Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 15 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hulladékkezelés a flamand régióban

Év: 
2005
Szám: 
Tavasz
Szerző: 
Balogh Emese , Nuria Alonso Leal

Belgiumban a 80-as években lezajlott közigazgatási reform során változott meg a környezetvédelmi (és azon belül a hulladékgazdálkodási) igazgatási rendszer. Azóta az ország három régiója (a flamand, a vallon és a brüsszeli) önállóan alakíthatja ki környezetvédelmi szabályozását.

A flamand régióban az OVAM nevû szervezet felel az 5 éves hulladékgazdálkodási tervek kidolgozásáért és végrehajtásáért. Az elsõ terv 1986-ban lépett életbe. Akkoriban az elsõdleges feladatnak a szelektív gyûjtés bevezetését tekintették. Azóta kiépült egy jól mûködõ rendszer, amelynek hatására a maradék (tehát nem hasznosítható, csak égetéssel vagy lerakással kezelhetõ) hulladék mennyisége fokozatosan csökken, az újrahasznosított hulladékok aránya ezzel párhuzamosan nõ. Nem történik azonban semmi érdemi intézkedés a keletkezõ hulladékok mennyiségének csökkentése terén, így nem csoda, hogy az EU többi országához hasonlóan az egy fõre jutó háztartási hulladék mennyisége évrõl évre növekszik. 1995-ben a flamand régió egy lakosa átlagosan még „csak” 492 kg hulladékot termelt, 2002-ben ez az érték azonban már 564kg.
A régióban alapvetõen az újrahasznosításra koncentrálnak, ezt az iparágat kívánják helyzetbe hozni, versenyképességét növelni. Ennek eszköze lehet például, hogy az égetés és a lerakás díját fokozatosan emelik, a rájuk vonatkozó elõírásokat szigorítják. Fontos elõrelépés, hogy nem tervezik újabb égetõk építését, lerakásban pedig az önellátás a cél (a flamand régió szemetét nem kívánják más területekre szállítani és lerakni). Mivel korábban a lerakás és az égetés volt a fõ hulladékkezelési mód, a 6 millió lakosú flamand régióban már jelenleg is közel 10 kommunális égetõ és 12 lerakó mûködik. Érthetõ, hogy ezek után nem szeretnének újabb ártalmatlanító berendezéseket építeni.
A maradék hulladék mennyiségének csökkentésére ütemtervet készítettek. a 2003-2007 idõszakra szóló terv során a régió lakosainak maradék hulladék termelését az ábrán bemutatott ütemben kívánják csökkenteni. Ez a cél akkor valósulhat meg, ha az újrahasznosítás aránya növekszik, ezért 2007-re a háztartási hulladék 69%-át szeretnék másodnyersanyagként felhasználni.
Hulladékcsökkentõ intézkedések
A 90-es évek közepére a szelektív gyûjtés a legtöbb helyen általánossá vált, ezért 1995-ben a flamand kormány úgy döntött, hogy a továbbiakban hangsúlyosabban fog a megelõzésre koncentrálni. a korábban már említett célok mellett megjelentek újabbak is, mint például:
• az ökológiailag felelõs fogyasztás ösztönzése
• olyan rendszer kialakítása, amelyben a szemétkezeléshez a háztartások a jövõben nagyobb arányban járulnak hozzá (korábban a költségek kb. 50%-át az önkormányzatok fedezték).
A célok eléréséhez az alábbi programokat indították el:
Differenciált szemétdíj rendszer bevezetése
A flamand települések többségében bevezették a differenciált szemétdíj fizetés rendszerét. Ez azt jelenti, hogy a lakosok különbözõ térfogatú szemetes zsákokat igényelhetnek a szolgáltatótól – külön a maradéknak és külön a hasznosítható hulladékoknak. a maradék hulladékok esetében a zsákok ára térfogat szerint változó (0,5-3,75 €), a hasznosítható anyagok zsákjáért pedig az elõbbieknél alacsonyabb fix összeget (0,25 €) állapítanak meg. Tehát a fogyasztó a szeméttermelése arányában fizet a hulladékszállításáért és a kezelésért. Ez a rendszer egyrészt vásárláskor a hasznosítható anyagok választására, másrészt kevesebb szemét termelésére ösztönöz. Természetesen ehhez a termékkínálatban meg kell jeleníteni a hulladékszegényebb és újrahasznosításra alkalmas alternatívákat is.
