Klímaváltozás

Közhely, de igaz, a karácsony manapság már nem annyira a szeretet, hanem jóval inkább a (túl)fogyasztás ünnepe. Becslések szerint a magyarok idén a kereskedőknél 750 milliárd forint értékben fognak vásárolni karácsonyi ajándékokat, és ehhez jön még a karácsonyi menü, ami az élelmiszerüzleteknek nagyjából 950 milliárd forintos forgalmat hozhat. Ha ez a nagyságrendű költés valóban megvalósul, akkor Nagy Márton gazdasági miniszter nagyon boldog lesz, nem győzi ugyanis helyreigazítani a sajtót, amikor szerinte rosszul olvassuk a kiskereskedelmi forgalomról szóló KSH-jelentéseket. A telex.hu cikke.

Az Európai Unió Föld-megfigyelési programjának adatai alapján az elmúlt 17-ből a múlt hónap volt a 16., amikor a globális átlaghőmérséklet 1,5 Celsius-fokkal meghaladta az iparosodás előttit.

A fosszilis tüzelőanyagok által hajtott klímaváltozás veszélyes szintre emeli a hőmérsékletet, a krumpli pedig különösen érzékeny a hőre, miközben az aszállyal és az áradásokkal is egyre többször kell számolni.

Hosszú évek lassú, de biztosnak tűnő haladása után megtorpanni látszanak a globális környezet- és klímavédelmi törekvések, aminek első jelei már – a szennyező fosszilis ipar barátjának és a nemzetközi egyezmények nagy ellenségének számító – Donald Trump újraválasztásánál körvonalazódtak, és a napokban véget ért ENSZ-klímacsúcs, a COP29 csúfos eredményeivel váltak még világosabbá. A konferencián ugyan vállalták az éghajlatváltozásra való felkészülésre szánt összegek megtriplázását, valamint a gazdag országok 300 milliárd dollárt ígértek a fejlődő világnak arra, hogy segítsenek az adaptációban, de a felmelegedést hajtó kibocsátás nagy részéért felelős fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetéséről már megint nem sikerült megállapodni – főleg abban a nemzetközi hangulatban nem, amely a második Trump-érára készül, és nem élvezi az USA eddigi klímabarát támogatását.

Befejeződött a COP29 klímacsúcs, ám sokan, elsősorban a klímaválság által leginkább érintett, szegény nemzetek képviselői rossz szájízzel hagyták el a kéthetes eseményt.

Indiát, különösen az annak fővárosát, Újdelhit is magába foglaló Delhi metropoliszát már hosszú ideje a világ egyik legszennyezettebb helyeként tartják számon. Az elmúlt években azonban a helyzet még rosszabbra fordult: mára az ország teljes, csaknem 1,5 milliárdos lakossága egészségtelen levegőt lélegzik, ami évente több mint 1 millió ember halálát okozza.