A környezet védelme közös ügyünk, a környezettudatos szemléletet nem lehet csak jogszabályok alkotásával, végrehajtásával és számonkérésével kialakítani. Az óvodákban, iskolákban szinte észrevétlenül tanulják meg a gyerekek, hogyan vigyázzanak a környezetükre. A környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény a környezettudatos magatartás kialakításának szükségességét is előírja. Hogy hogyan neveljék, tanítsák és vezessék rá az óvodákban és az iskolákban a gyerekeket a Föld, a növény- és állatvilág szeretetére, tiszteletére, arra teljesen kidolgozott receptet nem adtak, nem adhattak a törvényalkotók. Az óvónők és a tanárok ennek kialakítására bizonyos mértékig szabad kezet kaptak.

Dunaújvárosban 2000. októberében egy sikeres minisztériumi pályázat kapcsán indult meg a szelektív hulladékgyűjtés szervezése. Először csak három általános iskola, a tanév végén már egy óvoda, két középiskola és nyolc általános iskola találta úgy, hogy a környezettudatos szemlélet kialakításának a személyiség egészére kell irányulnia. A tiszta környezet iránti igényre, tapasztalatok gyűjtésére, szokások kialakítására, az értékrendek felállítására  a jellem formálására, a pazarló élet visszaszorítására már kisgyermekkorban oda kell figyelni. Mivel városunkban, a papírt kivéve, korábban nem volt szelektív gyűjtés, ezért akciónk nyomán a szemétszállító cégek rákényszerültek az eltérő hulladékféleségek külön kezelésére, mely végül kikényszerítette az újrahasznosítással foglalkozó vállalatok felkeresését is.

A meg nem termelt hulladék lenne az ideális állapot, de a manipulált információk (a szükségletről illetve az áru használati értékéről) a reklámokon keresztül bombázzák nap mint nap a fogyasztókat. Hálátlan pedagógiai feladatnak tűnik, de ha a gyerekekkel egyre több ismeretet közlünk a szükségletek mibenlétéről, az ?eldobó társadalom? működéséről és a fogyasztás valódi (ökológiai, szociológiai) áráról, még visszafordítható lehet ez a folyamat.

Kötelességünk megismertetni a gyerekekkel a hulladékkeletkezés valós okait, a másodnyersanyag értékét és az értelmes beavatkozási lehetőségeket.

Mindez szoros összefüggésben van egyrészt a Föld rohamosan fogyó nyersanyagkészleteinek problémájával (a pazarlással)  másrészt a termelés mikéntjével, a fogyasztás motivációjával és módjával. Az eldobó csomagolás tetemes mennyisége arra készteti a termelőket, hogy még több ilyenben hozzák forgalomba a termékeket. A fogyasztás módja azonban nemcsak a gazdaságot, de az életminőséget is alapvetően meghatározza.

Egyetértek több hazai környezetvédő azon véleményével, hogy a jelenlegi újrahasznosítási lehetőségek és másodnyersanyag-piac mellett egyetlen szelektív hulladékgyűjtés sem lehet nyereséges, hogy a lakosság pénzét, együttműködési készségét egy olyan  a csomagolóipar elvárásai szerint kialakított ? rendszerre pazarolják, ahol újrahasznosításra alkalmatlan vagy piacképtelen hulladékokat gyűjtenek be?. De pedagógusként tudatformáló feladatra vállalkozhatom, amelynek célja a megelőzés. Elkerülhetetlen azonban a hasonló akciókban való részvétel is (lásd minisztériumi pályázat), amely tűzoltás csupán, de lehet, hogy az otthagyott, eldobált csomagolóanyag ellenkező hatású lett volna. A gyerekek munkabírása, romlatlan értékítélete magával ragadta a felnőtteket is. Ha az ilyen-olyan löttyök fogyasztását megakadályozni nem is tudjuk, de a szeméttelepek hulladékát csökkenthetjük.

A kulturált szelektív hulladékgyűjtés ez év januárjában városunkban is megindult: összesen huszonöt gyűjtőszigetet telepítettek a város különböző pontjaira. E helyeken négy tároló áll rendelkezésre a papír, a fémdoboz, az üveg (fehér és színes együtt) valamint a műanyag (PET) palackok elkülönített gyűjtésére. Az így különválasztott hulladékért a lakosságnak nem kell szemétdíjat fizetnie. A szállító telephelye mellett kialakított hulladékudvarban válogatják, bálázzák, és továbbítják újrahasznosításra. Dunaújváros és környékének 97.000 lakosa évente 60.000 tonna hulladékot termel, amelynek 62 %-a vegyes hulladék, műanyag 5,5%, fémhulladék 3%.

A példa követendő, és köszönet illeti valamennyi résztvevőjét.