Zárjuk el a műanyagcsapot!
2022. március 3-án a világ kormányai az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlése (UNEA) ülésén Nairobiban hatalmas lépést tettek előre a műanyagszennyezés elleni küzdelem terén azzal a megállapodással, hogy elindítják a tárgyalásokat egy új globális műanyagokról szóló egyezményről.
Jacob Kean-Hammerson and Christina Dixon írása az Ecohustler oldalról
Míg a növekvő műanyagszennyezés által okozott problémákra adott globális szakpolitikai válasz alapjai évekre nyúlnak vissza, szervezetünk, az Environmental Investigation Agency számára a műanyagokról szóló egyezmény iránti törekvés valóban felgyorsult amikor a Break Free From Plastics mozgalom partnereivel együtt kiadta a Convention on Plastic Pollution – Toward a new global agreement to address plastic pollution (Egyezmény a műanyag szennyezésről – Út egy új globális megállapodás irányába a műanyagszennyezés kezelése érdekében) című „gondolatindítót”, amely határozottan amellett szól, hogy a világ kötelezze el magát egy szilárd megállapodás mellett a rendkívül sikeres, az ózonréteg helyreállítását célzó Montreali Jegyzőkönyv mintájára.
Az EIA kampány munkatársai a globális megállapodásért vezető szerepet vállalva arra használták fel ezt a dokumentumot, hogy érdemi munkakapcsolatot alakítsanak ki mérvadó országokkal és más szervezetekkel, és a kérdést a kormányok és a döntéshozók szeme elé tárják világszerte.
Első ránézésre egy újabb egyezmény megtárgyalására vonatkozó döntés egy hosszan elnyúló és foghíjas ENSZ-folyamatnak tűnhet – valódi cselekvés nélkül.
Valójában ez generációnként egyszeri lehetőséget jelent az egyre növekvő műanyagválság megfékezésére, amely azzal fenyeget, hogy megfojtja a bolygót, továbbá lehetőséget ad egy szánalmasan szabályozatlan iparág megregulázására.
Ez egy olyan lehetőség, amit nem szabad elszalasztani.
A műanyagkrízis
A műanyagszennyezés ma már környezetünk minden szegletében jelen van – a mély óceáni árkoktól a hegyek csúcsáig, az ételeinkben, a vizeinkben, sőt a testünkben is. A műanyagok alapvetően aláássák bolygónk egészségét.
A műanyagok előállítása a közvetlen kibocsátáson keresztül szervesen hozzájárul az ember által előidézett klímaváltozáshoz. 2015-ben a műanyagok teljes becsült szén-dioxid-egyenérték (CO2e) kibocsátása 1,78 milliárd tonna volt. Ha a műanyagok teljes életciklusa egy ország lenne, az lenne a világ ötödik legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátója.
Amikor a műanyag hulladékká válik, fizikailag szennyezi az ökoszisztémákat és az élő szervezeteket, a halaktól és az emlősöktől az emberekig. A műanyag hulladék mindössze kilenc százalékát hasznosítottuk újra, és a becslések szerint a valaha keletkezett műanyag hulladék 79 százaléka jelenleg a szabadban vagy a szemétlerakókban tanyázik. A tengeri ökoszisztémákba kerülő műanyag hulladék mennyisége megháromszorozódhat a 2016-os szintről, ha a tendenciák nem változnak, és 2040-re évi 23-37 millió tonnára nőhet.
A műanyagok korántsem egyetlen anyagot képviselnek, ezek kis monomer építőelemek koktéljai, amelyeket polimerekké egyesítenek, és különféle kémiai adalékokkal változtatják meg a végtermékek jellemzőit. A rendelkezésre álló adatok alapján több mint 10.000 műanyagban található vegyi anyagról tudunk, amelyeknek csaknem 24 százaléka aggodalomra okot adó anyag, 39 százaléka pedig olyan, amelyről nem rendelkezünk teljes körű adatokkal. Ezek a vegyszerek lazán kötődnek a műanyag polimerekhez, és könnyen kijuthatnak a környezetbe, jelentős kockázatot jelentve az emberi egészségre.
Az ok
A műanyagszennyezési járványnak, amellyel szembesülünk, számos kiváltó oka van, a túlterhelt hulladékgazdálkodástól és a műanyaghulladék etikátlan kereskedelmétől az egyszer használatos termékeken alapuló lineáris műanyag gazdaságig.
A lényeg azonban az, hogy a fő hajtóerő a „szűz” (azaz újonnan gyártott) műanyagok változatlan és növekvő termelése, amely állandósítja azt a helyzetet, amelyben vagyunk.
