Felnőttképzés

Gyõr önkormányzata úgy döntött, hogy 2001. évben az egész városra kiterjeszti a lakossági szelektív hulladékgyûjtést. A gyûjtõszigetek kialakítására 9 M Ft-ot, a gyûjtõedényzet beszerzésére 35 M Ft-ot szavaztak meg -- a rendszer üzemeltetése pedig évi 16 M Ft-ot jelent majd. A gyûjtéshez kapcsolódó lakossági ismeretterjesztés fedezetét (9 M Ft) állítólag az Öko-Pannon Kht. (lásd keretes írásunkat) biztosítja. A REFLEX Környezetvédõ Egyesület a tervezet véleményezésekor, a Környezetvédelmi Bizottságnál (KB) próbálta érvényesíteni a szándékkal kapcsolatos szakmai álláspontját, javaslatait. A beadványt a bizottság szó nélkül "lenyelte". Ezután a REFLEX és a HuMuSz közvetlenül a képviselõkhöz fordult, ahol -- hálátlan feladatként -- felhívta a figyelmet a tervezett rendszer súlyos szakmai tévedéseire.

A wageningeni egyetemen megpróbáltam felderíteni, miként néz ki egy átlagos holland város hulladékának összegyûjtése, elszállítása és kezelése. Az eredmény meglepõen jó, a módszer pedig példaértékû hazai településeink számára is. Az önkormányzat felelõs munkatársa készséggel válaszolt kérdéseimre.

Ez év novemberében volt szerencsém megtekinteni egy immáron öt éve mûködõ és folyamatosan bõvülõ szelektív hulladékgyûjtési rendszert a magyar-szlovák határ közelében. Sajnos nem hazánk keblein belül, hanem a szlovákiai Hornád (nálunk Hernád) régió községeiben. (Egyébként tipikus közép-európai történet, hogy a Magyarországgal határos falvakban magyar ajkú lakost elvétve találni, sõt az egyik község teljes lakossága betelepített cseh.)

Az uniós irányelvek elõírásai alapján 2008-ra az építési hulladékok tekintetében is az 50 százalékos újrahasznosítási arányt kell elérni. Ezt a célt csak új szemléletû épülettervezéssel és piaci magatartással érhetjük el, amit új szabályozóknak kell kikényszeríteniük. Hoz-e új szemléletet az új szabályozás?

Híre ment egy iskolának, ahol sajátos módon ösztönzik a szelektív gyûjtést. Meg is kerestem Patkó Imrét, az ötletgazdát, hogy avasson be a rendszer rejtelmeibe.

Az Öko-Pannon és még néhány cég roadshow-t szervezett a fehérvári úti mûvelõdési házba. Mivel volt a dolognak némi környezetvédelmi beütése, úgy gondoltam, megnézem, mi zajlik egy ilyen helyen.

A múltkori számban beszámoltam a városunkban fennálló állapotokról. Az akkori végkicsengés nem volt túl pozitív. Ha a megelõzésre, a termelt hulladék mennyiségének csökkentésére nem is látni erõfeszítéseket, a kezelés terén várható némi javulás; ezeket gyûjtöttem össze.

Indulásakor, 1998-ban, 5 éves lépéselõnyben volt Törökbálint szelektív hulladékgyûjtõ rendszere Magyarország más településeihez képest. Az ezredfordulón mindössze tizenegynéhány hazai településen mûködött folyamatosan szelektív hulladékgyûjtés. A településen mára az önkormányzat és a Kerekdomb Környezetvédelmi Egyesület – a szolgáltató közremûködésével – elérte azt, hogy az összes szelektíven elhelyezhetõ hulladék leadható a településen. Természetesen reméltük és vártuk, hogy az EU-ba történõ belépésünk nagy változást hoz az ország szelektív hulladékkezelésében. Ez a változás községünket is elérte. Nagyon hirtelen, és nem egészen úgy, ahogy gondoltuk. Lássuk az elõzményeket!