Klímaváltozás

A közelgő ENSZ COP31 klímacsúcs házigazdájaként Törökország radikális lépésre szánta el magát a környezetvédelem és a háztartási hulladékgazdálkodás terén.

Létezik-e olyan fenntartható gazdasági szisztéma, ami összeegyeztethető a versenyképesség fenntartásával nemzetállami, európai és globális szinten? Pogátsa Zoltán, a Soproni Egyetem docense, közgazdász és Gondola Csaba, az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott keddi kerekasztal-beszélgetésen vitázott arról, hogy az Európai Unió hogyan képes összehangolni a gazdasági érdekeit a kitűzött klímacéljaival. Ráadásul az uniónak olyan globális energiagazdálkodási környezetben kellene betartania a saját, zöldátállásra vonatkozó szabályait, amelyben nincs egységes klímapolitika, fragmentált az országok energiahordozó-felhasználási attitűdje, és a globális felmelegedés tömeges bevándorlást is eredményezhet a Föld északi régiói irányába. 

A klímaváltozás kockázatai nem külön-külön, hanem akár egyszerre is jelentkezhetnek – és éppen ez teszi őket nehezen kezelhetővé. A Green Policy Center szakpolitikai javaslatcsomagja arra figyelmeztet: az élelmiszer-, víz-, energia- és infrastruktúra-biztonság összekapcsolódik, így a problémák együttesen láncreakciót indíthatnak el. A kérdés már nem az, hogy lesznek-e ilyen helyzetek, hanem az, mennyire vagyunk felkészülve a többfrontos válságokra.

Január 28-án a Magyar Természetvédők Szövetsége, mint alapítók, valamint a csatlakozó szervezetek megtartották a klímatörvény tervezet műhelykonferenciáját, amelyen hangsúlyosan a törvény koncepcióját és kiemelt kérdéseit beszélték át. Az anyagot készítő és koordináló munkacsoport azóta elkészítette a jogalkotási koncepció újabb változatát. A korábban elfogadott ütemterv alapján ezt a tervezetet most e-mailben küldték ki a társadalmi párbeszéd elindítása előtti utolsó véleményezésre. Arra kérik az érintetteket, hogy véleményezzék a koncepció szövegét február 11. 18:00-ig. Az észrevételeitek alapján ezután véglegesítik a koncepciót, amit február közepén bocsájtanak részletes társadalmi vitára – a komplett társadalmi párbeszéd pedig március közepén zárul majd le.

A tudósok szerint a vízhiány és a vízkrízis már nem elegendő leírása a világunk valóságának, ezért javasolják az új kifejezést, a vízcsődöt.

Kína Államtanácsa 2026 első napjaiban tette közzé azt a nagyszabású cselekvési tervet, amely alapjaiban reformálja meg az ország szilárdhulladék-kezelési kapacitásait. A stratégia központjában a közegészségügy védelme és a munkahelyi biztonság áll, de a célok között szerepel az elképesztő mennyiségű, milliárdos tonnákban mérhető ipari és lakossági hulladék gazdasági erőforrássá alakítása is.

Miközben az Európai Unió a világ legszigorúbb környezetvédelmi céljait tűzte ki zászlajára, a háttérben csendes katasztrófa zajlik. Az európai újrahasznosító üzemek sorra zárnak be, mert képtelenek versenyezni az Ázsiából érkező, gyanúsan olcsó „újrahasznosított” műanyaggal. A szakma megelégelte a helyzetet, azonnali piaci védelmet követelnek Brüsszeltől.

Közel tíz évvel azután, hogy közel 200 ország képviselői aláírták a globális felmelegedés visszaszorítására megalkotott párizsi klímaegyezményt, a Washingtoni Egyetem kutatói megnézték, milyen hatással volt a dokumentum a klímaváltozás elleni védekezésre. A kutatók megállapították, hogy ugyan történt előrelépés egy évtized alatt, de nem olyan mértékű, ami elegendő lenne a gazdasági növekedés káros környezeti hatásainak ellensúlyozására.