A félreértések elkerülése végett tisztázzuk, hogy most nem a tetralottó akció nyerteseinek stockholmi suhanása követezik (ld. előző KukaBúvár), hanem az összegyűjtött italoskarton (ahogy a gyártó nevezi) avagy a kombinált italosdoboz (ahogy mi emlegetjük) útját követhetjük nyomon egészen Dürenig.
A tatabányai Geofil Kft. technológiájával az üvegbõl különbözõ méretû (2-25 mm) gázosított golyókat állítanak elõ, melyet az építõipar kavics helyett használhat. Az így készült beton 30-40%-kal könnyebb, vasalási igénye harmadára csökken, valamint hõ- és hangszigetelése jelentõsen megnõ. Mindez azt jelenti, hogy hulladékból karcsúbb hidak, merészebb vonalvezetésû házak épülhetnek sokkal kevesebb szállítással, utólagos szigetelés nélkül és tájsebeket ejtõ bányászkodás elkerülésével.
A Kerepesen mûködõ "Összefogás Környezetünk Védelmére" nevet viselõ egyesület tagjaként, és a helyi kertbarát kör elnökeként is szívügyemnek tartom a KukaBúvár által is napirenden tartott problémák megoldását. Így kezdtem el mintegy évtizede a különbözõ ûrtartalmú flakonok hasznosítását kertészeti célokra. Az eredmények minden elképzelhetõt felülmúltak!
Közel másfél éves elõkészítõ munka után, 2002. április 19-én, Föld Napja alkalmából tartottuk a szelektív hulladékgyûjtõ udvar megnyitóját a kistarcsai lakótelepen. A 350 lakásból álló lakótelepen indult szelektív hulladékgyûjtési programhoz csatlakozott a helyi általános iskola és az óvoda. Az udvar a Környezetvédelmi Minisztérium és a Kistarcsai Polgármesteri Hivatal építõanyagra fordított támogatásával, az alapítvány önkénteseinek és polgári szolgálatosainak munkájával készült el. A környezetvédelmi tanácsadó iroda az Ökotárs Alapítvány segítségével nyílik meg.
Rövid hír formájában tavaly beszámoltunk arról, hogy Galgamente négy településén (Tura, Galgahévíz, Vácszentlászló és Zsámbok) egyedi szelektív hulladékgyûjtés indult. Az egyéves tapasztalokról faggattam Benke Sándort, a turai regionális hulladéktelep vezetõjét.
Gyõr önkormányzata úgy döntött, hogy 2001. évben az egész városra kiterjeszti a lakossági szelektív hulladékgyûjtést. A gyûjtõszigetek kialakítására 9 M Ft-ot, a gyûjtõedényzet beszerzésére 35 M Ft-ot szavaztak meg -- a rendszer üzemeltetése pedig évi 16 M Ft-ot jelent majd. A gyûjtéshez kapcsolódó lakossági ismeretterjesztés fedezetét (9 M Ft) állítólag az Öko-Pannon Kht. (lásd keretes írásunkat) biztosítja. A REFLEX Környezetvédõ Egyesület a tervezet véleményezésekor, a Környezetvédelmi Bizottságnál (KB) próbálta érvényesíteni a szándékkal kapcsolatos szakmai álláspontját, javaslatait. A beadványt a bizottság szó nélkül "lenyelte". Ezután a REFLEX és a HuMuSz közvetlenül a képviselõkhöz fordult, ahol -- hálátlan feladatként -- felhívta a figyelmet a tervezett rendszer súlyos szakmai tévedéseire.
A wageningeni egyetemen megpróbáltam felderíteni, miként néz ki egy átlagos holland város hulladékának összegyûjtése, elszállítása és kezelése. Az eredmény meglepõen jó, a módszer pedig példaértékû hazai településeink számára is. Az önkormányzat felelõs munkatársa készséggel válaszolt kérdéseimre.
Ez év novemberében volt szerencsém megtekinteni egy immáron öt éve mûködõ és folyamatosan bõvülõ szelektív hulladékgyûjtési rendszert a magyar-szlovák határ közelében. Sajnos nem hazánk keblein belül, hanem a szlovákiai Hornád (nálunk Hernád) régió községeiben. (Egyébként tipikus közép-európai történet, hogy a Magyarországgal határos falvakban magyar ajkú lakost elvétve találni, sõt az egyik község teljes lakossága betelepített cseh.)