Létezik-e még a szemét fogalma? – ez volt a mottója az ESG Summit rendezvény hulladékgazdálkodásról szóló panelbeszélgetésének, amit Borsfay-Horváth Judit, a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. anyag és termékáram vezetőjének előadása nyitott meg.
Az Európai Parlament április 24-én szavazott a csomagolás és csomagolási hulladék rendeletről (Packaging and Packaging Waste Regulation, PPWR) szóló végleges megállapodásról, amelyből kivették a papírcsomagolási hulladék növekvő mennyiségének kezelését célzó legjelentősebb rendelkezések többségét.
Itthon is egyre többen érzik a saját bőrükön a klímaváltozás hatásait, és megoldandó problémának is tartják, de a cselekvésre még mindig sokan nem veszik rá magukat. Ugyanakkor több olyan civil szervezet is van, ami radikális megoldásoktól sem riad vissza. A 21 Kutatóközpont Közép-európai Egyetemen rendezett kerekasztal-beszélgetésén Szabó Éva tanító, az Extinction Rebellion klímaaktivistája, Hankó Gergely, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének ügyvezető igazgatója; a PET-kupa projektvezetője és Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse arra kerestek válaszokat, hogy hol vannak a klímaaktivizmus határai, hogyan lehet bevonni civileket, és hogyan tudják az érdekeiket érvényesíteni.
A tavalyi év globális szinten rekordot döntött megújuló energiahasználat tekintetében, 7 ország pedig már sikeresen megvalósította a zöld energiára való áttérést is.
A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elemzése szerint a települési klímastratégiákban rögzített célkitűzések 2030-ig nagy valószínűséggel nem fognak megvalósulni, hiszen számos önkormányzat – sokszor az Európai Bizottság által is támadott kiemelt beruházások köntösébe bújtatva az állam által is támogatva – a klímavédelmi célok eléréséhez kapcsolódó tevékenységekkel gyökeresen ellentétes fejlesztéseket valósít meg a területén.
Az osztrák főváros több mint tíz évvel ezelőtt indította el „Vizes iskolák” elnevezésű projektjét, amelynek célja, hogy a gyerekeket üdítők és palackozott vizek helyett csapvízre szoktassák. Ma már mintegy 120 ezer bécsi diák kizárólag csapvizet iszik a tanítás alatt – a várostól kapott kulacsból.
Az elmúlt években számtalan cikk, tanulmány és könyv foglalkozott a fast fashion döbbenetes környezeti lábnyomával. Az aktuális trendeket napok alatt lekövető, tömeggyártott, olcsó és gyorsan kiszállított ruhák világát azonban ez kicsit sem rengette meg, sőt egyre nagyobb rájuk a kereslet – az iparág mérete idén elérheti a 142 milliárd dollárt, ami 15 százalékos növekedés a tavalyi évhez képest.