Hírek téma szerint
A Válts irányt! projekt keretében a Magyar Közlekedési Klub a Levegő Munkacsoport közreműködésével június 16-án 18.00 órától Levegő Klubot szervez. Az esemény Zoom-on lesz elérhető, témája pedig a zöldre festés és annak számos aspektusa (a cégek és a kormányzat zöldre festése, ehhez kapcsolódóan pedig az emberek lehetősége, választása). Az kerekasztal-beszélgetésen a Humusz Szövetség elnöke, Urbán Csilla is részt vesz.
Az alábbi, európai szintű követelések megfogalmazásával azt szeretnénk elérni, hogy a döntéshozók bátor politikával és jogszabályokkal támogassák az újrahasználati rendszereket.
Olyan önkormányzatot képvisel, amely támogatja az újrahasználatot és törekszik a hulladékmentességre? Csatlakozzon más önkormányzatokhoz, és követeljék együtt az uniós szinten dolgozó döntéshozók és a vállalatok támogatását.
Nyílt levél, amely támogató önkormányzatok aláírására vár.
Egy sor műanyag termék forgalomba hozását megtiltják, a rendelet megszegőit megbüntetik.
Az Ökologistics Alapítvány a helyi lakosok és a Szolnoki Kosár Közösség önkéntesei segítségével április 23-24-én arra vállalkozott, hogy megtisztítsa a település környezetét az illegális hulladéktól. Megelőzés célából egy kisfilmet is készítettek, a polgármester és egy tizenhárom éves "petkalóz" főszereplésével azért , hogy minél több emberhez el tudják juttatni az üzenetet.
Minden helyi, országos és európai szintű állami döntéshozónak szól a nyílt levél, amelyet a felelős, az eldobható kultúra helyett az újrahasználatot előnyben részesítő vállalatok szignálnak. Alább a nyílt levél teljes szövegét közöljük, a függelékek pedig a cikk alján található linkre kattintva érhetőek el.
Nemcsak jelentős pénzbírság sújtja majd azokat a francia cégeket, amelyek elégetik az el nem adott termékeket, de a francia kormány akár a sajtóban is beszámolhat a törvénysértésről – a cégek költségére.
A klímaváltozásról már mindenki hallott, de azt kevesen tudják, hogy Európa sokkal gyorsabban melegszik, mint a Föld átlaga. Ha ez így folytatódik, az unokáink már nem fogják tudni, mi az a hó. Többek között ez derül ki a Zöldunió 2021-es előrejelzéséből.
A műanyagokról való vélemények mindig is megoszlóak voltak, és lesznek is. Természetesen nem minden rossz, ami műanyagból készült, azonban van pár dolog, amit érdemes tisztázni velük kapcsolatban. Például hogy hogyan érdemes szelektíven gyűjteni és mikor is éri meg, de azt sem árt, ha tudjuk, hogy a „bioműanyagok” milyen veszélyt rejtenek magukban, és még pár visszatérő kérdést is tisztázunk. Lássuk hát a tényeket és tévhiteket.
Nézz körbe magad körül. Mennyi műanyag tárgyat látsz? És vajon mennyi mindenben található még, amiről nem is gondolnád? A műanyagok annyira beszivárogtak az életünkbe, hogy észre sem vettük, de már szinte mindenhol ott lapulnak akarva, akaratlanul. Ideje egy lépést hátra tenni, és új perspektívából ránézni kapcsolatunkra a műanyagokkal!
A Zöldövezet Egyesület szervezésében Magyarország az elsők között csatlakozott a 2020. október 19-25. között az Environmenstrual Week nemzetközi kampányhéthez. Miért is fontos erről a témáról beszélni, és hogyan lehet hulladékos lábnyomunkat csökkenteni ezen a téren? Erről számol be a mostani esettanulmányunk.
A Felelős Gasztrohős Alapítvánnyal nem egyszer kampányoltunk közösen az egyszer használatos műanyagok ellen. A szervezet évek óta dolgozik azon, hogy a vendéglátóhelyek fenntarthatóbbak legyenek, így mi is nyugodtabb lelkiismerettel ehessünk házon kívül. Nagy álmuk volt az elviteles ételes dobozok leváltása környezetbarát alternatívára, azonban ez nem is olyan egyszerű feladat. A kitartó munkájuk és több kísérletezés eredményeként jött létre a RAKUN dobozközösség, melyről alább olvashattok. Ismerjétek meg a Gasztrohős munkásságát, és csatlakozzatok a dobozközösséghez!
Hamarosan az energiahatékonysághoz hasonlóan fel kell majd tüntetni az elektronikai eszközökön, hogy várhatóan mikor kell majd először szervizbe vinni, és mennyire nehéz vagy könnyű javítani a készüléket.
A felszíni vizeinkben lévő kémiai mikroszennyezők környezeti hatásáról fejtette ki véleményét Dr. Záray Gyula, az ELTE TTK Analitikai Kémiai Tanszék professzora az Innotéka magazin októberi számában.
