Mire jó egy üres papírpohár?

A háttérben duruzsolt az előadónk a szociológia nemes tudományáról, mi pedig próbáltunk életben maradni. A kávém elfogyott, úgyhogy kénytelen voltam lefoglalni magam az üres papírpohárral. Akkor ütött be a mennykő: megláttam rajta a „duplanyilas" újrapapír jelet. Felharsant a fejemben a kérdés: miért nincs a Karon szelektív hulladékgyűjtés?

Annyira felvillanyozott az ötlet, hogy egy hétvégém kutakodással telt az interneten: a Minisztérium honlapjától kezdve, az utolsó PET tömörítőt forgalmazó kft.-ig mindent átbújtam. Közben felvettem a kapcsolatot a Hallgatói Önkormányzattal. Ők első körben lelkesen támogattak, azzal a jelszóval, de jó, valaki végre foglalkozik az üggyel. Naivan bele is vágtam: írtam háromlépcsős projekttervet, beszéltem a takarítókkal, kiszámoltam milyen gyakran kéne szállítani, saccolgattam a költségeket, összeszámoltam a kukáinkat, egy környezetmérnökkel még emblematikus állatkát is kerestünk az ügynek. Ebben a stádiumban került ki először a kezemből az irányítás. Az első válaszadási határidő lejárta után két héttel megkérdeztem, ugyan, hol tart az ügy? Azt a prózai választ kaptam: „Sehol." Tehát vártam, vártam, és közben eltelt életem első féléve a felsőoktatásban.

A vizsgáim letétele utáni örömködésben kaptam a felkérést, hogy kerítsek egy céget, aki képes lenne lebonyolítani a szelektív gyűjtést, ugyanis eddig nem találtak ilyet. Ezt nem tudtam mire vélni, mert ha kedvenc keresőprogramunkba beütjük a „szelektív gyűjtés" címszót, több céget is kidob. Szerintem a HUMUSZ Recycling szolgáltatásai tökéletesen megfelelek volna nekünk. Sebaj, gondoltam, megnézem újra, hátha én néztem el valamit. De nem. Közben megengedték, hogy felvegyem a kapcsolatot a HUMUSZ-szal. Egyeztettünk, beszélgettem, közben önkéntes lett belőlem. De „a nagy projekt" egyelőre még nem indult be.

Ahogy történni szokott, a jó ügyeket az Élet támogatja. A HUMUSZ-ban rendezett első önkéntes gyűlésünkön találkoztam egy ismerős felsőbbévessel. Volt is nagy csodálkozás, hogy „Te is itt?" „Jaj, de jó, képzeld..." Így már ketten vagyunk! Rájöttünk, nem várhatunk, míg felülről döntés születik. Előrehoztuk a hallgatók meggyőzését. Első lépésként az áprilisi kari napon egy HUMUSZ standdal fogunk megjelenni, és mesélni nekik. Jó szűrés lesz, hogy mit tudnak eddig, mennyire nyitottak ezekre a zöld témákra... Az Egyetem profiljából fakadóan fontos lenne a szemléletformálás, és elvileg azt is érteniük kell, hogy zöld témákban is a legfontosabb a prevenció. Egyelőre még csak az én lázálmom, de már tervezgetem, hogy a gólyatáborunkban egy pulttal és néhány játékkal én is ott leszek. Azt csak remélni tudom, hogy kortársaim vevők lesznek a mondanivalómra. Akkor pedig ennek a cikknek folytatása is lesz...