Eljött a klímakrumpli ideje

A fosszilis tüzelőanyagok által hajtott klímaváltozás veszélyes szintre emeli a hőmérsékletet, a krumpli pedig különösen érzékeny a hőre, miközben az aszállyal és az áradásokkal is egyre többször kell számolni.
A fosszilis tüzelőanyagok által hajtott klímaváltozás veszélyes szintre emeli a hőmérsékletet, a krumpli pedig különösen érzékeny a hőre, miközben az aszállyal és az áradásokkal is egyre többször kell számolni.
Hosszú évek lassú, de biztosnak tűnő haladása után megtorpanni látszanak a globális környezet- és klímavédelmi törekvések, aminek első jelei már – a szennyező fosszilis ipar barátjának és a nemzetközi egyezmények nagy ellenségének számító – Donald Trump újraválasztásánál körvonalazódtak, és a napokban véget ért ENSZ-klímacsúcs, a COP29 csúfos eredményeivel váltak még világosabbá. A konferencián ugyan vállalták az éghajlatváltozásra való felkészülésre szánt összegek megtriplázását, valamint a gazdag országok 300 milliárd dollárt ígértek a fejlődő világnak arra, hogy segítsenek az adaptációban, de a felmelegedést hajtó kibocsátás nagy részéért felelős fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetéséről már megint nem sikerült megállapodni – főleg abban a nemzetközi hangulatban nem, amely a második Trump-érára készül, és nem élvezi az USA eddigi klímabarát támogatását.
Befejeződött a COP29 klímacsúcs, ám sokan, elsősorban a klímaválság által leginkább érintett, szegény nemzetek képviselői rossz szájízzel hagyták el a kéthetes eseményt.
Indiát, különösen az annak fővárosát, Újdelhit is magába foglaló Delhi metropoliszát már hosszú ideje a világ egyik legszennyezettebb helyeként tartják számon. Az elmúlt években azonban a helyzet még rosszabbra fordult: mára az ország teljes, csaknem 1,5 milliárdos lakossága egészségtelen levegőt lélegzik, ami évente több mint 1 millió ember halálát okozza.
Aggaszt a természet pusztulása, a klímaváltozás, és a közösségek széthullása? Szeretnél tenni azért, hogy életünk fenntarthatóbb és igazságosabb legyen? Gyere el workshopunkra, ahol a regeneratív fejlődés szemléletét ismerheted meg! Ez az új gondolkodásmód túlmutat a „ne ártsunk” elvén, és arra ösztönöz, hogy közösségeink és környezetünk gyógyítójaként felelősséget vállaljunk a bolygónkért.
Miről lesz szó?
A workshopon betekintést nyerhetsz a regeneratív fejlődés elméletébe, és gyakorlati lépéseket tervezhetsz saját közösséged és környezeted gyógyítására. Segítünk felismerni a helyi megoldások fontosságát, és új szemüvegen keresztül tekinthetsz saját környezetedre.
Miért érdemes jönni?
Ez a műhelymunka olyan eszközöket kínál, melyekkel hozzájárulhatsz egy élhetőbb jövő megteremtéséhez, és megtapasztalhatod, hogyan válhatsz aktív szereplőjévé a bolygónk gyógyításának.
Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött! Read more about Gondolkozz úgy, ahogy a természet működik – regeneratív műhely
A fenti kép a Börzsöny szívében készült 2024. júniusában. A sárgán jelölt részek a ún. végvágásnak hívott erdőpusztítás helyeit jelölik. Hasonló a helyzet szinte mindenhol az országban, védett, Natura 2000 területeken is. Nagy a baj? Bizony nagy, és mindannyiunk életét veszélyezteti.
317 településre újabb 6000 fát szállítanak, ezzel 56 ezerre növelve a kezdeményezés során elültetett fák számát.
Egyre kevesebb az édesvíz, és ez különösen nagy gondot okoz Afrikában és Ázsia déli, délkeleti országaiban.
Létezik-e még a szemét fogalma? – ez volt a mottója az ESG Summit rendezvény hulladékgazdálkodásról szóló panelbeszélgetésének, amit Borsfay-Horváth Judit, a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. anyag és termékáram vezetőjének előadása nyitott meg.