Klímaváltozás

Hosszú évek lassú, de biztosnak tűnő haladása után megtorpanni látszanak a globális környezet- és klímavédelmi törekvések, aminek első jelei már – a szennyező fosszilis ipar barátjának és a nemzetközi egyezmények nagy ellenségének számító – Donald Trump újraválasztásánál körvonalazódtak, és a napokban véget ért ENSZ-klímacsúcs, a COP29 csúfos eredményeivel váltak még világosabbá. A konferencián ugyan vállalták az éghajlatváltozásra való felkészülésre szánt összegek megtriplázását, valamint a gazdag országok 300 milliárd dollárt ígértek a fejlődő világnak arra, hogy segítsenek az adaptációban, de a felmelegedést hajtó kibocsátás nagy részéért felelős fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetéséről már megint nem sikerült megállapodni – főleg abban a nemzetközi hangulatban nem, amely a második Trump-érára készül, és nem élvezi az USA eddigi klímabarát támogatását.

Befejeződött a COP29 klímacsúcs, ám sokan, elsősorban a klímaválság által leginkább érintett, szegény nemzetek képviselői rossz szájízzel hagyták el a kéthetes eseményt.

Indiát, különösen az annak fővárosát, Újdelhit is magába foglaló Delhi metropoliszát már hosszú ideje a világ egyik legszennyezettebb helyeként tartják számon. Az elmúlt években azonban a helyzet még rosszabbra fordult: mára az ország teljes, csaknem 1,5 milliárdos lakossága egészségtelen levegőt lélegzik, ami évente több mint 1 millió ember halálát okozza.

A fenti kép a Börzsöny szívében készült 2024. júniusában. A sárgán jelölt részek a ún. végvágásnak hívott erdőpusztítás helyeit jelölik. Hasonló a helyzet szinte mindenhol az országban, védett, Natura 2000 területeken is. Nagy a baj? Bizony nagy, és mindannyiunk életét veszélyezteti.

317 településre újabb 6000 fát szállítanak, ezzel 56 ezerre növelve a kezdeményezés során elültetett fák számát.

Egyre kevesebb az édesvíz, és ez különösen nagy gondot okoz Afrikában és Ázsia déli, délkeleti országaiban.

Létezik-e még a szemét fogalma? – ez volt a mottója az ESG Summit rendezvény hulladékgazdálkodásról szóló panelbeszélgetésének, amit Borsfay-Horváth Judit, a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. anyag és termékáram vezetőjének előadása nyitott meg.

Az Európai Parlament április 24-én szavazott a csomagolás és csomagolási hulladék rendeletről (Packaging and Packaging Waste Regulation, PPWR) szóló végleges megállapodásról, amelyből kivették a papírcsomagolási hulladék növekvő mennyiségének kezelését célzó legjelentősebb rendelkezések többségét.