Klímaváltozás

Az emberiség által termelt hulladékok egyre nagyobb szerepet fognak játszani környezetünk és életvitelünk fenntarthatóságában. Én még jól emlékszem, amikor a 2010-es év vége felé arról zengtek a híradások, hogy Nápoly kerületeiben közel 3 hete gyűlik a szemét. A hulladéklerakók is végesek, és a Föld ahol élünk erőforrásokban szintén véges, így érdemes elgondolkodni azon, mit is kezdhetnénk a keletkező hulladékkal, azon felül, hogy mi magunk is minden tőlünk telhetőt megteszünk a hulladékok minimalizálásáért. Most a Qubit cikke jóvoltából megismerhetjük a hulladék egy igazán hasznos felhasználási lehetőségét.

Áramfogyasztása több mint húsz százalékát napenergiából nyerte tavaly júniusban a Csillag téri SPAR szupermarket Szegeden, 2021 végéig pedig összesen 13 százalékkal járultak hozzá az üzlet teljes áramigényéhez a napelemek. A vállalat a közeljövőben újabb áruházakat szerel fel megújuló energiát hasznosító rendszerrel.

375 közösségi profil több mint 2000 bejegyzését elemezték a szakemberek, hogy kiderüljön, mennyire foglalkoznak a klímaváltozással a legnagyobb szennyezők: az autógyártók, az olajipari vállalatok vagy épp a légitársaságok. Az eredmény elszomorító.

Nagy a nyomás az Európai Bizottságon, hogy jogilag is kötelező érvényű célokat tűzzön ki az élelmiszer-pazarlási botrány kezelésére. 

A bolygó népessége egyre nő, a rendelkezésre álló energiaforrásaink viszont végesek, ezért az élet minden területén, így az oktatási intézményekben is egyre fontosabbá válik az energiatakarékosság. Ha a diákok már az iskolában elsajátítják a környezettudatosság alapjait és pozitív közösségi élményként tekintenek rá, akkor jó eséllyel későbbi életükben is ilyen szokásokat alakítanak ki. Ennek ösztönzésére hirdetett kreatív pályázatot általános és középiskolásoknak immár második alkalommal az Epson Magyarország, amivel értékes díjakat nyerhetnek az osztályközösségek.

Környezetvédelmi csoportok egy idén márciusban közzétett jelentésben (Methane Matters – A comprehensive approach to methane mitigation) összefoglalták, hogy melyek a leggyorsabb és leginkább költséghatékony intézkedések, amelyeket a kormányok megtehetnek a metánkibocsátás csökkentése és a globális metánkibocsátási kötelezettségvállalás teljesítése érdekében. A Global Alliance for Incinerator Alternatives (GAIA), a Changing Markets Foundation és az Environmental Investigation Agency (EIA) által összeállított terv viszonyítási alapot nyújt a nemzeti intézkedések számára.

Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) szerint az ipari, valamint a természetes folyamatok során 570 millió tonna üvegházhatású gáz szabadul fel évente, emiatt rekordsebességgel nő a metán koncentrációja a légkörben.

Az idei nyár már most megmutatta Magyarországon, hogy milyen az, amikor a szélsőséges időjárási események összekapcsolódnak: hőhullámok, megdőlő melegrekordok, súlyos aszály és szárazság, amelyekhez kötődően vízkorlátozás és a mezőgazdasági termények pusztulása lépett fel egyes területeken. Az extrém események önmagukban is komoly károkat okozhatnak, azonban kombinálva megsokszorozódhat a negatív hatásuk, aminek a jelenlegi társadalmi-gazdasági rendszerünk nem biztos, hogy ellen tud állni. A klímamodell szimulációk szerint növekedni fognak az összetett extrém események ha mindent ugyanúgy folytatunk, mint eddig: a világ népességének 93-95%-a a jelenlegi száraz és forró események számának több mint kétszeresét fogja tapasztalni a 21. század végére. A hőhullám és az aszály minden forgatókönyv szerint gyakoribb lesz, aminek Európa, azon belül pedig leginkább a mediterrán térség különösen kitett.

Ahogy a klímaváltozás miatt pusztul az élőhelyük, az éhes jegesmedvék a szeméttelepeken próbálnak táplálékhoz jutni. Szakértők egy csoportja egy új tanulmányban a folyamat veszélyeire hívja fel a figyelmet.