Jön az Európai Green Deal, ami 2030-ig kiváltaná az összes oroszországból importált földgázt

  • 2022. április 22.
  • Jakab János

Bár Nyugat-Európában már állami szinten zajlik a megvalósítása, Magyarországon csak mostanában kezd körvonalazódni, hogy mi fán terem a körforgásos gazdaság (circular economy). A magyar közbeszédben rendszerint a hulladékgazdálkodás és az újrahasznosítás kibővítését szokás érteni a körkörös vagy cirkuláris néven is emlegetett paradigma alatt, holott annak célja a helyi, nemzeti, végső soron pedig a globális termelési és értékesítési láncok, valamint a fogyasztás teljes átalakítása.

banner

Az 1980-as évek végétől egyre több közgazdasági vitairat, folyóiratcikk és könyv értekezett az egyszeri fogyasztásra szánt termékek piacán alapuló, növekedési láztól fűtött modell fenntarthatatlanságáról. Az elmúlt évtizedben a klímaváltozás és a környezetszennyezés összefüggéseit feltáró tudományos eredmények mellett az egyre szűkösebb nyersanyagforrásokkal való szembesülés is kellett ahhoz, hogy a kutatók, a civilszervezetek és a piaci szereplők után a politika is felismerje a helyzet tarthatatlanságát.

 

Európai megoldás

Az Európai Bizottság (EB) 2020 tavaszára a Green Deal címen emlegetett európai zöld megállapodás részeként kidolgozta azt a cselekvési tervet, amely a körforgásos modell megvalósításához szükséges változtatásokat az egyes kulcsszektorokra lebontva is felvázolta. Idén március 30-án az EB végre be is nyújtotta az erről szóló javaslatcsomagot.

 

körforgás

Folyamatábra a körkörös gazdaságról. Forrás: PwC Magyarország

Bera Péter, a Klímapolitikai Intézet kutatója tételesen bontotta ki a javaslatcsomagot, amely 

 

2030-ra 132 millió tonna primerenergia-megtakarítást eredményezhet, ami körülbelül 150 milliárd köbméter földgáznak felel meg, vagyis majdnem azonos értékű az évenkénti oroszországi földgáz uniós importjával”.

 

Ehhez azonban el kell érni, hogy az Európai Unión (EU) belül előállított termékek „erőforrás- és energiahatékonyabbak, tartósabbak, korszerűbbek, javíthatók, karbantarthatók, felújíthatók, újrahasználhatók és újrafeldolgozhatók legyenek”. Az ilyen árucikkeknek – javíthatóságuk és újrafeldolgozhatóságuk érdekében – rendelkezniük kell „digitális termékútlevéllel”, hogy a környezettudatos terméktervezés követelményeinek betartása mellett az ellátási láncban is nyomon követhetők legyenek. A termékútlevelet 2023-tól kísérleti jelleggel elsőként a gyorsan cserélődő elektronikai cikkeknél, az akkumulátoroknál, az információs és kommunikációs eszközöknél, a divatipar termékeinél, a bútoroknál, a vegyszereknél, illetve az olyan építőipari cikkeknél, mint például az acél vagy a cement vezetik be. Az EU-s irányelv az olyan termékekre is kiterjed, mint a napelemek, a táblagépek és az okostelefonok.

 

A teljes cikket a qubit honlapján tudjátok elolvasni.