Házi komposztálás támogatása
A régióban több helyen is „komposztmester tanfolyamok” indultak. Akik elvégezték, vállalták, hogy továbbadják tudásukat szomszédjaiknak, ismerõseiknek. a kampánynak köszönhetõen 2002-ben a flamandok 34 %-a komposztált.
Használt tárgyak boltja (reuse center)
A régióban egyre több olyan bolt mûködik, amely használt tárgyak vételével és eladásával foglalkozik. a boltok 20.000 tonna újrahasználható tárgy, eszköz begyûjtését, cseréjét és árusítását tették lehetõvé, és egyúttal 1000 új munkahelyet teremtettek.
Szemléletformálás
A régió honlapot mûködtet, amely segítséget nyújt a környezettudatos vásárláshoz. Az iskolákban környezeti nevelési programot indítottak „Egész évben zöld osztályba járok!” címmel.
Rendezvényeken, turisztikai régiókban támogatják pl. a mûanyag poharak újrahasználatát, a fürdõhelyeken az ivókulacsok használatát népszerûsítik.
Az angliai Milton-Keynes-hez hasonlóan támogatást adnak a cserélhetõ bélésû pelenkák használatához.
Vállalatokra vonatkozó programok
Visszavételi kötelezettséget írtak elõ pl. elemekre, gyógyszerekre, elektronikai berendezésekre.
Önkéntes megállapodásokat kötnek vállalatokkal egy-egy konkrét feladat, cél megvalósításáért.Azoknak a vállalatoknak, melyek évente 10 tonnánál több csomagolóanyagot dobnak a piacra, hulladékmegelõzésrõl szóló tervet kell készíteniük.
A továbblépés lehetõségei
A felsorolt kezdeményezések sajnos nem tudták megállítani a települési hulladékok mennyiségének növekedését, ezért a flamand kormány és a hulladékgazdálkodásért felelõs OVAM a 2003-2007 közötti idõszakra új ötlettel állt elõ. Hulladékgazdálkodási tervükben háromféle forgatókönyvet dolgoztak ki:
1.    A „fokozatos” program célja, hogy 2007-re a maradék hulladék 133.000 tonnával csökkenjen.
2.    A „fenntartható” program célja, hogy 2007-re a maradék hulladék 441.000 tonnával csökkenjen.
3.    A „fenntartható-plusz” program, hogy 2007-re a  maradék hulladék  553.000  tonnával  csökkenjen.
Ha a 3. forgatókönyv valósulna meg, akkor 2007-re akár az 1995-ös hulladéktermelési szintre is visszatérhetnének. a terv végrehajtásához az eddiginél sokkal több forrást biztosítanak.
Láthatjuk, hogy a flamand kormány „hulladékmegelõzés”-nek tekint több olyan intézkedést is, amelyek az OECD definíciója alapján (ld. a Fogalmi zûrzavar c. írást) nem ebbe a kategóriába sorolandók. Ez sajnos nem csak a flamandokra jellemzõ. a lerakóra kerülõ hulladékok mennyiségének csökkentését az EU-ban is sokszor megelõzésnek nevezik, noha ez nem valódi megelõzés (azaz nem a hulladék keletkezésének megelõzése), hanem csak a hulladékok hasznosítási arányának növelése.
A háztartási hulladékok mennyiségének folyamatos emelkedése sajnos azt mutatja, hogy a valódi megelõzést segítõ hatékony intézkedések hiányoznak. Ez nem csak a flamandokra, de általában az EU tagállamaira is igaz.
Ennek ellenére a flamandok hulladékgazdálkodási elképzelései elõremutatóak. Láthatóan fokozatosan igyekeznek a valódi megelõzés felé haladni, és a kérdést hosszú távon is elfogadhatóan kezelni.


További információ:
http://www.ovam.be