Hírek téma szerint
2021. év elején az Országgyűlés megszavazta azt a törvénycsomagot, amelynek értelmében 2023 júliusától kötelező az egyutas italcsomagolások (PET, alumínium, üveg) visszaváltása. Ezeknek az egyébként eldobható, egyszer használatos csomagolásoknak a kötelező visszaváltása magasabb arányú újrahasznosítást tesz lehetővé. Fontos megjegyezni, hogy az utóbbi években a piacról egyre inkább kiszorulnak a többször használható betétdíjas, visszaváltható italcsomagolások, amelyekkel a törvénycsomag jelenleg nem foglalkozik. Kijelenthetjük, hogy az elfogadott törvény nem elég ambiciózus, és nem veszi figyelembe a hulladékhierarchiát. Különösen sajnálatos, hogy a törvény elfogadását valódi társadalmi konzultáció nem előzte meg, a kormány kizárólag az iparági és kereskedelmi szereplőkkel egyeztetett, és a kapcsolódó online közvélemény-kutatásban az újratölthető csomagolásokról kérdést sem tettek fel. A kormányzati kommunikáció kerülte a hulladékkeletkezés megelőzésének még a gondolatát is, kizárólag a visszagyűjtés hatékonyságának és az újrahasznosítás arányának növeléséről beszéltek. A Humusz Szövetség több környezetvédelmi civil szervezet és szakértő által összeállított állásfoglalással kívánja felhívni a figyelmet a tervezett rendszer hiányosságaira, és szakmai útmutatást adni arra vonatkozóan, hogyan kellene a régről ismert, újratöltésen alapuló betétdíjas rendszert ismét felvirágoztatni.
Még csak most kezdjük igazán megérteni, pontosan milyen hatással van a természetre az az elképesztő műanyagszennyezés, amivel sújtjuk a bolygót. Most például egy friss kutatás során a sirályok által lerakott tojásokban is találtak műanyagszármazékokat, ami azt jelenti, hogy az állat szervezetében tartósan jelen lehet a műanyag.
Tudta, hogy egy átlagos európai polgár évente 4,8 tonna hulladékot termel, melynek a jelentős része műanyagból készült csomagolóanyag? Hazánkban sem sokkal jobb a helyzet, Magyarországon csak műanyag csomagolásból 30,5 kg hulladék jut egy főre évente, és ennek csupán 27,5%-át dolgozzák fel újra.[1] A most induló Műanyagmentes Július erre a problémára hívja fel a figyelmet, és a kihíváshoz való csatlakozással mi magunk is tehetünk azért, hogy minél kevesebb műanyag kerüljön be a mindennapi használatba.
A Humusz Szövetség ingyenes 18 órás képzést indít általános iskolai (felső tagozat) és középiskolai tanárok, környezeti nevelők, ifjúsági vezetők számára. 2021 nyarán két turnusban várjuk az aktivitást vállaló érdeklődőket.
Tovább szigorodik az egyszer használatos műanyag termékekre vonatkozó szabályozás, írja az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye.
Az óceánokban felhalmozódott műanyaghulladékon utazva tesznek meg hatalmas távolságokat a betolakodó fajok, amelyek aztán súlyos fenyegetést jelenthetnek az őshonos állatokra és növényekre, ha megvetik lábukat egy-egy új területen.
Egyre elterjedtebb a környezettudatos szemlélet a háztartásokban. Leggyakrabban vécépapírt, papír zsebkendőt és háztartási papírtörlőt keresnek az üzlet polcain az emberek. A megkérdezettek 70 százaléka vallotta magát környezettudatosnak a felmérés szerint, vásárláskor fontos szempont számukra az újrahasznosítható csomagolás.
Több mint 5 tonna hulladékot gyűjtöttek össze a résztvevők a II. Tisza-tavi PET Kupán. A tizenegy csapat összesen 1222 zsák szeméttől tisztította meg a tavat és az ártéri erdőket.
A márciusi nagy, koncessziós átalakítás után, melyről portálunk is több cikkben is beszámolt, az elmúlt héten újabb kiigazításon is átesett a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.). Legutóbb az egyes energetikai és közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LXVIII. törvény módosította a Ht.-t.
Az elvitelre vásárolt élelmiszerek csomagolóanyaga és az italospalackok alkotják az óceánokban lévő műanyagszemét többségét egy spanyol kutatás szerint.
Elkészült a szervezet közhasznúsági jelentése, amelyet honlapunkon is megosztottunk. A Humusz szakmai tevékenysége mellett azt is látni, hogy miből gazdálkodott a szervezet 2020-ben. Összefoglalónkat olvashatjátok.
