Japán mintára minierdőt hoznak létre a Boráros téren, és még kettő követi a kerületben

  • 2022. április 21.
  • Jakab János

Méretben apró, biológiai sokszínűségben nagy lesz a remények szerint a Boráros téri minierdő. Több mint kétszáz cserjét és facsemetét ültettek egy közepes lakás méretű területre. Nem a parkszerű esztétikum, hanem az erdőszerű természetesség a lényeg. Árnyékot, tisztább levegőt, több madarat remélnek tőle.

A terület zöldebbé tételéhez, levegőjének tisztításához, a helyi mikroklíma javításához is hozzájárul majd az a 205 őshonos fa és cserje, amiket a Petőfi híd pesti hídfőjének északi oldalán, a híd Közraktár utca felőli felhajtója által körbezárt, közepes lakásnyi zöld területre ültettek el hétfőn talajcsere után. A 65 négyzetméteres, tölgyből, juharból, gyertyánból, virágos kőrisből, vadalmából, vadkörtéből, fagyalból, kecskerágóból álló leendő minierdő az első ilyen a főváros pesti oldalán.

 

A meglehetősen sűrűn ültetett cserjék és fák egymással versengve gyorsabban nőnek, mint ha egyesével ültették volna el őket – hangzott el a Ferencvárosi Önkormányzat, a 10 millió Fa Alapítvány és a Zwack Unicum Nyrt. összefogásában megvalósult erdő-kezdemény mellett – és 1-2 év alatt önfenntartó, többszintű növény- és állattársulássá tudnak fejlődni, amiket onnantól magukra lehet hagyni. A kis erdő önálló ökoszisztémát képez majd, képes lesz megkötni a port, párásabbá tenni a környéket, árnyékolni, oxigént termelni.

 

Zakar András, a Főkert Kertészeti Főigazgatóság főigazgatója elmondta: ilyen minierdő létesült már a Tabánban – ott tavaly április és október között magasságuk 2-3-szorosára nőttek meg a csemeték –, illetve Budafokon az Andor utcában is.

 

 

“A parkokban inkább látványelem a zöld, az ökológiai szempontok a háttérbe szorulnak – mondta a hvg.hu kérdésére Cserna Hajnalka, a IX. kerület főkertésze. – Itt azonban pont az ellenkezője történik: sajátos ökoszisztéma jön létre, rovarokkal, madarakkal, akár többszintű tápláléklánccal. Az urbanizációval kiszorult a természetes zöld a városokból, ezzel próbáljuk kicsit visszalopni.”

 

A főkertész szerint még úgy is közelebb van a természeteshez, hogy egészen apró területű, és hogy valószínűleg nem minden csemete marad meg. És bár Budapesten valóban nem ez lesz az első minierdő, de ilyen forgalmas csomópontban, mint a Boráros téri, “ahol igazán létjogosultsága van légtisztító és pormegkötő szerepe miatt”, mégis úttörő lesz. A Boráros téri minierdőt két további is követi majd még a kerületben – árulta el a bemutatón ugyancsak részt vevő helyi polgármester, Baranyi Krisztina, de a pontos helyszíneket még nem közölték.

 

Ezeket a kiserdőket Miyawaki-erdőknek is nevezik az ötletet kidolgozó japán botanikus, Mijavaki Akira után, aki több mint ezer hasonló erdőt ültetett el Japánban és Malajziában, egész mozgalmat indítva el, aminek Európában is vannak követői. A Mijavaki-erdők az ötlet hívei szerint gyorsabban nőnek, sűrűbbek, és a biológiai sokszínűség szempontjából is gazdagabbnak, mint a hagyományos városi zöldterületek.

 

A területet talajcserével készítették elő, a növények egy méter mély komposztos földbe kerültek, a tövükre szalmát szórtak, hogy ne száradjon ki a talaj és ne gazosodjon be a terület. A Boráros téri erdő telepítését a legtöbb hazai Miyawaki-erdő létrejötténél bábáskodó 10 millió Fa Alapítvány készítette elő, majd gondozza 3 évig, utána pedig a Főkert – BKM Zrt. fenntartásába kerül át.

 

Cikk és kép forrása: hvg.hu