írta: Hendinger Barbara

David Nelles és Christian Serrer könyvének – amit Prof. Rahmstorf a Potsdami (Németország) Klimakutatási intézet ismert tudósa és munkatársa ajánlott figyelmembe – harmadik fejezetének címe: Épületek. A fejezet azzal a gondolattal kezdődik, hogy épületek használata/fenntartása mellet, már építésük során is keletkeznek üvegházhatású gázok. 

-Kibocsátások: a világszintű CO2-kibocsátások 21%-a keletkezik épületeink miatt. Egyrészt keletkeznek kibocsátások az épitéshez használt anyagokból pl. cement, acél, vagy ezek megtermeléséből, szállításánál, beépítésüknél. Továbbá kibocsátások keletkeznek az épületek áram- és hőellátásánál is, hiszen ezek legnagyobb részét továbbra is fosszilis energiahordozók (kőolag, földgáz, szén) által termeljük meg. És a karbantartási és lebontási munkálatok során is kerülnek üveházhatású gázok a levegőbe.  Sőt, ezek a kibocsátások nem mutatnak csökkenő tendeciát, hanem tovább nőnek. Ennek oka az, hogy a fejlett országokban az egy főre eső lakóterület tovább növekszik, és ezzel együtt az energiafelhasználás is nő (fűtés, kommunikációs eszközök, pl. számítógépek, klímaberendezések stb..). A fejlődő országokra ugyanez jellemző, de ott inkább maga a népességnövekedés okozza a hatást. A nem lakóépület jellegű épületek kibocsátásai pedig azáltal növekednek, hogy egyre több szolgáltatás és áru kerül megtermelésre, raktározásra és eladásra, és ezen folyamatok mindegyike szintén energiafelhasználással jár. 

-Klímabarát épületek és intézkedések: 1. Megújúló energiákból kell az egész energiaellátást biztosítani az építkezéshez és az épületek fenntartáshoz is. 2. Az energiahatékonység növelése szintén cél, ezzel ugyanis csökkenthető a fosszilis energiahordozók iránti igény, pl. szigetelés, illetve hatékonyabb háztartási eszközök. 3. Klímabarát építőanyagok használata. 4. Intézkedések, melyek elérik, hogy kevesebbel is beérjük pl. az egy főre jutó kisebb lakófelület csökkentése, illetve viselkedésünk megváltoztatása.

-Klímabarát épitőanyagok: a könyv egy táblázatban foglalta össze, hogy melyek a legklímabarátabb építőanyagok. Legalul (legkevesebb kibocsátás) a puha fa volt található, majd a felfelé többi építőanyag pl. döngölt fal, kő, bambusz, kemény fa, beton, vas, égetett tégla, acél (legmagasabb kibocsátás). Ha fából építkezünk, már elve olyan anyagot használunk, ami kivonta a CO2-t a légkörből, majd az épület létezésének idejéig ez az épületben tárolodik. Mégse lehet mindenhol fábol épitkezni pl. statikai okok miatt, ezért az acél és cement gyártást is a legklímabarátabb módon kell megoldani. A cemet gyártásánál ráadásul egy kémiai reakció is CO2-felszabadulást okoz a felhasznált energia előállításán túl. Sokat számithat az is, hogy a régebbi épületeket inkább csak felújítsuk, minthogy újakat építsünk. A klímabarát épitőanyagok használata egy fenntartható építőiparért nélkülözhetetlen.

-Kihívások és politikai intézkedések: az épületek hosszú életűek, ezért fontos már az építkezések kezdetekor végiggondolni, hogy milyen kibocsátásokkal számolhatunk (pl. fűtés, energiaellátás kialakítása). Mivel ezek a beruházások általában nagy költséggel is járnak, fontos, hogy megfelelő támogatások és szabályozás álljon a rendelkezésünkre. A legköltséghatékonyebb persze az, ha akkor cseréljük le a különböző infrastrukturákat az épületeken, amikor az amúgy is esedékes lenne, tehát amikor már elavult. Mivel viszont a klímabarát intézkedések nem várhatnak még további évtizedekig és a kibocsátások csökkentésére most van szükség, a támogatásoknak és a politikai akaratnak és intézkedéseknek kiemelkedő fontossága van ebben a szférában.  Ilyenek lehetnek például:

oSzabályozások: minimum és maximum hatékonysági értékék az energiafelhasználásban, CO2-kibocsátásban, vagy éppen építési standardok pl. kötelező napelemhasználat. 

oEnergetikai cimkék (osztályozások): az épület energetikai állapotáról adnak felvilágositást és pl. egy adózási rendszer alapjául szolgálhatnak.

oTámogatások és segélyek: pl. felújítások alkalmával, vagy klímabarát épitőanyagok alkalmazásakor.

oOlcsó hitelek: klímavédelmi intézkedések finanszírozására.

oHelyi tanácsadó hálozatok: egyéni körülmények, problémák megoldására, javítására.

oInformációskampányok: pl. hőszivattyúk vagy faházak alkalmazásánal az információ eljuttatása megfelelő szakemberek által döntő lehet.

Ha nem foglalkozunk a klímavédelmi intézkedésekkel az építőiparban, a kibocsátások 2050-re további 30%-kal nőhetnek. Lezárásként és összefoglalóként hadd tegyem hozzá ezt a rövid gondolatot, amit én találtam ki: a fád legyen nagy, ne a házad! A következő rész, legalább ilyen érdekes, mint ez, hiszen a közlekedséről lesz szó. Látogassátok, kövessétek a Humusz internetes és Facebookoldalát, hogy a környezettudatos hírek és információk hozzátok is eljussanak!