Több céget is kértem, hogy – lakossági tájékoztató munkánkat elõsegítendõ – tájékoztasson a jelenlegi elektronikushulladék átvételi feltételekrõl, díjszabásukról, az esetleges újrahasznosítási lehetõségekrõl. Közzéteszem e tárgyban K. úrral folytatott levelezésemet, meglehetõsen tanulságos. A levéltitok megsértése amúgy csúnya dolog (a részemrõl is). Ejnye-bejnye!
Elõzõ számunkban kritikai észrevételeket tettünk a Hajdúböszörményben tervezett technológiáról, vagyis fõleg annak ottani alkalmazásáról. A technológia jól ismert szakembere, Alexa László válaszol most cikkünkre, majd viszontválasszal élünk. Alexa László egy szakcikket is küldött a KukaBúvárnak, melyet köszönettel vettünk, ezt a www.kukabuvar.hu-n lehet majd olvasni. Nyitottak vagyunk a felkínált szakmai beszélgetésre, reméljük, erre a közeljövõben sort keríthetünk.
A lakosságnál és orvosi rendelõkben különbözõ okokból feleslegessé vált gyógyszerek a szeméttel együtt többnyire a hulladéklerakókba kerülnek. A Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata (KÖTHÁLÓ), amelynek a HuMuSz is tagja, 2004 nyarán azt vizsgálta, hogy a gyógyszertárak – elõírt kötelezettség hiányában – milyen mértékben veszik vissza a lakosságnál termelõdõ lejárt szavatosságú gyógyszereket.
Nyilvánvaló, hogy az ISPA támogatások révén várhatóan megépülő hulladékkezelő rendszerek óriási előrelépést jelentenek, jelentős környezetszennyezést lehet majd a segítségükkel megszüntetni. Miért fanyalgunk akkor a böszörményi beruházás kapcsán? A helyzet megértéséhez gondoljuk végig: nagyon komoly összeget készül az ország az EU támogatását kihasználva erre a térségre költeni. Nyilvánvaló, hogy 10-20 éven belül nem lesz rá keret, hogy újra ez a térség legyen valamilyen hulladékos fejlesztés kedvezményezettje. Ami most megvalósul, azt kell majd szeretni hosszú időn keresztül. No, de mi valósul meg?
A Veszprémi Egyetem Vegyipari Műveleti Tanszékén évek óta folynak kutatások a növényi eredetű biomassza (mezőgazdasági hulladékok, újság- és kartonpapír) pirolitikus hasznosításával kapcsolatban. Az eljárás alkalmasnak tűnt a műanyagot jelentős mennyiségben tartalmazó nyomtatott áramköri lemezek kezelésére is. Az eljárás kisebb finomításokkal lehetőséget ad az elektronikai hulladékok környezetbarát feldolgozására, s az is tisztán látszik, hogy a termékekből nyerhető energia felhasználásával a folyamat önfenntartóvá tehető.
Bár az október 4-i hulladékgyűjtés négy órájából másfélben eső áztatta a hulladékgyűjtőket, az eredmények ismét jócskán felülmúlták a korábbiakat. Négy óra alatt mintegy három tonna veszélyes és újrahasznosítható hulladékot adtak le öt gyűjtőhelyen a dorogiak és környékbeliek. Pillepalackokat, papírt először gyűjtött a Dorogi Környezetvédők Egyesülete, ám ebből is összejött 590 kg. Veszélyeshulladék-gyűjtés hatodszor volt: az idei ősz eredményei még a 2003 tavaszán elérteket is jócskán meghaladták.
A szennyvizet sokféleképpen lehet kezelni. A jelenlegi gyakorlat, hogy ?összecsatornáznak? egymástól távolabb eső kistelepüléseket, hogy az önkormányzatok támogatáshoz jussanak, de ezek üzemeltetése többletköltséggel és környezeti terheléssel járnak. Vannak természetközeli eljárások is, melyekről viszont keveset lehet tudni.
A XI. kerületi Önkormányzat 2008. novemberétől házi
komposztálási programot indított a kerületi lakók és
intézmények számára az FKF Zrt. és az OBI támogatásával,
valamint a HuMuSz szakmai közreműködésével.
Összesen 600 keretet osztottunk szét helyi lakosoknak
és intézményeknek, illetve tájékoztató előadásokat
szerveztünk a komposztálásról. 2009 őszén kérdőíveket
küldtünk ki a program résztvevőinek, hogy felmérjük a
tapasztalataikat és a program eredményeit. Az alábbiakban
ezeket foglaljuk össze.
Csór és Várpalota a HuMuSz segítségével részt vesz a Nulla Hulladék Programban. A községben és a városban ugyanaz a cél: a hulladék mennyiségének érdemi csökkentése, és a lakosság érzékenységének növelése a témában. Összefoglalónkban bemutatjuk az eddigi eredményeket.