Az emberek 89 százaléka támogatja a kormány egyszer használatos műanyagok visszaszorítását célzó lépéseit; a magyar és az európai polgárok több mint 80 százaléka szerint az államnak a környezetszennyező cégekkel szemben határozottan fel kell lépnie – hívja fel a figyelmet a Klímapolitikai Intézet elemzése, amelyhez a Századvég szolgáltatott közvélemény-kutatási adatokat.
Az olyan online divatmárkák, mint az Asos vagy a Boohoo által árult ruhadarabok fele szűz, vagyis közvetlenül kőolajból származó műanyagból készül – számolt be a Guardian a Royal Society for Arts, Manufactures and Commerce (RSA) kutatásáról.
A Válts irányt! projekt keretében a Magyar Közlekedési Klub a Levegő Munkacsoport közreműködésével június 16-án 18.00 órától Levegő Klubot szervez. Az esemény Zoom-on lesz elérhető, témája pedig a zöldre festés és annak számos aspektusa (a cégek és a kormányzat zöldre festése, ehhez kapcsolódóan pedig az emberek lehetősége, választása). Az kerekasztal-beszélgetésen a Humusz Szövetség elnöke, Urbán Csilla is részt vesz.
Az alábbi, európai szintű követelések megfogalmazásával azt szeretnénk elérni, hogy a döntéshozók bátor politikával és jogszabályokkal támogassák az újrahasználati rendszereket.
Olyan önkormányzatot képvisel, amely támogatja az újrahasználatot és törekszik a hulladékmentességre? Csatlakozzon más önkormányzatokhoz, és követeljék együtt az uniós szinten dolgozó döntéshozók és a vállalatok támogatását.
Nyílt levél, amely támogató önkormányzatok aláírására vár.
Az ukrán parlament egy hete fogadta el második, végleges formában azt a törvényjavaslatot, amely megtiltja a műanyag szatyrok, zacskók forgalmazását az üzletekben, a gyógyszertárakban, valamint a vendéglátó és szolgáltató egységekben.
Egy új holland üzem újrahasznosítja az expandált polisztirol (EPS) bontási hulladékot, és annak adalékanyagát is kezeli.
Idén június 8-ra esik a magyar túlfogyasztás napja. Ez arra utal, hogy ha a bolygón mindenki úgy élne, mint a hazai háztartások, akkor kevesebb, mint fél év alatt elfogynának a Föld egy évre szánt erőforrásai.
A fűnyírás és locsolás terhei alól megváltást hozó műpázsitok egyre élethűbb alternatívát jelentnek, és a kereslet láthatóan Magyarországon is erősen felfutott az utóbbi időben, a nálunk fejlettebb piacokon azonban már azon gondolkodnak, hogy a környezeti terhelésük miatt egyenesen be kellene tiltani a használatukat.
Egyre egyértelműbb, hogy a jelenlegi, lineáris gazdasági modell fenntarthatatlan. Az EU számos olyan intézkedést fogadott el, amely ösztönzi az átállást a fenntarthatóbb, körforgásos gazdasági modellre. Ennek egyik fontos elve a keletkező hulladék mennyiségének minimalizálása, sőt, a hulladékmentes, azaz a ’zero waste’ életmód. Mi a körforgásos gazdaság lényege, mi szükséges ahhoz, hogy az EU országai mielőbb erre a modellre váltsanak, és mit tehetünk mi magunk hulladékunk minimalizálásáért – ilyen kérdésekről beszélgettünk nemrégiben Bauer Zsolttal a Climate Reality Projecttől, Horváth Bálinttal, a Holland Nagykövetség szakértőjével és Tóth Andi bloggerrel.
A zero waste, vagyis a hulladékmentes életmód, amelynek követői a csomagolásmentes hétköznapokat tűzték ki célul, hazánkban is egyre népszerűbb. Rezes Judit is így próbálja élni a mindennapokat, sőt a Jászai Mari-díjas színésznő az Indexnek elárulta, hogy már gyerekként is vonzotta ez a fajta életszemlélet.
Egy sor műanyag termék forgalomba hozását megtiltják, a rendelet megszegőit megbüntetik.
A Humusz oktatási programvezetője ezúttal a Lábnyomaink podcastban szerepelt.
Néhány nap alatt 257 köbméter hulladékot szedett ki a Szamosból a vízügy hulladékmentesítő géplánca, az áradó Szamos a romániai vízgyűjtőről sodorta magával a szennyezést – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivője az M1 aktuális csatornán.