövetség, valamint a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Tudatos Vásárlók Egyesülete által kidolgozott javaslatokkal, amelyek részletesen a "Javaslatok az életigenlő gazdaságért" c. dokumentum 5. mellékletében olvashatók: Javaslatok az elektronikai termékek gyártásának, használatának és hasznosításának fenntarthatóbbá tételéhez.

Az alábbi linken elérhető mellékletben is hangsúlyoztuk, hogy a következő intézkedéseket mind hazai, mind nemzetközi szinten meg kell hozni, illetve támogatni kell: "a tartós fogyasztási cikkek jótállási idejének növelése; gazdasági ösztönzők bevezetése a tartósabb termékek gyártói számára; fogyasztói kampányok a tovább- és újrahasználat érdekében; az újrahasznosítás hazai technikai, technológiai kapacitásaink fejlesztése; teljesebb körű információk biztosítása a termékekről, a reklámok szabályozása; jogszabályi eszközökkel a gyártók ösztönzése a javíthatóság könnyebbé tételére; a javítási szektor segítése; egyéni, közösségi akciók támogatása; környezetileg és társadalmilag igazságosabb közbeszerzések; új típusú termékhasználati modellek támogatása; aktív részvétel a nemzetközi együttműködésben a tartósabb termékekért; a tervezett elavulás büntethetősége."

 

Az újrahasználat és az újrafelhasználásra történő előkészítés egyébként a hulladékhierarchiában és a "Nulla Hulladék Hierarchiában" is fontos szerepet tölt be, erről bővebben ITT és ITT írtunk. A javítóműhelyeket tartalmazó adatbázisunk IDE kattintva érhető el, a hazai újrahasználati központokról pedig ITT írtunk.

 

Adatok forrása: eea.europa.eu

Borítókép: Pexels