Az eseményen bemutatjuk a „Plastic free Heroes - 21. századi kompetenciák fejlesztése kutatásalapú tanuláson és társadalmi aktivitáson keresztül” című Erasmus+ projekt eredményeként megszületett képzési anyagot.
Közel tíz évvel azután, hogy közel 200 ország képviselői aláírták a globális felmelegedés visszaszorítására megalkotott párizsi klímaegyezményt, a Washingtoni Egyetem kutatói megnézték, milyen hatással volt a dokumentum a klímaváltozás elleni védekezésre. A kutatók megállapították, hogy ugyan történt előrelépés egy évtized alatt, de nem olyan mértékű, ami elegendő lenne a gazdasági növekedés káros környezeti hatásainak ellensúlyozására.
Világszerte aggasztó ütemben kezdtek pusztulni a fák, aminek beláthatatlan következményei lehetnek az élővilág számára – derül ki a Helsinki Egyetem idén megjelent tanulmányából. A kutatók 5 különböző kontinens 89 országának erdeiről készült adatok elemzésével jutottak erre az eredményre.
Hazánk három középiskolás klímanagykövete - Erdősi Bendegúz, Mátrai Anna és Mezei Sára - kezdeményezésére, valamit a Klímapolitikai Intézet támogatásával az érintett generáció egy kérdőív kitöltésével hallathatja a hangját klímakérdésekben. A kutatás célja, hogy átfogó képet adjon a magyar lakosság véleményéről a klímaváltozást, a klímapolitikai intézkedéseket, valamint az egyéni és közösségi felelősségvállalás szerepét illetően.
A hivatalos állításokkal ellentétben a használt sütőolaj a HVO100 és biodízel üzemanyagokban történő felhasználása legalább annyira káros, mint a fosszilis dízel, így még károsabb az éghajlatra is. Erre a következtetésre jutott a Német Környezetvédelmi Segélyszervezet (DUH) által megrendelt új tanulmány. Az Energia- és Környezetkutató Intézet (ifeu) azt vizsgálta, hogy a teljes értékláncot figyelembe véve valóban megvalósul-e az ígért közel 90 százalékos CO2-megtakarítás.
Nem keltett nagy feltűnést, pedig akár forradalmi is lehet az ENSZ Nemzetközi Bíróságának minapi döntése, miszerint az egyes országoknak jogukban áll egy másik országon számon kérni a környezetkárosítást.
Az eddigi legsúlyosabb aszályos évhez hasonlították az ideit magyar kutatók, amely jelentősen csökkentheti a kukorica, a burgonya és az alma termésmennyiségét is. A jövőben pedig a szárazság súlyosbodását vetítik előre a klímaváltozás hatásainak következtében – derül ki a HUN-REN közleményéből.
Még a legszárazságtűrőbb fűfajaink sem bírják elviselni azokat a rendszeressé váló, szélsőséges aszályokat, amelyek a Kiskunság nyílt homokpusztagyepes területeit érik. Magyar kutatók frissen megjelent tanulmánya rendkívül aggasztó képet festett arról, hogy mi várhat a térségre a jövőben.