A Nemzeti Civil Alapprogramnak köszönhetjük, hogy a KukaBúvár mostani és következõ számaiban a szomszédos országok hulladékgazdálkodásával foglalkozhatunk. A bevezetõ után talán nem meglepõ, hogy elõször miért Erdélybe indultunk. Székelyföld Erdélyen belül is külön világ. A történelmi Marosszék, Udvarhelyszék, Csíkszék és Háromszék területén, a mai Maros megye kisebbik részén, Hargita és Kovászna megyében legalább 700 000 székely él egy tömbben. Gadó György Pál összeállításaA hulladékgazdálkodás terén látványos fejlesztések még nem indultak el Romániában. Nálunk, Székelyföldön is inkább csak tervek vannak. Elkészült az országos hulladékgazdálkodási stratégia, és kész van a Hargita megyét magába foglaló Központi régió stratégiája is, sõt a szakterületre vonatkozó törvénykezés is meglehetõsen jól ki van dolgozva, de ezek életbeléptetése, alkalmazása még várat magára. Ambrus László, a székelyudvarhelyi AGORA – Fenntartható Fejlesztési Munkacsoport vezetõje írása.
Németország Magyarország 1:1, vagyis az importszemét meccs döntetlenül végzõdött. Egy részét elszállították, egy része maradt. Fodor Gábor az eredményt abszolút sikerként ünnepelte, pedig az eredményben jóval több tehetetlenség volt, mint a megoldás érdekében kötött okos kompromisszum. Szívesen megkérdeztük volna, hogy tessék mondani, mi a helyzet a maradék 1600 tonnával. Lukács Bence jegyzete.
A Magyar Televízió is halad a korral. Én csak mostanában figyeltem fel rá, hogy a reklámok és mûsorajánlók közötti vis-ek megváltoztak. Tulipánok, szõlõfürtök és miskakancsók jönnek-mennek, majd indák, kacsok és girlandok tekerõznek a képernyõn felfelé. Hagyomány és modernitás? Láthatjuk, hogyan vész el néhány másodperc alatt a több száz éves motívumok egyszerû szépsége, miként oldódik fel minden, ami egykor része volt életünkek a mai vizuális kultúrában és tömegtermelésben. - szerk. -
A Földanya nevét viselõ Nemzetközi Hulladékégetõ-ellenes Szövetség idén szeptemberben a spanyol-francia határon, Baszkföldön tartotta harmadik nagy nemzetközi találkozóját. A négynapos konferencián 41 országból 130-an vettek részt, köztük a HuMuSz képviseletében Perneczky László.
Egerben 2007. szeptember 25-26-án már a XV. Országos Reklámkonferenciát rendezték meg. Címe: Klímaváltozás 2007 - Globális felmelegedés, lokális leülés. A szokatlan témával magyarázható, hogy az elõadók között volt Szilágyi László, a HuMuSz elnöke, aki eddig még ilyen töménységben nem találkozott a reklámszakma jeles képviselõivel. 
Röviden összegeztük, és Fodor Gábor miniszter úrhoz eljuttattuk, hogy - a HuMuSz szerint - melyek a közeljövõ legfontosabb hulladékgazdálkodási feladatai. A felsorolt pontok mindegyikében maximálisan lehet számítani ránk, szakmai és „mozgalmi" eszközökkel is szívesen megteszünk bármit, ami a „hulladékos paradigmaváltást" elõsegíti! 
Az a gyanúm, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen nem mi voltunk az elsõ lobbisták. De az épület elõtt még aligha került sor ilyen fergeteges küzdelemre. 2007. szeptember 12-én 11-órakor a HuMuSz demonstrációján a hulladékégetés és az újrahasznosítás támogatói kötélhúzásban mérték össze erejüket (ld. az utcaszínház szövegét és a képeket). Hogy ki nyert? Szerinted?Az országos fõállatorvos pénteki MTI közleménye arra kéri az embereket, hogy egyelõre ne fogyasszanak olyan élelmiszert, amely guargumi fedõnevû adalékot (E412) tartalmaz. Ennek alapos oka az, hogy két svájci cég (India Glycols Ltd, Unipektin AG) dioxinnal (rákkeltõ) súlyosan szennyezett guargumi adalékanyagot hozott forgalomba, melybõl hozzánk is jutott. A HuMuSz 2006-ban frissített "Nyisd ki szemed - csukd be szád" c. kiadványából kimásoltuk azt a több mint száz élelmiszert (és gyártóját), amelyikben valamilyen formában ott van az E 412-es adalék. A Fantától a joghurtokon át a megannyi jégkrémig...
A lista nyilván nem teljes, ezért arra kérünk minden olvasót, hogy a KukaBúvár.hu-n található lista alján a hozzászólásoknál írja le, ha egyéb guargumit tartalmazó élelmiszerre bukkan! Köszönjük!
Nagy baj, ha a zöld civil szervezetek érzelmi alapon közelítenek meg környezetvédelmi kérdéseket, az azonban egyáltalán nem gond, ha az újságíró ír hasonló hozzáállással véleményformáló cikket - ez a konklúzió számomra Ármás János Várpalotára tervezett égetõrõl írt terjedelmes cikkébõl, valamint a hozzá kapcsolódó jegyzetbõl (FMH, július 24.). A még nagyobb baj azonban a finom csúsztatásokkal van, amibõl a végén az a kép áll össze, hogy ezek a zöldek a furkáláson kívül nem is tudnak mást. Lukács Bence írása