Felnőttképzés

Szentlőrincen (a főváros jelenlegi XVIII. kerületében) olyan hulladékfeldolgozó üzem működött már a 20. század fordulóján, amely mintatelepnek számított az egész világon. Az érdeklődő szakemberek még az Egyesült Államokból is eljöttek, hogy saját szemükkel láthassák az akkori technológiai színvonalon épült komposztáló létesítményt. Ma már csak rom és borzalmas bűzt eregető rothadó hulladékhalmaz áll a Cséry-telepen. Az önkormányzat komposztálótelepként szeretné hasznosítani a területet, ám érdekes módon a meghirdetett lakossági fórum elmaradt

Tura-Galgamácsa térségében 2001. óta négy település összefogásával jól működő szelektív hulladékgyűjtés folyik  erről a KukaBúvár is beszámolt (2002. nyár). Nemrégiben megjelent az Ökopannon Kht., az újrahasznosítás koordínálására felkent szervezet (Tura az egyetlen(!) település, ahol sikerült szerződést kötniük a szelektív gyűjtés támogatására ), és előadta a tutifrankót.

Nem kétséges a HEEB-k veszélyessége. Megfelelő tájékoztatással, szemléletformálással a veszélyesség csökkenthető. A jelenlegi kezelési eljárás egyik lehetséges útja, hogy a fogyasztók az elhasznált (nem szervizelhető és nem használható!) készülékeket szakszerű kezelésre átadják. A Veszprémi Egyetemen ezzel kapcsolatban készítettünk felmérést.

A Hulladék Munkaszövetség kétnapos nyaralást szervezett a Konténer-szigetekre. Az üdülés alkalmával sok érdekességet tudhatunk meg a szelektív gyűjtés csinjáról-binjáról Nagy Tamás utazásszervező, Bödecs Barnabás túravezető és a számos előadó segítségével.

Egy tanulmányút keretében a HuMuSz munkatársai két osztrák és egy német újrahasználati központot látogattak meg. Titkos vágyunk, hogy egyszer nekünk is legyen egy ilyen. De mi is az az újrahasználati központ?

Belgiumban a 80-as években lezajlott közigazgatási reform során változott meg a környezetvédelmi (és azon belül a hulladékgazdálkodási) igazgatási rendszer. Azóta az ország három régiója (a flamand, a vallon és a brüsszeli) önállóan alakíthatja ki környezetvédelmi szabályozását.

Magyarországon évente több tízezer tonna ruházati cikk válik szemétté. Egy ezerfõs település háztartási textilhulladéka ugyanakkor tíz, a munkaerõpiacon halmozottan hátrányos helyzetben lévõ embernek (fogyatékossággal élõ, nagycsaládos, megváltozott munkaképességû, képzetlen) adhat munkát, akár otthon, házi bedolgozói rendszerben is. A hulladékfeldolgozás e mûfaja nemcsak a szemét mennyiségét csökkenti, de a mûhelymunkában részt vevõ emberekre jótékony hatással is van, mert alkotó munkát végezhetnek.

A fenntartható fejlõdés jelentõsége az elmúlt években, a legtöbb országban kormányszintû környezetvédelmi programok alapvetõ elemévé vált. Ezenfelül külföldön és hazánkban is egyre több gazdálkodó szervezet nyilvánítja ki környezetvédelmi politikáját. A fenntartható fejlõdés elve egyrészt a termékek és szolgáltatások elõállítására, másrészt a fogyasztásra (fogyasztói magatartás befolyásolása, környezeti tudatosság fejlesztése) vonatkozhat. A következõkben az elõbbire helyezzük a hangsúlyt.