Az Európai Unió 2024-ben elfogadott Természet-helyreállítási Rendelete (Nature Restauration Regulation, NRR) kimondja: 2030-ig az összes leromlott ökoszisztéma legalább 30 százalékát, 2050-ig pedig gyakorlatilag mindet regenerálni kell.
A klímaváltozásról szóló diskurzus gyakran úgy kezeli a szélsőséges időjárási eseményeket, mintha egymástól független éghajlati jelenségek lennének. Ennek következtében az aszályt, a hőhullámokat és az árvizeket külön problémaként kezeljük, ami megnehezíti az éghajlati kockázatok összefüggéseiben történő értékelését. A REKK.AQUA és a BME kutatói szerint azonban ezek valójában ugyanannak a folyamatnak a különböző megjelenési formái. A szakértők a Duna vízgyűjtőjén végzett vizsgálatok alapján arra jutottak, hogy Közép-Európában nem egyszerűen kevesebb a víz vagy melegebb a nyár, hanem egyre inkább felborul a víz- és energiaháztartás egyensúlya. Ez a folyamat magyarázza, hogy miért követik egymást egyre gyorsabban a szélsőségek. Ilyen például, amikor a hosszú száraz időszakokat hirtelen özönvízszerű esőzések váltják fel.
Amikor környezetszennyezésről beszélünk, legtöbbször a szeméthegyek vagy az olajfoltos óceánok jutnak eszünkbe. Van azonban a szennyezésnek egy olyan arca is, amely szabad szemmel nem látható, mégis egészen a felhőkig emelkedik, és beleszól abba, mikor esik az eső vagy a hó. A legújabb kutatások szerint a mikroműanyagok és a rajtuk utazó baktériumok közösen “hackelik meg” a légköri folyamatokat.
A Frontiers Planet Prize olyan tudósokat keres, akik skálázható, bizonyítékokon alapuló megoldásokat dolgoznak ki, hogy segítsenek az emberiségnek a Föld tűrőképességének keretein belül élni. A száz fős 100 nemzetközi zsűri a magyar jelöltek közül a Tölgyesi Csaba ökológus kutatási eredményeit találta a legígéretesebbnek. A 25 nemzeti bajnok közül kiválasztott három nemzetközi győztest 2027 januárjában díjazzák – adja hírül az MTA.
A Kínai Népköztársaság nyilvánosságra hozta az államilag támogatott, példátlan méretű fogyasztási cikk-beszámítási és újrahasznosítási programjának legfrissebb adatait. A Kereskedelmi Minisztérium hivatalos jelentése alapján csupán 2026 első hónapjaiban a rendszer elképesztő, több mint 500 milliárd jüanos (megközelítőleg 74 milliárd dolláros) forgalmat generált és közel 70 millió vásárlást támogatt különféle állami szubvenciókkal. Az elavult elektronikai eszközök, háztartási gépek és gépjárművek modernizálását célzó intézkedés nemcsak a lakossági fogyasztást pörgette fel, hanem ipari szakértők szerint a teljes gyártási szektor átalakulását is jelentősen felgyorsította.
A közelgő ENSZ COP31 klímacsúcs házigazdájaként Törökország radikális lépésre szánta el magát a környezetvédelem és a háztartási hulladékgazdálkodás terén.
Létezik-e olyan fenntartható gazdasági szisztéma, ami összeegyeztethető a versenyképesség fenntartásával nemzetállami, európai és globális szinten? Pogátsa Zoltán, a Soproni Egyetem docense, közgazdász és Gondola Csaba, az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott keddi kerekasztal-beszélgetésen vitázott arról, hogy az Európai Unió hogyan képes összehangolni a gazdasági érdekeit a kitűzött klímacéljaival. Ráadásul az uniónak olyan globális energiagazdálkodási környezetben kellene betartania a saját, zöldátállásra vonatkozó szabályait, amelyben nincs egységes klímapolitika, fragmentált az országok energiahordozó-felhasználási attitűdje, és a globális felmelegedés tömeges bevándorlást is eredményezhet a Föld északi régiói irányába.
A klímaváltozás kockázatai nem külön-külön, hanem akár egyszerre is jelentkezhetnek – és éppen ez teszi őket nehezen kezelhetővé. A Green Policy Center szakpolitikai javaslatcsomagja arra figyelmeztet: az élelmiszer-, víz-, energia- és infrastruktúra-biztonság összekapcsolódik, így a problémák együttesen láncreakciót indíthatnak el. A kérdés már nem az, hogy lesznek-e ilyen helyzetek, hanem az, mennyire vagyunk felkészülve a többfrontos válságokra.
Január 28-án a Magyar Természetvédők Szövetsége, mint alapítók, valamint a csatlakozó szervezetek megtartották a klímatörvény tervezet műhelykonferenciáját, amelyen hangsúlyosan a törvény koncepcióját és kiemelt kérdéseit beszélték át. Az anyagot készítő és koordináló munkacsoport azóta elkészítette a jogalkotási koncepció újabb változatát. A korábban elfogadott ütemterv alapján ezt a tervezetet most e-mailben küldték ki a társadalmi párbeszéd elindítása előtti utolsó véleményezésre. Arra kérik az érintetteket, hogy véleményezzék a koncepció szövegét február 11. 18:00-ig. Az észrevételeitek alapján ezután véglegesítik a koncepciót, amit február közepén bocsájtanak részletes társadalmi vitára – a komplett társadalmi párbeszéd pedig március közepén zárul majd le.
A tudósok szerint a vízhiány és a vízkrízis már nem elegendő leírása a világunk valóságának, ezért javasolják az új kifejezést, a vízcsődöt.