Szakmai cikkek

Kinyitod a postaládát. Tele van. De nem a szeretteid által írott levelekkel. Nem is fontos értesítésekkel – bár számla és utolsó felszólítás biztos akad közte… És sajnos, hiába is keresed a kedvesed képeslapját. Van viszont szóróanyag, reklámprospektus – sõt, mostanság hat köteg politikai hirdetés is. És nagyjából mindegy, hogy kötözött sonkát vagy jobb jövõt ígérnek, te olvasatlanul kidobod a papírt. Jól teszed. Jól teszed? A kukád biztosan tele lesz papírral. Összeállításunkban az újrapapírok használatáról, elõnyeirõl, beszerzésérõl és áráról lehet tájékozódni.

A Környezetvédelem c. lap 2005 decemberi számában jelent meg Lukács Bence tollából az alábbi HuMuSz álláspont:

Magyarországon 2003-ban a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) becslései szerint 130 ezer tonnát meghaladó mennyiségû elektronikai hulladék (HEEB) keletkezett - ami 12,85 kg/fõ/év fajlagos mennyiséget jelent -, s körülbelül 300 ezer tonnára tehetõ az elfekvõ, használatból kikerült, de egyelõre ki nem dobott berendezések mennyisége. A felmérések szerint a keletkezõ hulladék 2/3-a lakossági eredetû, a hulladék tömegének növekedési üteme különbözõ szakmai becslések alapján évi 4-8%-ra tehetõ - amely a kommunális hulladék mennyiségének elõrejelzett rátáját többszörösen meghaladja.

Míg Magyarországon egymás után siratjuk el az utolsó környezetet kímélõ csomagoló-anyagokat, addig innen sok ezer kilométerre Kelet-Afrika egy kis országában az általános hulladék-megelõzés, hulladék újrahasznosítás a mindennapok része. Eddigi tapasztalataim alapján a harmadik világ egyet jelentett a végeláthatatlan szeméthalmokkal. Különösen szembeötlõ ez a „fejlett világra” csak a közelmúltban nyitó országokban, ahol a lakosság nem tud mit kezdeni a ráömlõ filléres termékek csomagolóanyagaival. Nyilván sokkal hamarabb érték el például a kis dél-kelet ázsiai falvakat a dobozos és mûanyag palackos italok, sokszorosan becsomagolt snackek, édességek és egyéb „modern” termékek, mint a „fejlett hulladékgazdálkodás” vagy az efféle termékeket elutasító szemlélet.

Simon Gergely (Levegõ Munkacsoport) riportja.

Két(!) interjú Dr. Persányi Miklós környezetvédelmi miniszterrel

 Régóta foglalkoztat minket, hogy mit is jelent valójában a "hulladékforradalom", ezért interjút kértünk miniszter úrtól. Sajnos csak kevés idõt tudott ránk szánni, ezért néhány kérdésrõl le is kellett mondanunk, de kaptunk írásban is választ a kérdéseinkre - 8 oldalban - a szakfõosztálytól. Így most két interjúnk van, az "élõ" a nyomtatott KukaBúvárban is olvasható, a másikat pedig csak itt közöljük. Ajánljuk mindenkinek, aki a hulladékos viszonyok iránt komolyabban érdeklõdik!

A Kálmán Imre utcában sétálva a Fiatal Iparmûvészek Stúdiója Egyesület galériájának utcai frontra tekintõ ablakába bepillantva nem mindennapi látvány fogad, menstruációs tamponok és betétek hevernek a földön. A helységbe belépve középen, vagy 3 tucat további tampon lóg bele a mennyezetrõl a kiállítóhely terébe, és az oldalfalakat is katonás sorokba állított legkülönfélébb méretû nõi betétek borítják.

A kiállítás minden korosztálynak és nemnek szól, bemutatja a Magyarországon már használatos, és a még nem ismert természetes és alternatív betéteket, tamponokat. A világ különféle tájáról származó gyártók által biztosított ingyenes minták terjesztésével, kérdõív használatával, interaktív módon áll a látogatók szolgálatában. A bemutató választ keres a természetvédelem, a hulladék megsemmisítésének kérdéseire.