Elérhetőek a "Hulladékgazdálkodás aktualitásai", a "Civilek a hulladékcsökkentésért" és a "Nulla Hulladék a hétköznapokban" témákban tartott előadások prezentációi és videói, valamint a reggeli kerekasztal beszélgetés videója is.
Hogyan öli meg az újrahasznosítás a bolygónkat azáltal, hogy feloldozza a fogyasztásból fakadó bűntudatot és aláássa a hulladék visszaszorítására tett erőfeszítéseket? Ez a cikk Az újrahasznosítás mítosza című külön jelentés része.
A méltányos kereskedelem, azaz fair trade alapelvei ötvözik az emberek társadalmi-gazdasági helyzetének javítását a környezeti és kulturális gondoskodással. Olyan alapelvek ezek, amelyekre – az egyéni cselekvés szintjén - a saját életünket is építhetjük.
Te is jobban érzed magad, ha fenntartható forrásból származó termékeket veszel? Borneóban és Malajziában az olajpálma-ültetvények háromnegyede “fenntartható”. Egy kutatás mégis bebizonyította, hogy ezeken a területeken több fát vágtak ki, mint a nem fenntartható ültetvényeken. Akkor a fenntarthatóság csak egy marketingfogás lenne? És milyen szerepük van ebben az olyan fogyasztóknak, mint te és én? Írta: Belayane Najoua
Tapasztalhatjuk, hogy hazánkban is egyre több csomagolásmentes üzlet nyitja meg kapuit, nincs ez másképp az EU többi országában sem. Nemrégiben jelent meg egy tanulmány ennek kapcsán, amely e boltok jelenlegi helyzetét, valamint az ágazat várható növekedési ütemét vizsgálja.
A konferencia fő témái a hulladékmegelőzés tanítása, valamint az oktatási intézmények zöldítésének lehetőségei. A délelőtti szakmai előadások után a délutáni műhelyfoglalkozásokon gyakorlatban is jobban meg lehet ismerkedni egy-egy területtel. A műhelykonferencia lehetőséget teremt a résztvevők közötti tapasztalatcserére is.
A Republic Group podcastja, a RePort 5. adásában Merza Péterrel, a Humusz Szövetség alelnökével és oktatási programvezetőjével, illetve Horváth Bálinttal, a Holland Királyság Nagykövetségének Regionális Körforgásos Gazdasági Szakértőjével készült beszélgetés a körforgásos gazdaság tervéről, az EU-s hulladékkezelési trendekről és a válság hulladékcsökkentésre gyakorolt hatásairól.
Mivel az emberiség a világ minden tájáról a műanyagszennyezés befejeztéért kiállt, a műanyag- és petrolkémiai ipar előrántotta a csodafegyvert, a kémiai (avagy „fejlett”) újrahasznosítást. Leporolták ezt az régi, egyszer már megbukott technológiát, és most szakadatlan reklámozzák ipari körökben, mint a műanyagszennyezésre adott adekvát választ, miközben a bizonyíték a háttérben szembetűnően hiányzik. Mi is valójában a kémiai újrahasznosítás és azt takarja-e, amit állítanak róla? Tényleg annyira jó-e, amennyire jónak kiáltják ki?
A petrolkémiai iparnak köszönhető műanyagválság felgyorsítja az éghajlatváltozást, megbetegíti a helyi közösségeket, beszennyezi az ivóvíz- és élelmiszerkészleteket, veszélyezteti az ökoszisztémákat és szennyezi a levegőt, a talajt, a folyókat és az óceánokat. A műanyag a teljes életciklusán keresztül szennyez, az alapanyag kinyerésétől a gyártáson át, a lerakásig és az égetésig, és az összes közbenső lépésben. Miközben az iparág 40%-os gyártásnövelést tervez az elkövetkező évtizedre, a “kémiai újrahasznosítás”-nak nevezett technológiai megoldásokat javasolja a műanyagválság a kezelésére. Az ipar arra használja ezt a fogalmat, hogy összekapcsolja az újrahasznosítást a műanyagból üzemanyagot előállító folyamattal, amely valójában a hulladékhasznosítás energiatermelő formája. E tekintetben a BFFP, amelynek tagjai (így a Humusz Szövetség is – a szerk.) a műanyagok teljes életciklusán keresztüli szennyezése ellen harcolnak, elutasítják ezt a megközelítést, mely eltereli a figyelmet a műanyaggyártás csökkentésének sürgető szükségességéről.
A biológiailag lebomló műanyagokról jól tudjuk, hogy miután tipikusan egyszer használatos műanyag termékek alternatívájaként jelennek meg, ráadásul megfelelő hulladékkezelésük, azaz ipari komposztálásuk nem megoldott jelenleg, ezért nem jelentenek valós környezetbarát megoldást a műanyagszennyezés problémájára. Ezt támasztja alá a nemrég megjelent EASAC tanulmány is.
A textilipar környezeti lábnyomának jelentős csökkentéséhez a jelenlegi üzleti modell radikális újragondolására lesz szükség: az egyre több új termék értékesítésén alapuló modell helyett egy olyat kellene kialakítani, amely a hulladékmegelőzésen és az erőforrás-hatékonyságon alapul.