A műanyaggyártók és jól finanszírozott lobbijuk elhiteti velünk, hogy a műanyagok és egyszer használatos változatai a modern élet csodái – biztonságos, kényelmes és olcsó megoldások. Valójában ez egy szándékosan megtervezett narratíva. Holott számos biztonságos és megbízható újrahasználható alternatíva létezik, és ha egy másik, fenntarthatóbb fogyasztási modellbe fektetnének be, még jól is járhatnak gazdaságilag. (ld. a Humusz korábbi cikkét a témában ITT - a szerk.)
Ennek ellenére a gyártók továbbra is telepumpálják a piacokat olcsó új műanyagokkal, elnyomva az újrahasználható vagy újrahasznosított alternatívák gazdasági életképességét, és figyelmen kívül hagyva a környezeti hatásokat.
Napjainkban a műanyaggyártás nagy részét, egyebek mellett, az erős olaj- és gázipar hajtja, cinikusan akadályozva minden olyan komoly éghajlatváltozás elleni fellépést az energiaszektorban, amely csökkentené a termékeik iránti keresletet.
Tévedés ne essék – a műanyagok fosszilis tüzelőanyagok, és a forgalomba hozott műanyagok 99 százaléka nyersolajat, fosszilis gázt vagy szenet használ a termeléshez szükséges petrolkémiai anyagok előállításához. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a petrolkémiai termékek a teljes olaj- és gázigény 14, illetve 8 százalékát teszik ki, és ez hamarosan a világ olajkeresletének egyik legnagyobb hajtóerejévé válik.
Globális megoldás a bolygónk egy válságára
Jelenleg nincs még egységes globális keretrendszer a világ növekvő műanyagszennyezési válságának kezelésére. A műanyagokra gyakorlatilag nem vonatkozik felügyeleti szabályozás, és jelenleg számos nemzetközi megállapodás, regionális szabályozás, belpolitikai és önkéntes ipari kötelezettségvállalás közé esik.
A műanyagok felügyeleti szabályozásának töredékes megközelítése lehetővé tette a termelés és a fogyasztás ellenőrzés nélküli bővülését, és lehetővé tette a fenntarthatatlan üzleti modellek elszaporodását, a rosszhiszemű szereplők pedig kihasználják a rendszert.
A globális közösség korábban is reagált a hasonló válságokra úgy, hogy nemzetközi környezetvédelmi megállapodásokon keresztül jogilag kötelező erejű intézkedéseket fogadott el. Az ózonréteget lebontó anyagokról szóló Montreali Jegyzőkönyv, amelyet széles körben a valaha volt legsikeresebb nemzetközi környezetvédelmi egyezménynek tartanak, az ózonréteget lebontó anyagok visszaszorításával az ózonréteg regenerálódását érte el.
Az UNEA idén márciusban elfogadott 5/14-es határozata, amely meghatározza a kormányközi tárgyalóbizottság megbízatását egy olyan megoldás részletes kidolgozására, amely képes a műanyagszennyezés megszüntetésére, most lehetőséget ad nekünk, hogy ugyanezt tegyük a műanyagokkal kapcsolatban. A műanyagok teljes életciklusa során beavatkozásra van szükség. Természetesen szükséges az élettartam végére vonatkozó intézkedések javítása, például a hulladékkezelés és az újrahasznosítás terén, de létfontosságúak lesznek a korábbi életciklusra vonatkozó intézkedések – elvégre nem lehet felmosni a padlót, amíg a csap még folyik.
Az egyezmény végső sikerét a műanyagszennyezés megállításában olyan intézkedések beiktatása határozza meg, amelyek a műanyagok valóban fenntartható előállításához és felhasználásához vezethetnek.
Ezek magukban foglalják a globális szűzműanyaggyártás csökkentését célzó intézkedéseket, amelyek a legkárosabb és legszükségtelenebb műanyag polimerek gyártásának korlátozására összpontosítanak, hogy valóban realitás lehessen egy biztonságos és nem mérgező körforgásos gazdaság jövőképe.
A tárgyaló bizottságnak adott felhatalmazás ezeket az intézkedéseket az asztalon hagyja. Az ambíció adott, most cselekvésre van szükség.
A műanyagkrízis sürgőssége tükröződött abban is, hogy az UNEA két és fél évet adott az új egyezmény megvitatására. Két és fél év, hogy újradefiniálják a bolygónk műanyag-előállításának, felhasználásának és ártalmatlanításának módját.
Tegyünk róla, hogy számítson!
Ha te is szeretnél tenni az ügyért, írd alá a BFFP és más civil szervezetek friss petícióját! Továbbá megköszönjük, ha önkéntesként, netán egyszeri vagy rendszeres adománnyal támogatod a Humusz Szövetség munkáját! Sőt, pártoló tagjaink között is nagyon szívesen látunk téged és szeretteidet is!
Ha támogatnál egy jó ügyet: ajándékozz valakinek Humusz pártoló tagságot. Részletek a képre kattintva
Fordította: Bentamra Csaba
Forrás: Ecohustler
Képek forrása: BFFP; #TurnOffThePlasticTap
