Tények és tévhitek a műanyagról

  • 2021. március 22.
  • Gyuri

A műanyagokról való vélemények mindig is megoszlóak voltak, és lesznek is. Természetesen nem minden rossz, ami műanyagból készült, azonban van pár dolog, amit érdemes tisztázni velük kapcsolatban. Például hogy hogyan érdemes szelektíven gyűjteni és mikor is éri meg, de azt sem árt, ha tudjuk, hogy a „bioműanyagok” milyen veszélyt rejtenek magukban, és még pár visszatérő kérdést is tisztázunk. Lássuk hát a tényeket és tévhiteket. 

 

Szelektív gyűjtés 

„Ami műanyag az mind mehet a szelektívbe.” 

Az valóban igaz, hogy fontos a műanyagok szelektív gyűjtése és újrafeldolgozása, de a műanyagszennyezés problémáját önmagában nem tudja megoldani. A világ összes műanyagából jelenleg csak 9-10% az, ami újrafeldolgozásra kerül. Éppen ezért kell törekednünk arra, hogy ha szelektíven gyűjtünk, akkor cserébe olyan termékeket keressünk a boltok polcain, amelyek már újrahasznosított formában jelennek meg. És ahhoz, hogy ezt meg tudjuk megvalósítani, jó, ha tudjuk, hogy mely műanyagok azok, amelyek újrahasznosíthatóak. Valamint az, hogy mi kerül újrafeldolgozásra, alapvetően az alábbi tényezők függvénye:

  • anyagfajta;
  • rendelkezésre álló technológia;
  • jelenlévő gazdasági rendszer;
  • rendelkezésre álló hulladékgazdálkodási rendszer;
  • felhasználók.

És azt sem árt tudni, hogy nem végtelenszer hasznosítható újra. Átlagban 4-5-ször dolgozhatóak fel újra, és akkor is csak úgy, hogy a megfelelő tulajdonságú anyagok kerülnek együtt felolvasztásra. Ugyanis ha két különböző műanyagtípus kerül egybe e művelet során, akkor a sűrűségkülönbségük miatt elválnak egymástól, és gyengébb pontokat hoznak létre, szóval egy rosszabb minőségű anyag keletkezik. 

Az alábbi táblázat egyszerűen és nagyszerűen összefoglalja a leggyakrabban használt 7 db műanyagfajtát. 

Tények és tévhitek

De elsősorban az a legfontosabb, hogy a műanyagtermelést és -felhasználást csökkentsük környezettudatos tervezéssel, fogyasztással, és az egyszer használatos műanyagok visszaszorításával. 

 

„Úgyis összeöntik, hisz láttam a saját szememmel.” 

Nem állítjuk, hogy ilyen sosem fordult még elő, de azt kell megérteni, hogy ez a szolgáltatónak nem éri meg, hiszen ebből lesz bevétele, mivel a szelektíven gyűjtött anyagok másodlagos nyersanyagként értékesíthetőek. Sok helyen alapból egy zsákba gyűjtik a szelektálható hulladékokat. Ebben az esetben utóválogatás történik, tehát a különböző anyagokat különválogatják. Vannak olyan területek is, ahol olyan kukásautó gyűjti be a különböző frakciókat, amelyik két külön belső rekesszel rendelkezik. Ha mégis úgy tapasztaljuk, hogy ez a probléma felmerül, jelezzük a szolgáltató felé. 

 

Szemétszedés

Egyre gyakrabban találkozunk olyan magánszemélyekkel és civil szervezetekkel is, akik aktív szemétszedésbe kezdtek, hogy megtisztítsák a környezetüket. Ez egy nagyszerű dolog, hiszen ebből látni, hogy manapság mennyire fontos a környezet -és a természet védelme az embereknek. Azonban érdemes szem előtt tartani azt is, hogy ezzel a cselekedetünkkel akár táptalajt is biztosíthatunk az illegális hulladéklerakásra. Mert ugye gondolhatja azt az illegális szemetelőnk, hogy hát, ha eltakarítják utána, amit ő odavitt, akkor nyert ügye van. Megúszta ingyen és még dolgoznak is helyette. Éppen ezért fontos, hogy a megtisztított területet rendszeresen ellenőrizzük, és amennyiben van rá mód, szankciók is születhessenek a szemetelővel szemben, természetesen jogi úton. Továbbá az ilyen szemétszedési akciók alkalmával szemléletformálást is végezhetünk, ha éppen egy iskolai vagy céges csoport jelentkezik önkéntes munkára, így sokat tanulhatnak a műanyagok fajtáiról és azok környezetre gyakorolt hatásairól. Mivel a szemétszedés sajnos csak egy felületi kezelés, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni az utánkövetésre és a megelőzésre. 

 

Humusz 1%

 

Biológiailag lebomló műanyagok

A biológiai úton lebomló műanyagokból készült termékek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, azonban ezeket a körforgásos gazdaság rendszerében megfelelő helyen kell kezelni. Miután tipikusan egyszer használatos műanyagtermékek alternatívájaként jelennek meg, ráadásul megfelelő hulladékkezelésük, azaz ipari komposztálásuk nem megoldott jelenleg, ezért nem jelentenek valós környezetbarát megoldást a műanyagszennyezés problémájára. A műanyagok helyett bioműanyagokra történő átállással mindössze egy alapanyagfajtát cserélünk le egy másikra, azonban az erőforrás- és területhasználat nem csökken. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy ezek úgy jelennek meg, mint komposztálható anyagok. Azonban a komposztálás feltételei másként vannak jelen egy kerti komposztálóban, másként egy ipari komposzttelepen és szintén másként egy erre az anyagra kiépített komposzttelepen. Így ha tehetjük, akkor kerüljük ezeket a termékeket, mert jelenleg Magyarországon nincs erre kidolgozott technológia, így komposztálásra sem kerülnek. Továbbá különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a biológiailag lebomló műanyagok ne keveredjenek más műanyagokkal, ugyanis rontják a műanyag-újrafeldolgozás minőségét, ami többletmunkát és költséget jelent a hulladékgazdálkodók számára.

 

A műanyag nem ördögtől való

Talán nem úgy tűnik, de valójában nem az a célunk, hogy a műanyagot minél rosszabb színben tüntessük fel, nem minden szól ellene. Sok olyan termék készül belőle, amely minőségi és időtálló. Azonban a megváltozott fogyasztási szokások következtében erőteljesen növekszik az egyszer használatos műanyagok mennyisége. A rohanó világ, a minél kényelmesebb életmód, az egyre magasabb szinten elvárt kiszolgálás és még sorolhatnánk, hogy mi is az, ami miatt ez történik. Két oldala van az éremnek: nemcsak a gyártók, de a fogyasztók is egyformán tehetnek ellene. Nekünk fogyasztóknak meg kell tanulnunk mértékletesnek lenni, gondolkodni és tervezni. A gyártóknak pedig hozzánk kell alkalmazkodniuk, hiszen a mi igényeinket szeretnék kiszolgálni. 

Keressük a tartós termékeket, és dolgozzunk minden nap azon, hogy egy élhetőbb környezetet teremtsünk magunk körül. Kezdjük kicsiben, és haladjunk fokozatosan, hiszen ez egy tanulási folyamat, ezt sose felejtsük el! 

 

Írta:  Virágh Erika