Hírek téma szerint
A világon elsőként alkalmazott technológiát, az úgynevezett nagy buborékgátat egy holland start-up cég, az amszterdami önkormányzat és a regionális vízgazdálkodási hatóság indította el.
November 20-án Gagyi Ágnes és Sidó Zoltán, a Szolidáris Gazdasági Központ alapítói lesznek vendégeink a Zöld Kalandozásokon. Velük beszélgetve, nemzetközi és hazai példákon keresztül megismerhetjük, hogyan működnek a kölcsönös segítségen alapuló, ökológiailag fenntartható gazdasági együttműködések.
Az LG Electronics Magyar Kft. Instagram fotópályázatot ír ki középiskolás tanulók (9-13. évfolyam) és magyarországi középiskolák számára Back to the nature címmel. A pályázat célja felhívni a diákok figyelmét a környezettudatosság és a technológiai eszközök tudatos használatának fontosságára, valamint a magyarországi középiskolák támogatása a téma oktatásában.
A halászati felszerelések, amelyből évente 640 ezer tonna kerül a vizekbe, megölik vagy megcsonkítják a tengeri állatokat. A használt háló 6%-a, minden csapda 9%-a és a hosszú horogsorok 29%-a marad a vizekben.
A legutóbbi avar- és zöld hulladék-égetésre kijelölt héten füstbe borult a város, és a kedvezőtlen légköri körülményekkel együttesen a szmogriadó tájékoztatási fokozatának elrendelését tette szükségessé a levegőben lévő szálló por koncentrációja Székesfehérváron. Az Önkormányzat ezért a klíma- és környezetvédelem szempontjából is fontos lépést tesz, amelynek megvalósításához a lakosság együttműködését kérik.
Önkéntesek jelentkezését várja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), hogy kiderüljön, változott-e a magyar háztartásokban az élelmiszerpazarlás mértéke. Az idén novemberben zajló felmérés elsődleges célja a 2016-os adatok frissítése.
Hozd nyilvánosságra a véleményed egy képpel, festménnyel, rajzzal, hanganyaggal, videóval novellával vagy akár verssel is! A Jane Goodall Intézet és a SzóKiMondóka pályázati kiírása.
A szelektív hulladékgyűjtés, bár egy egyszerű módja a környezetvédelemnek, egyelőre még mindig gyerekcipőben jár. Bár a hulladék mennyiségének csökkentése sokkal célra vezetőbb a környezet szempontjából, a szelektív gyűjtés is hozzá tud járulni a szemét újrafelhasználásához, de ahhoz az is kell, hogy tudjuk, mit szabad szelektíven gyűjteni, és mit nem. Egy friss kutatás azt vizsgálta, mennyire hatékonyak a szelektív gyűjtéssel kapcsolatos reklámok – kiderült, hogy más módszerekkel sokkal hatékonyabban el lehetne érni, hogy többen gyűjtsék külön a szemetet.
November 13-án, a Zöld Kalandozások következő vendégeként Katona Attila, a CEU kutatója tart előadást „Városi természetalapú megoldások: innovatív megközelítések és példák a nagyvilágból” címmel. Az előadást a megszokott módon beszélgetés követi, szeretettel várunk titeket!
Kapcsolódj be: nyisd ki a szemedet és csökkentsd a szemeted! November 8-áig lehet akcióötletekkel regisztrálni a november 16-24. között megrendezésre kerülő Európai Hulladékcsökkentési Hétre. Önkormányzatok, civil szervezetek, magánszemélyek, oktatási intézmények és vállalatok is részt vehetnek saját programokkal. Az esemény honlapján található tippek mellett most mi is megosztunk néhány ötletet, amivel nevezni lehet a Hulladékcsökkentési Hétre.
Újabb elemmel bővül Miskolc hulladékgazdálkodási rendszere, pénteken megnyitotta kapuit a miskolci lakosok számára a hulladékok keletkezését megelőző Miskolci Újrahasználati Központ (MÚK), melynek célja, hogy a mai fogyasztói társadalomban feleslegessé vált használati tárgyak ne a hulladékok közé, a környezetet terhelve lerakásra, hanem mások örömére is, „újra használatba” kerülhessenek.
Add le a szemetedet szelektíven, kapsz cserébe egy ebédet! Zugló önkormányzata nemrégiben csatlakozott a spanyol Santiago de Compostela városában futó Tropa Verde (Zöld Csapat) nevű programhoz. A fővárosi kerületben oly módon támogatják a lakosság szelektív hulladékgyűjtését, hogy a leadott szemétért értékes dolgokat kaphatnak az emberek. A hazánkban úttörő projekt eddigi eredményeiről kérdeztük az illetékeseket, a ZIP Magazinnak Szabó Rebeka alpolgármester válaszolt.
Nyár végén lett kész Nagy Mercédesz ládakertje, ahol három négyzetméteren jelenleg is tizennégyféle zöldség, gyümölcs növekszik. A hódmezővásárhelyi lány a télre is gondolt már, termő ládái épp a minap kaptak fóliaalagutat. Tavasszal pedig azt tervezi, hogy eltakarja a szomszéd falát, de talajtakarásra, és persze az új vetésre is készül már. A 22 éves egyetemista lány a Sokszínű Vidék megkeresésére részletesen elmesélte, hogyan álljunk neki, ha hasonló kis helyen szeretnénk minél gazdaságosabban kertészkedni.
