Az Európai Unióban a biohulladék megfelelő begyűjtésének mértéke és minősége sajnos még mindig nem megfelelő: a szerves hulladék mindössze 16%-a kerül begyűjtésre. A maradékot vagy elégetik, vagy hulladéklerakóba kerül, a kapcsolódó folyamatok során pedig nagy mennyiségű szén-dioxid és metán jut a környezetbe, ami jelentős hatással bír az éghajlatváltozásra. Ez ellen lépett fel Milánó sikerrel.
Ismét jelentkezik előadássorozatunk, amelyben szokás szerint változatos témákat érintünk. Idén tavasszal megvizsgáljuk az ember és a természet kapcsolatát, átgondoljuk, mitől lesz fenntartható az életünk, milyen jellemző konfliktusokba kerülünk a vadvilággal, valamint a fővárosi zöldfelületekkel kapcsolatban felmerült kérdéseinkre is válaszokat kaphatunk. Tartsatok velünk az úton, amin szokás szerint szakavatott vendégeink kísérnek minket végig!
A borágazatban legtöbbször egyszer használatos üvegpalackokkal találkozunk csomagolásként. Egy nemrég megjelent, a különféle csomagolóanyagok életciklus-elemzését bemutató tanulmány szerint az egyszer használatos üvegpalacknak a többi csomagolással összevetve (pl. PET, alumínium és italos karton) sokkal nagyobb a környezeti hatása. Mindez az üveggyártási folyamat rendkívüli energiaigényére vezethető vissza. Ezért mindent meg kell tennünk, hogy megelőzzük az üveg hulladékká válását. Másrészről az üveg 100%-ban újrahasználható, az életciklusa végén pedig 100%-ban újrafeldolgozható, inert anyag, amely tulajdonsága még inkább alkalmazhatóvá teszi élelmiszerrel érintkező csomagolóanyagként. A Humusz Szövetség éppen ezért népszerűsíti az újrahasználatot, ennek fontosságát hangsúlyozva az illetékes minisztériumnak és a nagy bevásárlóláncoknak is.
Bizonyára sokan láttátok már a Netflix új sikerfilmjét, a Don’t Look Up (Ne nézz fel!) című alkotást. Ha nem, akkor mindenképp nézz fel! A film szatirikus stílusban meséli el a világvégét. Megszokhattuk már a hasonló témájú filmekből az alaptézist: a Földet egy óriási katasztrófa fenyegeti, a tudósok megoldást keresnek, elhangzanak nagy szavak, jönnek hősök, aztán a végítélet vagy bekövetkezik, vagy sikerül elhárítani. Ebből már bőven láttunk eleget, Hollywood kedvelt témája a világvége. Read more about Mindegy, hogy felnézel-e, a lényeg, hogy képes vagy-e változni
Az eseményen bemutatjuk a „Plastic free Heroes - 21. századi kompetenciák fejlesztése kutatásalapú tanuláson és társadalmi aktivitáson keresztül” című Erasmus+ projekt eredményeként megszületett képzési anyagot.
A klímaváltozásról szóló diskurzus gyakran úgy kezeli a szélsőséges időjárási eseményeket, mintha egymástól független éghajlati jelenségek lennének. Ennek következtében az aszályt, a hőhullámokat és az árvizeket külön problémaként kezeljük, ami megnehezíti az éghajlati kockázatok összefüggéseiben történő értékelését. A REKK.AQUA és a BME kutatói szerint azonban ezek valójában ugyanannak a folyamatnak a különböző megjelenési formái. A szakértők a Duna vízgyűjtőjén végzett vizsgálatok alapján arra jutottak, hogy Közép-Európában nem egyszerűen kevesebb a víz vagy melegebb a nyár, hanem egyre inkább felborul a víz- és energiaháztartás egyensúlya. Ez a folyamat magyarázza, hogy miért követik egymást egyre gyorsabban a szélsőségek. Ilyen például, amikor a hosszú száraz időszakokat hirtelen özönvízszerű esőzések váltják fel.
Amikor környezetszennyezésről beszélünk, legtöbbször a szeméthegyek vagy az olajfoltos óceánok jutnak eszünkbe. Van azonban a szennyezésnek egy olyan arca is, amely szabad szemmel nem látható, mégis egészen a felhőkig emelkedik, és beleszól abba, mikor esik az eső vagy a hó. A legújabb kutatások szerint a mikroműanyagok és a rajtuk utazó baktériumok közösen “hackelik meg” a légköri folyamatokat.
A Frontiers Planet Prize olyan tudósokat keres, akik skálázható, bizonyítékokon alapuló megoldásokat dolgoznak ki, hogy segítsenek az emberiségnek a Föld tűrőképességének keretein belül élni. A száz fős 100 nemzetközi zsűri a magyar jelöltek közül a Tölgyesi Csaba ökológus kutatási eredményeit találta a legígéretesebbnek. A 25 nemzeti bajnok közül kiválasztott három nemzetközi győztest 2027 januárjában díjazzák – adja hírül az MTA.
A Kínai Népköztársaság nyilvánosságra hozta az államilag támogatott, példátlan méretű fogyasztási cikk-beszámítási és újrahasznosítási programjának legfrissebb adatait. A Kereskedelmi Minisztérium hivatalos jelentése alapján csupán 2026 első hónapjaiban a rendszer elképesztő, több mint 500 milliárd jüanos (megközelítőleg 74 milliárd dolláros) forgalmat generált és közel 70 millió vásárlást támogatt különféle állami szubvenciókkal. Az elavult elektronikai eszközök, háztartási gépek és gépjárművek modernizálását célzó intézkedés nemcsak a lakossági fogyasztást pörgette fel, hanem ipari szakértők szerint a teljes gyártási szektor átalakulását is jelentősen felgyorsította.
A közelgő ENSZ COP31 klímacsúcs házigazdájaként Törökország radikális lépésre szánta el magát a környezetvédelem és a háztartási hulladékgazdálkodás terén.