Évek óta nem volt fám karácsonykor. Idén sikerült gyökeres fenyõt vennem. Eljött a várva várt este és végre nem kellett lelkiismeret furdalással kucorognom a fenyõfa alatt, mert tudtam, az ünnepek után visszaválthatom a fámat, melyet erõpróbáló mutatványként cipeltem fel kis panellakásomba.

Sokan úri hóbortnak tartják nálunk (a tömbben) a visszaváltható karácsonyfa vásárlását. A városban  "Veszprém nem egy nagy hely ugyibár " százan vettek gyökeres fát, negyvenen hozták vissza. Tehát a fennmaradó 60 ember, család, közösség úgy tartotta jónak, hogy maga nevelgeti tovább kicsiny, ámbár igen formás ezüstfenyõjét. <>Igaz az ezüstfenyõ nálunk nem õshonos, és kár volna a környezetünket gyökeresen átformálni, de talán még mindig jobb megoldás, mint eltüntetni az erdõket saját gusztusunk szerint ? méláztam.

Eljöttek az ünnepek, nézegettem büszkén a fámat. Valami furcsa érzés kezdett el bennem élni. Eddig azt hittem a fa hiányzik a karácsonyomból. Aztán rájöttem, hogy a fény.