Klímaváltozás

A fenti kép a Börzsöny szívében készült 2024. júniusában. A sárgán jelölt részek a ún. végvágásnak hívott erdőpusztítás helyeit jelölik. Hasonló a helyzet szinte mindenhol az országban, védett, Natura 2000 területeken is. Nagy a baj? Bizony nagy, és mindannyiunk életét veszélyezteti.

317 településre újabb 6000 fát szállítanak, ezzel 56 ezerre növelve a kezdeményezés során elültetett fák számát.

Egyre kevesebb az édesvíz, és ez különösen nagy gondot okoz Afrikában és Ázsia déli, délkeleti országaiban.

Létezik-e még a szemét fogalma? – ez volt a mottója az ESG Summit rendezvény hulladékgazdálkodásról szóló panelbeszélgetésének, amit Borsfay-Horváth Judit, a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. anyag és termékáram vezetőjének előadása nyitott meg.

Az Európai Parlament április 24-én szavazott a csomagolás és csomagolási hulladék rendeletről (Packaging and Packaging Waste Regulation, PPWR) szóló végleges megállapodásról, amelyből kivették a papírcsomagolási hulladék növekvő mennyiségének kezelését célzó legjelentősebb rendelkezések többségét.

Itthon is egyre többen érzik a saját bőrükön a klímaváltozás hatásait, és megoldandó problémának is tartják, de a cselekvésre még mindig sokan nem veszik rá magukat. Ugyanakkor több olyan civil szervezet is van, ami radikális megoldásoktól sem riad vissza. A 21 Kutatóközpont Közép-európai Egyetemen rendezett kerekasztal-beszélgetésén Szabó Éva tanító, az Extinction Rebellion klímaaktivistája, Hankó Gergely, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének ügyvezető igazgatója; a PET-kupa projektvezetője és Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse arra kerestek válaszokat, hogy hol vannak a klímaaktivizmus határai, hogyan lehet bevonni civileket, és hogyan tudják az érdekeiket érvényesíteni.

A tavalyi év globális szinten rekordot döntött megújuló energiahasználat tekintetében, 7 ország pedig már sikeresen megvalósította a zöld energiára való áttérést is.

A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elemzése szerint a települési klímastratégiákban rögzített célkitűzések 2030-ig nagy valószínűséggel nem fognak megvalósulni, hiszen számos önkormányzat – sokszor az Európai Bizottság által is támadott kiemelt beruházások köntösébe bújtatva az állam által is támogatva – a klímavédelmi célok eléréséhez kapcsolódó tevékenységekkel gyökeresen ellentétes fejlesztéseket valósít meg a területén.