Amerikában 2017-ben a palackozott vizek forgalma az iparág történetében először megelőzte a szénsavas üdítőkét: előbbiből fejenként évi 147,6 litert vásároltak, utóbbiból mindössze 145,7-et. Az adat mára elérte az évi 159 litert, és az előrejelzések szerint pár éven belül átlépi a mágikus 50 gallonos határt (189 liter). Fura amerikai divathóbort, gondolhatnánk, de az Atlanti-óceán innenső felén is hasonlóak a számok, sőt: az olaszok és a németek évi 188, illetve 175 literrel még az amerikaiakat is megelőzik (a magyar átlag 126 liter).
A folyókat is meg akarja tisztítani a műanyaghulladékoktól a csendes-óceáni szemétgyűjtő rendszer feltalálója.
Az Egyesült Királyság több mint kétezer tonna szemetet termel halloween idején, és ebbe még nem is számolták bele a játékokat és a dekorációkat – derül ki a Hubbub és a Fairyland Trust kutatásából.
Nőtt az elkülönítetten gyűjtött települési hulladék aránya tavaly, és az elszállított szemét csaknem negyede hasznosult újra. Az MTI a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összefoglaló kiadványa alapján kiemelte, a települési hulladék mennyisége fontos eleme az ENSZ által meghatározott fenntartható fejlődési céloknak, ezen belül a felelős fogyasztás és termelés indikátora.
Manapság már mindenki tisztában van azzal, hogy ha spórolni szeretne a havi számlákon, akkor azt a nyílászárók, a szigetelés, és a fűtés ellenőrzésével kell kezdeni. Kevesen tudják azonban, hogy az optimális eredmény eléréshez az ingatlan egységként kezelendő, vagyis nem elég csupán egy fronton fejleszteni. A következőkben azt mutatjuk be, miként érdemes úgy belevágni egy felújításba, hogy azzal a rezsi költség akár 80%-át is le tudjuk majd faragni.
Sokszor úgy érezhetjük, az éghajlatváltozás ellen küzdelem csak lemondással, a „javak feladásával”, vagy épp lehetőségeink korlátozásával jár. Pedig ez nem így van, sőt. Az IPCC 1,5 °C-os globális melegedésről szóló Külön Jelentése nemcsak az okokat és káros következményeket taglalja, de rávilágít arra is, hogy a klímaváltozás elleni fellépés rengeteg hasznot hordoz magában, mint például munkahelyteremtés, az energiabiztonság javítása, stabilabb gazdaság, fenntartható közlekedési módok, tisztább környezet és jobb körülmények az emberi egészség számára, csak hogy néhányat említsünk.
Lázas semmittevésben van a világ, ezerszám tartanak hiábavaló konferenciákat, a hatásuk azonban nulla – kissé fura ezt éppen egy konferencia bevezető előadásában hallani, de a klímaválság már csak ilyen ellentmondásos dolog. Miközben egyértelmű tudományos konszenzus van az ember által okozott éghajlatváltozásról, és a következő évtizedekre vonatkozó előrejelzések egyre borúsabbak, a klímaügy körül a média tele van álvitákkal, hömpölyögnek a tudományos evidenciákat relativizáló álmegoldások, egyszerre túl sok és túl kevés információ kering az utóbbi egy-két évben berobbanó témáról.
A Coca-Cola felelős a világon a legtöbb műanyag hulladékért – derül ki egy friss jelentésből, mely globális szinten méri fel a vállalatok műanyagszennyezését. A felmérést a Break Free From Plastic-mozgalom végezte, melynek a Greenpeace is része. Az 51 országban 484 szemétszedő akció márkavizsgálatából kiderül: a szemét legnagyobb részét a Coca-Cola, a Nestlé és a PepsiCo csomagolóanyagai teszik ki.
Amikor tenni szeretnénk valamit egy jobb, zöldebb jövő reményében, gyakran érezhetjük azt, hogy magunkban tehetetlenek vagyunk. Hogy kevés az életmódunk, gondolkozásunk átformálása, és ennél valami többre van szükség. De valóban kevesek lennénk egyedül? November 6-án Pribéli Levente a Fridays for Future Hungary mozgalom bemutatásán keresztül fogja ezt a kérdést körbejárni.
Kevesebb mint 12 éve van az emberiségnek, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését az ipari forradalom előtti mértékhez képest legfeljebb 1,5 fok alatt tartsa, és ezzel megakadályozza a klímakatasztrófát. Többek között ezt állítja az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) tavaly év végén megjelent jelentése, ami a korábbiaknál jóval sötétebb képet fest a klímaváltozás hatásairól.
2012-ben baráti beszélgetésekből nőtt ki a bevásárló közösség ötlete: Nyíregyházán ekkor indult egy beszélgetéssorozat, amely Zalatnay László elmondása szerint a helyi kulturális kreatívokat célozta. Azt a réteget, amelyik egyetlen politikai táborba se tud betagozódni, de közben aktívak, szociálisan érzékenyek, és sokan közülük egyedül érzik magukat. Hamar kiderült, hogy ez a felhívás sokakat megszólított, találkozóról találkozóra egyre többen lettek. A beszélgetéseken folyamatosan dobtak be új témákat, és pár találkozó után kiderült, hogy az élelmiszer volt az a kérdés, ami mindenkit foglalkoztatott. Innen már csak egy lépés volt a bevásárló közösség ötletének felvetése.
A ruházati cikkek mindig is kézzel készített termékek voltak: így van ez emberemlékezet óta, sőt, ez még napjainkra sem változott meg. Bár a ruhák alapanyagát, a különböző természetes és mesterséges szöveteket már gépek készítik, a ruhaneműk varrása és összeállítása a varrógépek mellett görnyedő emberre marad.