Belgiumban a 80-as években lezajlott közigazgatási reform során változott meg a környezetvédelmi (és azon belül a hulladékgazdálkodási) igazgatási rendszer. Azóta az ország három régiója (a flamand, a vallon és a brüsszeli) önállóan alakíthatja ki környezetvédelmi szabályozását.
Magyarországon évente több tízezer tonna ruházati cikk válik szemétté. Egy ezerfõs település háztartási textilhulladéka ugyanakkor tíz, a munkaerõpiacon halmozottan hátrányos helyzetben lévõ embernek (fogyatékossággal élõ, nagycsaládos, megváltozott munkaképességû, képzetlen) adhat munkát, akár otthon, házi bedolgozói rendszerben is. A hulladékfeldolgozás e mûfaja nemcsak a szemét mennyiségét csökkenti, de a mûhelymunkában részt vevõ emberekre jótékony hatással is van, mert alkotó munkát végezhetnek.
A fenntartható fejlõdés jelentõsége az elmúlt években, a legtöbb országban kormányszintû környezetvédelmi programok alapvetõ elemévé vált. Ezenfelül külföldön és hazánkban is egyre több gazdálkodó szervezet nyilvánítja ki környezetvédelmi politikáját. A fenntartható fejlõdés elve egyrészt a termékek és szolgáltatások elõállítására, másrészt a fogyasztásra (fogyasztói magatartás befolyásolása, környezeti tudatosság fejlesztése) vonatkozhat. A következõkben az elõbbire helyezzük a hangsúlyt.
A téma bizonyára számos olvasónak ismerõs, hiszen a KukaBúvár már többször foglalkozott a kicsik popsijának tájával. Tekintettel a probléma erõsen ismétlõdõ jellegére, úgy véltük, nem árt újfent elõszedni, már csak azért sem, mert a közelmúltban a KukaBúvár Egyesület levelezõ listáján számos hozzászólás érkezett az egyik jövendõ apuka által feltett kérdésekre.
A háztartási hulladékok témaköre lassan nálunk is " miként tőlünk nyugatabbra " a hazai iskolai környezeti nevelés egyik legjelentősebb tevékenységi területévé válik.
A félév kezdete után, az egyetemi tankönyvvásárlás egyik jellemző időszakában, ki-ki a számára már nem szükséges könyveit és jegyzeteit adhatta el, és ezzel egy időben beszerezhette az éppen aktuálisakat.
A természettel harmóniában élő kultúrákban természetes volt a hulladékmentes háztartás, azaz a melléktermékek hasznosítása és visszaforgatása a természetbe, pl. a talaj termőerejének megőrzése céljából. A paraszti kultúrában a szemétdomb, a trágyadomb és az árnyékszék használata teljesen általános volt. Ezek tartalmát a komposztálódás után a mezőgazdaságban hasznosították. A középkorban az árnyékszék tartalmáért pénzt adtak. A feljegyzések szerint nagy értéket tulajdonítottak neki. A minimális kikiáltási ár meghatározása után, mely az anyag térfogata és a minősége szerint változott, árverésre bocsátották. A kínaiak vendégszeretete közismert, szívesen befogadják éjszakára és megvendégelik a megfáradt vándort. A kultúrához hozzátartozik, hogy a vendég az eltávozás előtt meglátogatja az árnyékszéket. Ha ezt elfelejtette volna, akkor a gazda finoman figyelmeztette erre.