írta: Hendinger Barbara

David Nelles és Christian Serrer könyvének - amit Prof.Rahmstorf a Potsdami (Németország) Klimakutatási intézet ismert tudósa és munkatársa ajánlott figyelmembe – második fejezetének cime: Energia. Ennek a fejezetnek az első részéből idézek most lényegét tekintve.

• Mivel energiánk legnagyobb részét mostanáig a fosszilis energiahordozók égetése által fedeztük, az üvegházhatású gázok körülbelül 2/3-a az energiaigényünk miatt kerül a levegőbe. A klimavédelem az energiaszektorban azt jelenti, hogy az áramot és hőt klimabarát módon állítják elő. Az energiaátálláshoz az szükséges, hogy az elektromos áramot, a közlekedéshez használt energiát és a hőenergiát is klimabarát módon tudjuk előállitani. A világon előállitott energia legnagyobb részét továbbra is fosszilis energiahordozókból (szén, kőolaj, földgáz) fedezzük. Ezt a könyvet 2021-ben irták és sajnos ez az állitás még 2022-ben is igaz.
• Számos lehetőség van áramot klimabarátabb módon előállitani megújúló energiák vagy atomenergia segitségével. Megújúló energiának számitanak: a szélenergia, napenergia, vizenergia, bioenergia, atomenergia és geotermikus energia. 
• Egy szélerőmű körülbelül 20 évig működőképes. Ezek nagyrészt újrahasznosthatóak, ha a megfelelő alapanyagokból készülnek. Egyre nő a szélerőművek száma a világon, és ezzel együtt az is, hogy mekkora hányaduk készül újrahasznostható anyagokból. Amig a kezdeti beruházások sokba kerülnek, a fenntartási és üzemeltetési költségek olcsónak számitanak. Alapvetően két fajtájukat tudjuk megkülönböztetni: a szárazföldi (onshore) és a tengeri (offshore) szélerőműveket. 
• A napelemek egyik legnagyobb előnye, hogy már amúgy is használatban lévő felületekre is telepithetőek, mint például tetőkre. Az ember, a növények, állatok élete legkevésbé lesz megzavarva. A napelemek cellái nagyreszt sziliciumból épülnek fel, ami a Földön nagy mennyiségben áll rendelkezésünkre. Ezen felül kell egy kevés aluminium, ezüst vagy réz az előállitásukhoz. A napelemek nagymértékben (98%) újrahasznosithatóak, és ma már az EU-ban törvény kötelezi a gyártókat, hogy visszavegyék a napelemeket (ha valaki visszaviszi) és minimum 85%-ban újrahasznosítsák azt. A napenergia az elektromos áram előállításának egyik legolcsóbb formája.
• 2019-ben a legtöbb megújúló energia vízenergia által lett a világon megtermelve. A víz energiáját több féle módon ki lehet használni: folyók erőművei, tározóknál épitett erőművek, árapály erőművek, hullámerőművek stb. A lényeg mindenhol ugyanaz, a víz mozgási energiáját alakítják át elektromos energiává. A világ legnagyobb vizi erőműve Kínában található, és körülbelül annyi energiát termel, mint 13 atomerőmű. 
• A nem fosszilis eredetű szerves anyagokat biomasszának nevezzük: fa vagy egyéb növények, energiakukorica, szalma, állati vagy emberi ürülék, szerves hulladák stb. A biomasszából előállitott energiát bionenergiának nevezzük. Felhasználás módjai: tűzifa, biogáz, bioüzemanyagok, hulladékégetésből nyert hő- vagy villamosenergia [ez utóbbi a Humusz álláspontja szerint semmiképpen nem tekinthető megújuló, zöld energiaforrásnak. Ld.: https://humusz.hu/piro/hulladek-mint-megujulo]. A tűzifaégetésnél felmerül a probléma, hogy továbbra is több fát égetünk el világszerte, mint amennyit utána ültetnek vagy utánanő. 
• Egy atomreaktornál nem keletkeznek üvegházhatású gázok, az energia az időjárástól függetlenül is előállítható, és területi igénye is alacsony. Viszont radiokaktív hulladék keletkezik, amelyek energiadús anyagot sugároznak és akár rákot, vagy éppen az utódoknál fejlődési rendellenességeket is okozhatnak. Fontos tehát, hogy a radioaktív hulladékot úgy helyezzék el, hogy az a lehető legkisebb kockázatot jelentse az emberekre és a környezetre nézve. Ezenfelül az atomreaktoroknál fennáll a balesetek veszélye is, nagyon komoly következményekkel az emberre és a környezetre nézve. Ma körülbelül 450 atomerőmű működik a Földön, és az energia körülbelül 10%-át szolgáltatják.
• Körülbelül 60 országban még továbbra is terveznek és épitenek szénerőműveket. Ilyen országok pl. Kina, India, Indonézia, Vietnám vagy Törökország stb. Ha az, ami tervben van, megvalósulna, a világszerte működő szénerőművek teljesitménye körülbelül 25%-kal nőne, ezzel együtt persze nőne az üvegházhatású gázok kibocsátása is. Ez azt jelentené, hogy csak ezek az erőművek néhány éven belül elhasználnák a maximális 1,5 °C-os hőmérséklet emelkedéshez megengedhető CO₂ kvóta 1/5-ét. (A CO2 kvótákról az első összefoglalóban olvashatsz.) Körülbelül 2100 szénerőmű működik jelenleg a világon, további ca. 600 van még tervben, az engedélyeztetés fázisában vagy már épitik.

A második fejezet első részének köztes következtetése az, hogy egy klímabarát villamosenergia-termelés már most is megvalósitható nagy méretekben és költséghatékonyan. A második részben ilyen dolgokról lesz szó, mint a hőenergia, napenergia, geotermikus energia, hőpumpa stb... Hamarosan a második fejezet második részének összefoglalóját is megtalálhatjátok a blogon!