Klímaváltozás

Homokpadok jelentek meg a Loire közepén, történelmi mélységbe süllyedt a Rajna, Varsónál alig maradt víz a Visztulában, a Pó torkolatánál pedig már a tenger nyomul visszafelé a folyó medrében. A jelenlegi vízhiány egyszerre nehezíti a hajózást, az energiatermelést és a mezőgazdaságot, miközben egyre több országban válik kérdésessé, hogy a folyók képesek-e még ellátni mindazokat a feladatokat, amelyekre az elmúlt évtizedekben egész gazdasági rendszereket építettek.

Összesen csaknem egymillió hektárnyi szántóföldön kellene megváltoztatni a művelési ágat vagy a módot az Alföldön egy friss kutatás szerint. Ilyen kiterjedésű tájhasználatváltás már érdemben javíthatná a vízháztartását és mérsékelhetné az immár sorozatossá és katasztrofálissá váló aszálykárokat. Az elképzelés elsőre meredeknek hangzik, pedig a kíméletlen valóság az, hogy szinte a teljes területen már most is csak támogatások tartják így-úgy lélegeztetőgépen a jelenlegi formájában folytatott agrártevékenységet. Az egyre sürgetőbb tájhasználatváltáshoz egyvalami égetően hiányzik: az azt pontosan megalapozó analízis. Jelenleg néhány éhbéren működő tudományos műhely foglalkozik a témával, holott egyetlen tűzijáték árából csodákat lehetne tenni ebben a kutatói világban.

Fotópályázatot hirdetnek a légiközlekedés környezeti és egészségi hatásainak bemutatására.

Ökológiailábnyom-kalkulátort készített a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem.

A városok fásítása gyorsan alkalmazható, költséghatékony módszer a hőhullámok mérséklésére. A fák ugyanis árnyékolják az utcákat, csökkentik a burkolatok felmelegedését, javítják a levegő minőségét, és élhetőbbé teszik a sűrűn beépített városi környezetet. Egy friss kutatás ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a faültetés önmagában nem képes megküzdeni a hőséggel. Sőt, az Indiai Technológiai Intézet kutatói szerint a kizárólag zöldfelületek mennyiségi növelésére épülő várostervezés bizonyos körülmények között akár kedvezőtlen hatásokat is eredményezhet.

Az Európai Unió 2024-ben elfogadott Természet-helyreállítási Rendelete (Nature Restauration Regulation, NRR) kimondja: 2030-ig az összes leromlott ökoszisztéma legalább 30 százalékát, 2050-ig pedig gyakorlatilag mindet regenerálni kell. 

A klímaváltozásról szóló diskurzus gyakran úgy kezeli a szélsőséges időjárási eseményeket, mintha egymástól független éghajlati jelenségek lennének. Ennek következtében az aszályt, a hőhullámokat és az árvizeket külön problémaként kezeljük, ami megnehezíti az éghajlati kockázatok összefüggéseiben történő értékelését. A REKK.AQUA és a BME kutatói szerint azonban ezek valójában ugyanannak a folyamatnak a különböző megjelenési formái. A szakértők a Duna vízgyűjtőjén végzett vizsgálatok alapján arra jutottak, hogy Közép-Európában nem egyszerűen kevesebb a víz vagy melegebb a nyár, hanem egyre inkább felborul a víz- és energiaháztartás egyensúlya. Ez a folyamat magyarázza, hogy miért követik egymást egyre gyorsabban a szélsőségek. Ilyen például, amikor a hosszú száraz időszakokat hirtelen özönvízszerű esőzések váltják fel.

Amikor környezetszennyezésről beszélünk, legtöbbször a szeméthegyek vagy az olajfoltos óceánok jutnak eszünkbe. Van azonban a szennyezésnek egy olyan arca is, amely szabad szemmel nem látható, mégis egészen a felhőkig emelkedik, és beleszól abba, mikor esik az eső vagy a hó. A legújabb kutatások szerint a mikroműanyagok és a rajtuk utazó baktériumok közösen “hackelik meg” a légköri folyamatokat.

A Frontiers Planet Prize olyan tudósokat keres, akik skálázható, bizonyítékokon alapuló megoldásokat dolgoznak ki, hogy segítsenek az emberiségnek a Föld tűrőképességének keretein belül élni. A száz fős 100 nemzetközi zsűri a magyar jelöltek közül a Tölgyesi Csaba ökológus kutatási eredményeit találta a legígéretesebbnek. A 25 nemzeti bajnok közül kiválasztott három nemzetközi győztest 2027 januárjában díjazzák – adja hírül az MTA.

A Kínai Népköztársaság nyilvánosságra hozta az államilag támogatott, példátlan méretű fogyasztási cikk-beszámítási és újrahasznosítási programjának legfrissebb adatait. A Kereskedelmi Minisztérium hivatalos jelentése alapján csupán 2026 első hónapjaiban a rendszer elképesztő, több mint 500 milliárd jüanos (megközelítőleg 74 milliárd dolláros) forgalmat generált és közel 70 millió vásárlást támogatt különféle állami szubvenciókkal. Az elavult elektronikai eszközök, háztartási gépek és gépjárművek modernizálását célzó intézkedés nemcsak a lakossági fogyasztást pörgette fel, hanem ipari szakértők szerint a teljes gyártási szektor átalakulását is jelentősen felgyorsította.